Lehet, hogy potyautas vagyok?

Vasárnaptól az egészségügyi reform újabb pontjai léptek érvénybe. Arról már sok szó esett, hogy ez a kórházaknak mit jelent, az Index most azt foglalta össze, mit jelenthet mindez a betegeknek.

Ellenőriz az orvos

Ha mostantól orvoshoz megyünk, a taj-számunk alapján ellenőrzik, hogy van-e érvényes betegbiztosításunk. Ha kiderül, hogy valami nem stimmel, az egyelőre nem jelent semmit, az ellátást minden további nélkül megkapjuk – az év végéig.

Akinek van ügyfélkapus azonosítója, az maga is megnézheti, hogy az OEP nyilvántartása szerint van-e érvényes egészségbiztosítása. A legegyszerűbb, ha az OEP honlapjáról kattintunk a taj-alapú szolgáltatásokra. Amikor e sorokat írjuk, a szolgáltatás éppen nem üzemel, feltehetően azért, mert több ezer háziorvos próbálja éppen kideríteni, hogy betegének van-e biztosítása.

Akinek azonban 2008. január 1-től sincs érvényes biztosítása, az nagyon rosszul járhat: ki kell fizetnie az ellátás költségét. Ez a kisebb vizsgálatoknál pár száz vagy 5-10 ezer forintot jelenthet. Jóval drágább azonban egy ultrahangvizsgálat, egy szülés, s a komolyabb műtétek már több tíz- vagy százezer forintba kerülhetnek.

Hiányzik a pénz

Mit kell tennie a betegnek? Ha kiderül, hogy nincs érvényes betegbiztosítása, egyeztetnie kell az adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (például azt, hogy nem adminisztrációs hibáról van-e szó) és rendeznie jogviszonyát.

Az eltartotti jogviszony megszűnik, a 18 évesnél fiatalabbaknak, a munkanélkülieknek, a nyugdíjasoknak, a felsőoktatásban tanulóknak, a gyesen, gyeden lévőknek viszont jár egészségbiztosítás. Aki ezeken a címeken nem lehet biztosított és nem is dolgozik, azt teheti, hogy bejelentkezik az APEH-nál és havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ennek alapösszege 5895 forint.

A betegbiztosítás ellenőrzése forradalmian új dolognak tűnik, a kérdés csak az, miért nem volt így ez az elmúlt 17 vagy éppen 30 évben. Képzeljünk el egy olyan casco biztosítást, amikor az embernek nem kell felmutatni a biztosítás befizetését igazoló csekket, ha meg kell javíttatnia az autóját, egyszerűen úgy veszik, hogy ő biztosított.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár becslése szerint 1 millió ember van, aki nem fizet vagy aki után nem fizetnek biztosítást. Jelentős részüknek nincs bejelentett munkája, feketén dolgozik, s más jogcímen (például munkanélküliként) sem jár neki biztosítás. A másik jelentős kör a kényszervállalkozóké, akik az elmúlt években nem fizették maguk után a járulékot.

Az egészségügy mai leromlott helyzetének egyik oka éppen az, hogy ezt nem ellenőrizték, s emiatt hatalmas összeg hiányzik az OEP kasszájából. Az OEP becslései szerint tavaly ez közel 50 milliárd forintot jelentett.

Új beutalási rend

A titokzatosan hangzó „új beutalási rend” kifejezés sok félreértést okoz, ezért az elején fontos egy dolgot tisztázni: a beutalás most elsősorban arra az esetre vonatkozik, ha be kell feküdnünk valamelyik kórházba kezelésre, műtétre, esetleg komolyabb kórházi vizsgálatokat végeznek rajtunk. Abban tehát ezután sem lesz különösebb változás, ha csak a háziorvosunkhoz megyünk, vagy ő irányít minket egy szakrendelésre, hiszen ezek ugyanúgy működnek mint eddig és a helyükön is maradnak.

