Minszk és Bukarest is veri Budapestet

2004.01.09. 16:40
Prága, Moszkva, Bukarest - a lakosság arányához képest ezek a Kelet- és Közép-Európa nagyvárosok vannak legjobban ellátva metróval. A berlini metroPlanet anyagainak felhasználásával készült összeállításunkból kiderül, hogy a volt európai szocialista országok városainak metróhálózata a rendszerváltás óta mindenhol bővült - kivéve Budapestet, ahol egy kilométer új alagút nem épült. Szófiában és Varsóban évekkel a kommunizmus összeomlása után indult meg a metróközlekedés.
A rendszerváltás után nem épült több metróvonal Budapesten. A hármas metró Árpád hídtól Újpest Központig tartó szakaszának 1990-es átadása után egy kilométerrel sem bővült a fővárosi hálózat. A négyes metró ötlete - Dél-Buda-Rákospalota néven - már egy 1972-es közlekedésfejlesztési tervben felvetődött, megvalósítása - bár törvény is van rá - késik. A kék metrónak pedig már régen Káposztásmegyerig kellene járnia.

Prágától Dnyepropetrovszkig
Százezer lakosra jutó metróvonal hossza kilométerben Közép- és Kelet-Európa egykori szocialista országainak nagyvárosaiban. Összeállításunkban az 1990 előtt megosztott Berlin nem szerepel.
1. Prága 4,1
2. Moszkva 2,9
3. Bukarest 2,7
4. Minszk 2,6
5. Krivoj Rog 2,5
6. Szentpétervár 2,3
7. Kijev 2,2
8. Budapest 1,8
9. Harkov 1,6
10. Nyizsnyij Novgorod 1,3
11. Varsó 1
12. Szamara 0,75
13. Szófia 0,7
14. Dnyepropetrovszk 0,6

Prága a legjobban behálózott

A társadalmi és gazdasági átalakulást, valamint az ezzel járó pénzhiányt más kelet- és közép-európai városok metróberuházásai kevésbé sínylették meg. Ahol a rendszerváltás előtt is volt metró, ott bővült a hálózat. A budapestiéhez hasonló, szovjet típusú metróval rendelkező Prágában például a B vonal 5-5 állomással lett hosszabb, a C vonal északi meghosszabbításán már dolgoznak. Nem véletlen, hogy a cseh főváros - Moszkva és Bukarest után - metróvonallal a legjobban behálózott a volt szocialista tábor városai közül. (Lásd táblázatunkat!)

Romániában már van négyes metró, igaz, mindössze négy megállóból áll a 3,6 kilométer hosszú szakasz. Az újabb részt már építik.

Gorbacsov óta két vonal

Szentpétervár: föld alatti hatalom (Fotó: metroPlanet)
Az egy évben hárommilliárd embert szállító moszkvai metró továbbépítését sem hátráltatta a szocializmus bukása. Az 1935-ben átadott első vonalat 2002-ben, a másodikat 1995-ben, a harmadikat 2003-ban hosszabbították; a kilencedikhez a Szovjetunió összeomlása után öt új szakaszt építettek. A polgárainak lassan nyugati életszínvonalat nyújtó Moszkva, mely a viszonylagos jóléttel azért kivételnek számít Oroszországban, két új vonallal is bővült Mihail Gorbacsov hatalomból való távozása óta.

A másik orosz metropolisz, a 4,7 milliós Szentpétervár négy vonalából csak a legújabb bővült az elmúlt 12 évben. Az ötös vonal építését a kilencvenes években a pénzhiány miatt kellett felfüggeszteni. Oroszország európai részén Nyizsnyij Novgorod és Szamara hálózata is négy-négy állomással bővült az elmúlt években.

Varsóban és Szófiában a rendszerváltozás után

Az új varsói metró a régi orosz kocsikkal (Fotó: metroPlanet)
Ukrajna négy városában is jár metró. A 2,5 milliós Kijevben az ország függetlenné válása óta 15,9 kilométer új szakaszt adtak át. Ez kétszer akkora távolság, mint a Budapestre tervezett négyes metró alagútjának hossza. Harkovban és Dnyepropetrovszkban metró, Krivoj Rogban a föld alatt is közlekedő gyorsvillamos jár, a független Ukrajna kikiáltása után átadott új szakaszokkal.

Minszkben három szakaszt adtak át Belorusszia önállóvá válása után, ettől Fehéroroszország persze nem tartozik a világ boldogabb részéhez.

Varsóban és Szófiában a rendszerváltozás után indult meg a metróközlekedés. A lengyel fővárosban a tizenöt szakaszos vonalat négy ütemben adták át, az utolsót alig egy hónapja. Szófiában az elmúlt öt évben indulhatott meg a forgalom a 9,9 kilométernyi vonalon. A gyorsaságot Magyarország is megirigyelhetné.

Mégse irigyeljük a bolgárok gyorsaságát
A cikk leadása után derült ki, hogy azért Bulgáriában sem minden fenékig tejfel. Stevie Wonder a Bulgária topikbol jelentkezett:
Hát azért ez ebben a formában nem teljesen igaz :-) A szófiai metrót az első magyar vonal előtt kezdték el építeni, és a hetvenes évek elejére odáig jutottak, hogy az egész belvárost feltúrták, majd csaknem három évtizedig úgy hagyták.
El tudod képzelni, hogy mondjuk Pesten a Blahát 30 évig nem lehet használni, hanem a körút és a Rákóczi út forgalmát is beterelik a környező kis utcákba? Na, ez volt ott évtizedekig.
Az igaz, hogy amikor tényleg nekiláttak befejezni a projektet, akkor aztán gyorsan át is adtak egy pár megállót - és vele együtt a felújított Todor Alekszandrov bulevárt, amit a szófiaiak azóta is Novijat bulevárnak, "Az új" bulevárdnak hívnak."

Na jó, ezt a gyorsaságot ne irigyeljük a bolgároktól.