Leonardóval külföldre
Az Erasmuson mellett a CEEPUS (Central European Exchange Programme for University Studies) regionális csereprogramon keresztül juthatnak ki a hallgatók a részt vevő kelet-közép-európai országok egyetemeire. Ennél a programnál jóval magasabb ösztöndíjat kapnak a hallgatók - Ausztriában például havi 940 eurót -, de évente alig több mint 200 diák juthat így külföldre. Szintén a Tempus Közalapítvány koordinálja a két éve működő Leonardo da Vinci-programot; a hallgatók 3-12 hónapos külföldi gyakorlatát támogatja, az utazás, szállás és megélhetés költségeit is tartalmazza - írja a Népszabadság.
Minél kisebb, annál szerencsésebb
A budapesti Iparművészeti Egyetem hallgatói mondhatják magukat a legszerencsésebbeknek a hazai felsőoktatási intézmények hallgatói közül - legalábbis, ami az ösztöndíjakat illeti. Közülük minden ötödik diák juthat ki külföldre. Ennél sokkal rosszabb az arány a többi intézményben. A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem (BMGE) 14 ezer diákja közül évente 200-an tanulhatnak külföldön, az ELTE 20 ezer hallgatójára is csupán 400 ösztöndíj jut. A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE) valamivel jobb a helyzet, az ötezer hallgatónak évente mintegy 300 ösztöndíjas helyet biztosítanak külföldi egyetemeken.
Minél kisebb az intézmény, kar vagy szak, annál nagyobb esélye van a hallgatónak egy ösztöndíjra. Az ELTE skandinavisztika szakán például az évfolyamonként kevesebb mint tíz diák közül szinte mindenki tanulhat külföldön -adja hírül a keddi Népszabadság.