Eddig is el volt osztva, hogy a kórházak sebészeti, szülészeti, onkológiai stb osztályai elsősorban mely területen élők ellátásáért felelősek. A kisebb kórházaknak például a környékükön élő 30-40 ezer embernek kellett ellátást nyújtaniuk, a speciális kezelésekre szakosodott országos intézetekbe az egész országból utaltak be betegeket.

Ezeket az ellátási körzeteket most újraosztották, párhuzamosan azzal, hogy néhány kórház megszűnik, többet pedig összevonnak vagy megváltozik a feladatuk (például ezentúl csak rehabilitációra szakosodik). Az új beutalási körzeteket az interneten is megnézhetjük. Az Egészségügyi Minisztérium szerint sokan meglepődnek majd ha kiderül, hogy az esetek nagy részében nem lesz változás, a beteg ezután is oda megy kórházba, ahová eddig.

Rosszul járnak

Persze ez mindenkit másként érint. Lesznek olyan vidéki kisvárosok, ahol a helyi kórház átalakítása miatt ezentúl a szomszéd városba vagy a megyeközpontba kell menni szülni vagy vakbélműtétre. Azt a vidéken élők is tudják, hogy a komolyabb műtéteket, speciális beavatkozásokat eddig sem a helyi kiskórházban végezték.

Sokan tartanak viszont attól, hogy ha baleset éri őket, hova is kerülnek. Az elv ezután is az, mint eddig: a mentő abba a legközelebbi kórházba visz minket, ahol a megfelelő ellátást kapjuk. Eddig is úgy volt, hogy egy autóbaleset súlyos sérültjeit azonnal a jobban felszerelt megyei kórházba vagy országos intézetbe vitték – jobb esetben mentőhelikopterrel.

A rendszer egyik neuralgikus pontja éppen ez: azt ugyanis még el lehet fogadni, hogy egy távolabb lévő, de jobban felszerelt kórházba kerül az ember, ehhez azonban több jobban felszerelt mentőautó és mentőhelikopter kellene. Sokan felteszik ugyanis a kérdést, hogy egy sürgős esetnél lesz-e elég idő ahhoz, hogy időben odaérjen a mentő a beteggel a kórházba egy túlzsúfolt kétsávos úton. A minisztérium szerint a mentőszolgálat és a sürgősségi központok fejlesztése már folyik.

Szabad választás pénzért

A beteg eddig is dönthetett úgy, hogy nem abba a kórházba megy, ahova a beutalója szól, hanem inkább egy másik helyen, egy másik orvossal műtteti meg magát, akiben jobban bízik Ezt eddig elsősorban kapcsolatokon keresztül, hálapénz megfizetésével lehetett elintézni.

Az orvosnak a beteget most is elsődlegesen a területileg illetékes kórházba kell beutalnia. A beteg azonban kérheti azt, hogy egy másik kórházba kapjon beutalót, mert ott korábban jobb tapasztalatai voltak, vagy azt hallotta, hogy ott jobb orvosok, jobb feltételek vannak.

Ha a választott kórházban azt mondják, tudják fogadni, kaphat oda is beutalót, így ott is megkapja „ingyenesen” (kórházi napidíj megfizetése mellett) a kezelést. A választott kórház azonban mondhatja azt is, hogy nem tudja fogadni a máshonnan érkezett beteget, mert neki elsősorban a saját területén élők ellátásáért kell felelnie, s éppen tele van minden ágya.

Ha a beteg ebben az esetben is ragaszkodik ehhez a kórházhoz, akkor beutaló nélkül (vagy nem az adott kórházba szóló beutalóval) is elláthatják, viszont ki kell fizetnie az ellátás költségének egyharmadát. A betegtől ebben az esetben legfeljebb 100 ezer forint kérhető. Egy császármetszéses szülés „ára” ma 170 ezer forint körül van, az OEP ennyit fizet a kórháznak. Ilyenkor tehát közel 60 ezer forintot kell fizetnie a kórház pénztárába.