Ambrus
-7 °C
3 °C

Költekezésre kötelezett önkormányzatok

2003.01.21. 15:36
Az alkotmánybírósághoz fordul Ivád polgármestere, mert szerinte a martinsalakos házak újjáépítéséről hozott kormányhatározat sérti az alkotmányt. Ivády Gábor álláspontja szerint a határozat kötelező feladat- és hatásköröket szab az önkormányzatok számára, holott erre csak az Országgyűlés lenne jogosult törvényi szabályozás útján.
A martinsalakos házak újjáépítéséről hozott kormányhatározat alaptörvény-ellenességének kimondására kéri az Alkotmánybíróságot a Heves megyei Ivád község polgármestere. Ivády Gábor szerint ugyanis - mint azt kedden az MTI-nek elmondta - a kormányhatározat kötelező feladat- és hatásköröket határoz meg az önkormányzatok számára, miközben az alkotmány szerint erre csak a parlament volna jogosult, mégpedig törvény alkotásával.

Csak törvényesen!

A polgármester hangsúlyozta, hogy nem kívánja hátráltatni az újjáépítést; ezért a település képviselőtestülete már határozatban vállalta, hogy megszervezi a károsodott házak tulajdonosainak kárenyhítését. Ugyanakkor független polgármesterként szeretné elérni, hogy a központi kormányzat a jövőben csak törvényes úton ruházhasson át feladatokat az önkormányzatokra, a megfelelő költségvetési ellentételezéssel együtt.

Ivád polgármestere úgy látja, hogy a jelen esetben az önkormányzatnak a kártalanítás során felmerülő járulékos költségeit senki sem téríti meg, s ez anyagi nehézségeket okoz a kistelepüléseknek. Arról is beszámolt, hogy az AB-hez eljuttatott beadványát elküldte a Belügyminisztériumba is.

Törvényt az újjáépítés szabályozására

Véleménye szerint ebben a helyzetben az a megoldás, hogy a tárca törvénytervezetet készít az újjáépítés szabályozására. Ennek parlamenti jóváhagyása esetén akkor is zökkenő mentesen folytatódhat az újjáépítés, ha az AB kimondja az eljárás alkotmányellenességét - mondta Ivády Gábor.

A kormány december közepén, határozat alapján különített el 450 millió forintot a költségvetés tartalék alapjából Heves és Borsod- Abaúj- Zemplén megyében martinsalak felhasználása miatt életveszélyessé vált 144 épület újjáépítésének folytatására. Korábban ugyanis mintegy ezer ház károsodását állapították meg a térségben; az előző kormány döntése alapján 94 életveszélyessé vált épület tulajdonosának építettek vagy vásároltak új lakást 2,4 milliárd forintból.

Az önkormányzatok feladata lett a kárenyhítés

A kormányhatározatban jóváhagyott 450 millió forint a fennmaradó 50 épület újjáépítésére, illetve a bennük élő családok lakhatásának megoldására szolgál. A határozat egyben - az előző kormány által felállított kormánymegbízotti hivatallal szemben - az önkormányzatok hatáskörébe utalta a kárenyhítés folyamatát, vagyis a helyi képviselőtestületek döntenek a keretösszeg elosztásáról és a lakásépítés, illetve vásárlás az önkormányzat és a károsult szerződése alapján történik.

Egy kis történelem
A martinsalakos házak építésének előzménye, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek (OKÜ) a 80-as évek elejétől értékesítette a vasgyártás során keletkező kohósalakot, majd salakfeldolgozó üzemet hozott létre. A kohósalakból épült házak mindmáig szilárdan állnak, ám a vállalat 1986-tól az acélgyártás melléktermékeként keletkező martinsalakot árulta már építkezés céljára. Ez utóbbinak a kéntartalma jóval nagyobb mint a kohósalaké, ezért nedvesség hatására gázosodik, kitágul és porlad. A folyamat, amelynek során megrepedeznek a házak falai, 10-20 év alatt zajlik le. A helyzet megoldását nehezítette, hogy időközben mind az OKÜ, mind pedig a salak feldolgozására létrehozott cég jogutód nélkül megszűnt.

Az érintett csaknem kilencven település önkormányzata ebben a helyzetben kért kormányzati segítséget. Az előző kormány több mint 2,4 milliárd forintot hagyott jóvá a rekonstrukcióra, egyúttal megbízta az újjáépítés koordinációjával Horváth Lászlót, a pétervásárai körzet korábbi fideszes országgyűlési képviselőjét. Az új kormány ugyanakkor felmentette tisztségéből Horváth Lászlót; úgy értékelték, hogy az elvégzett helyreállítás nem arányos az addig felhasznált ráfordítással. Ezt követően a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt rendőrségi feljelentést tett. A Kehi vizsgálata szerint ugyanis a közbeszerzési eljárás mellőzésével végrehajtott munkálatok során 386 millió forint indokolatlan költség keletkezett a felesleges alvállalkozói lánc közbeiktatása és a bontási munkálatok értékének túlszámlázása miatt.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!