Gyurcsány tudta, hol a határ, Petrétei csak KISZ-munkát végzett
A nyolcvanas években KISZ-titkárként Gyurcsány Ferenc is úgynevezett hivatalos kapcsolatnak számított, ő azonban nem működött együtt a titkosszolgálattal a Dialógus Mozgalom szétverésében, úgy ahogy mások tették - mondta Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalom című hetilapban megjelent cikkéről. Az ügyben szintén érintett Petrétei József azt mondta: “nyilván az akkori KISZ-munkát végeztem, de ebben az állambiztonsággal kapcsolatos feladatok nem tartoztak bele”.
"Az állambiztonság segítői között létezik egy olyan kifejezés, hogy hivatalos kapcsolat. Hivatalos kapcsolatok például az egyetemi KISZ- és párttitkárok. Elvileg egy ilyen hivatalos kapcsolat ugyanolyan munkát tud végezni, mint egy hálózati személy, azaz egy ügynök, de ez nem volt kötelező. (...) Vannak ezek az emberek, akik úgymond állásuk miatt hivatalos kapcsolattá válnak, de teljesen mást hoznak ebből a helyzetből ki: például Gyurcsány Ferenc nem hívogatja a vezetői tisztet, nem ír neki leveleket és még sok mindent nem csinál meg, amit mások megcsinálnak" - mondta Ungváry Krisztián.
Gyurcsány önkritikát gyakorolt
A történész az Élet és Irodalomban megjelent cikkében arról ír, hogy a nyolcvanas évek elején a Dialógus Mozgalommal szemben az állambiztonság csupán nyolc ügynököt tudott mozgósítani. A besúgások és megtorlás szempontjából azonban sokkal fontosabbnak bizonyult Walz János szt-tiszt és kilenc hivatalos kapcsolat, többek között Gyurcsány Ferenc kari KISZ-tikár, Petrétei József politikai munkatárs (jelenleg igazságügyi és rendészeti miniszter) és Kiss László, a jogi kar párttitkára (ma alkotmánybíró).
Ungváry Krisztián szerint a dokumentumok azt mutatják, hogy Gyurcsány Ferenc
korábban igazat mondott azt állítva, hogy amikor egy pécsi elhárító tiszt
felkereste őt, akkor közölte: nem hajlandó vele rendszeresen találkozni.
A Dialógus Mozgalommal kapcsolatban Gyurcsány Ferenc a KISZ, illetve a párt
politikáját képviselte, a diktatúra oldalán állt akkor, de ő legalább
önkritikát gyakorolt - tette hozzá a történész.
Az írás szerint Gyurcsány Ferenc saját bevallása szerint már 1983 körül
sejtette, hogy a Dialógus-ügyben rossz oldalt képviselt, hiszen rá kellett
jönnie, hogy Magyarországon is állomásoztatnak atomfegyvereket. "Azt is
tudta, hogy hol van a határ a besúgás és az együttműködés között, és ezt a
határt más KISZ-vezetőkkel ellentétben, nem lépte át" - írta a történész.
Az MTI érdeklődésére az Alkotmánybíróság nem kívánta kommentálni az egyik tagjára vonatkozó információkat.
Petrétei csak jelzett a pártszervek felé
Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter pénteken az Élet és Irodalom cikkével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: "én az állambiztonsággal kapcsolatban semmiféle olyan feladatot soha nem kaptam, hogy figyeljek meg valakit, hogy valakiről jelentést készítsek, ezért ezt csúsztatásnak tartom".
A miniszter elmondta: köztudomású, hogy a nyolcvanas években egyetemi
KISZ-vezetőként dolgozott. "Nyilván az akkori KISZ-munkát végeztem, de
ebben az állambiztonsággal kapcsolatos feladatok nem tartoztak bele" -
tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért nem működhetett az 1980-as évek elején a cikkben
említett független békecsoport, a Dialógus Mozgalom, Petrétei József, aki
akkoriban a pécsi egyetemen volt KISZ-vezető, azt válaszolta: ennek oka
"az akkori politikai rendszer és az MSZMP akkori szerepe".
Arra a kérdésre, hogy megkeresték-e a békecsoporttól, annyit mondott:
"Nyilván ez a megkeresés megtörtént, én ezt jeleztem a pártszervek felé és
a döntés az ő kompetenciájuk volt. Ők hozták meg a döntést, hogy ez a csoport
nem működhet. Egyébként nekem akkor személy szerint nem volt tudomásom arról -
mint ahogyan sok más embernek sem - hogy Magyarországon szovjet atomrakéták
vannak".
