További Belföld cikkek
- Medgyessy Péter elmondta, mikor bukhat bele a kormány az elmúlt hónapok politikai botrányaiba
- Rendőrnek adta ki magát egy pedofil Borsodban
- Magyar Péter vezetésével tüntetés van a Belügyminisztériumnál
- Többször fejbe rúgtak egy férfit egy vidéki plázában
- „K*rvára irritáló vagy!″ – ököllel esett neki tanárnőjének egy szolnoki diák
Be nem váltott ígéretek
A kormány és az érdekképviseletek márciusban megállapodtak arról, hogy a béreket a valós inflációhoz igazítják, ám a tervezett illetve valós pénzromlás és a bérek összehangolására ígéreteik ellenére sem májusban, sem októberben nem tettek lépéseket. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint idén mintegy 4,5 százalékkal haladja meg az infláció a tervezetett, ennek megfelelően a pedagógusbérek megfelelő mértékű korrekciójára volna szükség, ám erre, így december közepén már egyre kevesebb az esélyünk - magyarázta a figyelemfelkeltő röpgyűlések hátterét az Indexnek Kiss Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) vezetője.
Az oktatásban dolgozók havi nettó átlagkeresete a KSH legutóbbi adatai szerint 48 482 Ft.
Hatmilliárdos kiadás a többletbevételek terhére
Ilyenkor karácsony előtt, természetesen nem szívesen szállunk be efféle akciókba, de a kormány, be nem váltott ígéreteivel rákényszeríttet minket arra, hogy ilyen eszközökhöz nyúljunk - vélekedett lapunknak Borbáth Gábor, a tiltakozásra felhívó másik érdekképviselet, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) elnöke. Borbáth azt is elmondta: a kért 4,5-5 százalékos bérfejlesztés körülbelül bruttó hat milliárd forinttal terhelné meg a központi költségvetést, az alulbecsült infláció következtében keletkezett jelentős többletbevételek pedig, véleménye szerint ,,bőven" lehetővé tennék ennek kifizetését.
,,A kormány jövőre valóban komoly pénzeket szán az oktatásra, de azzal, hogy ezt a nettó 3,8 milliárdos összeget sajnálja tőlünk, leginkább arra az autótulajdonosra hasonlít, aki az újonnan vásárol Audit, de olajcserére már sajnálja a pénzt" - próbálta érzékletesebbé tenni a kormány viselkedéséről alkotott véleményét a PSZ vezetője. Az oktatási tárca korrekten járt el az ügyben, ugyanis kétszer is megkereste a Pénzügyminisztérium illetékeseit a bérköveteléseinkkel, ám próbálkozásaikat rendre ,,letörték", és februárra ígérték az esetleges bérkorrekció szükségességének vizsgálatát.
Döntés a pénzügyi tárcánál
Az oktatási tárca megerősítette, hogy mind az emelés szükségességéről, mind annak mértékéről megegyezik a véleményük a szakszervezetekkel, ám a végső szót a Pénzügyminisztérium mondja majd ki. A pénzügyi tárcánál az Index azt a tájékoztatást kapta, hogy csupán a pontos számok ismeretében dönthetnek majd az esetleges emelésről.
A két érdekképviselet hétfői felhívására kedden a legtöbb pedagógus szakszervezet jelezte csatlakozását, így várhatóan a legtöbb oktatási intézményben jövő hétfőn a szokottnál hosszabb szünetre számíthatnak a tanulók. Kiss Papp László szerint a negyedórás gyűlések célja a figyelemfelkeltésen túl az lehet, hogy felmérjék, milyen további lépéseket tartanak szükségesnek a béremelés elhúzódása illetve elmaradása esetén. Az FDSZ elnökének megfogalmazása szerint egyelőre a tárgyalóasztal mellett akarnak érvényt szerezni követeléseiknek, ám amennyiben a kormány továbbra is azzal érvel, hogy az idei év inflációjának mértékére vonatkozó adatokat csak február-március környékén ismeri meg, kénytelenek lesznek keményebb eszközökhöz nyúlni.
Sztrájk csak a diákokkal
A törvény értelmében az alap- és középfokú tanintézményekben sztrájkolni csak úgy lehet, ha közben gondoskodnak a tanulók napközbeni elhelyezéséről, így a pedagógusok a demonstráció, vagy a két szakszervezet által már most javasolt faxeltömítési akciók útján fejezhetik ki tiltakozásukat.