Ideiglenesen működésképtelen az ORTT
További Belföld cikkek
- Hihetetlen mentést hajtott végre egy teherautó sofőrje
- Csaknem halálra vert négy kislány egy tízéves kisfiút Szabolcsban
- Itt vannak a részletek, tizennyolc megállapodást írt alá Magyarország és Kína
- David Pressman is kommentálta Orbán Viktor és Volodmir Zelenszkij telefonbeszélgetését
- Teljesen átalakul a Magyar Honvédség
Egyelőre nem üléseznek
Ladvánszky György az MSZP által delegált ORTT-tag az Indexnek elmondta, hogy a médiahatóság tagjai kedden informális beszélgetést tartottak, ahol arra a jogi álláspontra helyezkedtek, hogy Wéber János megbízatása megszűnt és amíg új tagot nem delegál a demokrata fórum, nem üléseznek. A törvény ugyanis kimondja a testület létszáma minimum 5 fő. Egyes jogértelmezések szerint ez azt jelenti, hogyha öt alá csökken a tagok száma, akkor az egész testület megbízatása megszűnik. Ladvánszky azonban nem osztja ezt a vélekedést és úgy gondolja, ha az MDF delegáltja keresztül ment a jelölési folyamaton és megválasztják, folytathatják a munkát.
Az MDF delegáltját jelölésétől számított 15 napon belül kell megválasztania az Országgyűlésnek, a szavazás előtt a kulturális bizottságnak meg kell hallgatnia az aspiránst, de szavazniuk nem kell. Ha a delegált nem kapna elegendő szavazatot a parlamentben csak akkor lehet vele újra próbálkozni, ha a szavazatok legalább 10 százalékát megszerezné. Az Országgyűlés csütörtöki házbizottsági ülésén dőlhet el, mikor szavazhat a parlament az MDF új delegáltjáról. A demokrata fórum szerdai elnökségi ülésén lehetséges, hogy szóba kerül a jelölés kérdése, mindenesetre senkit nem sikerült az ügyben szóra bírnunk.
2002 óta műkdöik minimum létszámmal az ORTT
Az ORTT egyébként a 2002-es választások óta működik a törvényben meghatározott minimum létszámmal, azaz öt taggal. A médiatörvény úgy rendelkezik, hogy képviselőcsoportonként legalább egy tagot kell delegálni, az elnököt pedig a köztársasági elnök és a miniszterelnök közösen jelöli. Legutóbb jelentősen elhúzódott az elnökjelölés, mert hetekig nem tudott konszenzusra jutni az elnök személyéről Medgyessy Péter akkori kormányfő, illetve Mádl Ferenc köztársasági elnök.