Mária
-6 °C
-2 °C

Sok tanár, sok szabadság, kevés eredmény?

2006.05.25. 09:17
Az iskolákban nő a bizonytalanság és a felháborodás a tervezett oktatási reformokkal kapcsolatban, amelyekről egyébként a kormányprogram ismertetése előtt hivatalosan senki sem hajlandó nyilatkozni. A szakszervezetek egyelőre csak a sajtóhírekre tudnak támaszkodni, de többen „meleg nyarat” jósolnak. Az oktatáskutató és korábban megjelent tanulmányok is arra utalnak, hogy a magyar közoktatás hatékonyságával óriási gondok vannak.

„Hetente húsz kötelező órám van, emellett általában 6-7 túlóra is. Hiába mondják, hogy ezek csak 45 perces órák, melyik munkahely az, ahol pontosan meg lehet határozni, hogy az ember egy órából mind a hatvan percet teljesen a munkájának szentel?”– teszi fel a kérdést egy nyugat-magyarországi gimnázium magyar-történelem szakos tanára.

A pedagógus egyébként gyakran a szünetben is a diákokkal van, beszélget velük, a kérdéseikre válaszol, ezt hívják nevelésnek. Ezen kívül otthon dolgozatokat állít össze vagy javít, felkészül, olvas, háttéranyagokat gyűjt. Egy magyar dolgozatban nem egyszerű tesztkérdések vannak, hanem többoldalas esszéket kell átolvasni, ami nagyon munkaigényes – mondja a tanár.

A tantestületben a tervezett közoktatási reformról szóló hírek már most nagy felháborodást keltettek. A tanár azt mondja, a költségvetés súlyos helyzetét nem a tanárok okozták, de azt kollégáival együtt már látja, hogy megint rajtuk fog csattanni az ostor. „Ha húszról huszonnégyre emelnék a kötelező óraszámomat, kevesebb túlórapótlékot kapnék, pedig az most bruttó 10-20 ezer forint pluszt is jelent” – véli a fiatal tanár.

Rutin és hivatás

Veszélyben a nyolcosztályos gimnáziumok

Szerdán a tervezett reform újabb eleme szivárgott ki. A Népszabadság szerint a túl korai szelekció elkerülésére két éven belül megszűnnének a nyolcosztályos gimnáziumok. A program hosszabb alapozást jelentő a 6+6-os iskolaszerkezet felé mozdítaná az oktatási rendszert.

Sipos János, az oktatási tárca közoktatási helyettes államtitkára szerdán nem kívánt nyilatkozni a készülő kormányprogramról. Csak annyit árult el, hogy meg kell találni az eszközöket a szegregáció és az otthonról hozott hátrányok csökkentésére.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ilyen horderejű változást alapos hatásvizsgálatnak kell megelőznie. Kerpen Gábor úgy vélte, határozott igény van a nyolcosztályos gimnáziumokra, ez látható a számokból is.

Lami Pál, a fővárosi Németh László Gimnázium igazgatója szerint a nyolcosztályos gimnáziumok igazolták létjogosultságukat. Náluk négyszeres a túljelentkezés.

A túl korai szelekció veszélyéről úgy vélte: nem arra szelektálják tízéves korukban a gyerekeket, hogy érettségizzenek, egyszerűen arról van szó, hogy ezek a diákok korábban érnek, s így hamarabb mutatják meg tehetségüket. Amióta nyolcosztályos a gimnázium, minden országos statisztikában ott vannak az első húszban - emelte ki az igazgató.

Egy másik középiskola tanára éppen most javítja a történelem érettségi dolgozatokat. Egy feladatlap 32 oldalas, amelyben 12 tesztkérdés és három esszé van. Egy dolgozat kijavítása egy-másfél órába telik és van belőle ötven darab – mondja a pedagógus.

Egy Békés megyei középiskola igazgató-helyettese szerint a kívülálló nem is tudja elképzelni, hogy a szimpla órákon és a felkészülésen kívül milyen sok egyéb feladata van még egy tanárnak. Csak néhány példa: az osztályfőnöknek kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, tanulmányi versenyekre kell felkészíteni a diákokat, az iskolában egyre inkább elvárják, hogy az órákon prezentációkat tartsanak, így ehhez el kell készíteni az anyagokat, pályázatokat dolgoznak ki vagy adminisztrálniuk kell a pedagógiai programok előrehaladását.

Az egyik budapesti gimnázium igazgatója azonban a reformok pártján van. „Ugyanazt a fizetést kapja, aki minden idejét és energiáját a tanításnak szenteli, és az is, aki lusta, rutinból tartja meg az órákat, és azokon is inkább adomázik, mint tanít” – mondja felháborodottan az iskola vezetője. Ez tapasztalatai szerint nem csak a régóta pályán lévőkre, de sajnos a fiatalokra is vonatkozik.

Gúzsba kötött igazgatók

Az igazgató szerint egy régebben a pályán dolgozó tanár ma bruttó 200-250 ezer forintot is kereshet, miközben egy évben hivatalosan 46 nap szabadsága van, de az ünnepekkel együtt akár 60 napot is távol lehet munkahelyétől. Közismert, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar pedagógusoknak a leghosszabb a nyári szünete.

A „hal a közalkalmazotti státusz felől bűzlik” – jegyzi meg az iskolavezető. Ma már az iskolák között is nagy a verseny. Hiába szeretne az ember egy jó tantestületet összehozni, a közalkalmazotti törvény elvtelenül véd mindenkit, nagyon nehezen lehet elküldeni azt, akinek nem megfelelő a szakmai munkája – mondja az igazgató.

Minden tiszteletreméltó egyéni teljesítmény ellenére a magyar közoktatás hatékonyságával óriási problémák vannak, amit azonban csak a nemzetközi összehasonlítás tár elénk - véli Halász Gábor, az Országos Közoktatási Intézet főigazgatója. Ezeket egy rövid távú, költségvetési restrikcióval nem, csak hosszú távú reformmal lehet orvosolni - tette hozzá az oktatáskutató.

Sok tanár, kevés eredmény

Ugyannyi diák oktatását nálunk jóval több ember látja el, mint a fejlett országokban. Míg az EU országaiban ezer tanulóra 74 tanár jut, addig Magyarországon 93. Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a magyar pedagógusok éves munkaideje rövidebb külföldi kollégáiknál, ennek mutatója az OECD országok körében nálunk a legalacsonyabbak között van. A magyar oktatási rendszer más országokénál több munkaerővel mégis szerényebb eredményt produkál - említett néhány összefüggést Halász Gábor.

Az iskola alapvető feladata, hogy a gyermekben kifejlessze azokat a képességeket, amelyek szükségesek a mindennapi életben és a munka világában való boldogulásukhoz, és ahhoz, hogy a társadalom aktív polgáraivá váljanak. Ezt a magyar oktatás nem jól teljesíti: a nemzetközi képességmérő PISA-vizsgálat is rámutatott arra, hogy Magyarország bizonyos területeken az OECD-országok sereghajtói közé tartozik.

"A közoktatás rendszeréből most legalább 100 milliárd forint hiányzik, én azonban úgy vélem, ha meg is volna ez az összeg, akkor sem szabadna beletenni azt ebbe a nem hatékony rendszerbe úgy, hogy az változatlan marad. Az oktatási rendszerben foglalkoztatott tanárok mennyiségének csökkennie kellene, ez azonban csak akkor lehetséges, ha az oktatást más módon szervezzük meg, mint ahogy azt eddig tettük” - véli Halász Gábor.

Meleg nyárra készülnek

A szakszervezetek nehéz helyzetben vannak. „Nem ismerjük az oktatási tárca vagy a minisztérium álláspontját, a tervezett változtatásokról mi is csak sajtóból értesültünk, így erre egyelőre nem lehet hivatalosan reagálni” - mondta az Indexnek Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.

A PDSZ ezért levélben is kérte az oktatási tárcát, hogy tájékoztassák pontosan a reformokról. Semmilyen vizsgálat nem készült arról, hogy a tervezett lépéseket mi indokolja, nem tudjuk pontosan azt sem, valójában mennyi terhelésnek vannak kitéve most a tanárok. A PDSZ ezért reprezentatív kutatást szeretne végezni arról, mennyit is dolgoznak a pedagógusok.

A szakszervezet ugyanakkor nem támogatja a tanárok terheinek további emelését. Kerpen Gábor szerint ugyanazt vagy még több feladatot nem tud kevesebb ember ellátni.

A szakszervezet egy hét türelmet még ad a kormányprogram ismertetéséig. „Aztán tárgyalunk, s ha nem tudunk megegyezni, megkérdezzük a tagságunkat, felhatalmaz-e arra, hogy keményebb eszközökhöz nyúljunk” – mondta Kerpen Gábor, aki az MTI-nek szerdán azt nyilatkozta, „meleg nyár” következhet.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.