1963: Nem akarnak félreértésből atomháborút

Két hónappal a létrehozásáról aláírt megállapodás után, 1963. augusztus 30-án működésbe lépett a 24 órában üzemelő forródrót Moszkva és Washington között. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között állandó, közvetlen kapcsolatot teremtő rendszer célja a két szuperhatalom kommunikációjának pontosítása, és az esetleges félreértések miatt kirobbanó háború elkerülése volt.

A világot az atomháború szélére sodró 1962-es kubai rakétaválság miatt az amerikai és szovjet oldalról is szükségesnek érezték a forródrót létrehozását. A válság alatt John F. Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov szovjet párttitkár még kénytelen volt közvetítőkön keresztül tárgyalni, írja a BBC.

Bár a hidegháború egyik jelképeként vörös telefon néven lett ismert, a forródrót kezdetben valójában csak közvetlen távíró-kapcsolatot jelentett a két ország vezetése között. Az üzenetek küldése egyik országból a másikba csupán perceket vett igénybe, amihez a fogadó oldalán hozzáadódott még a lefordításukra szánt idő. 1963 nyarának végén amerikai távírókat helyeztek el a Kremlben, míg a szovjet rendszer a Pentagonban került.

Augusztus 30-án a History.com szerint az amerikaiak az angol ábécé összes betűjét tartalmazó pangramma mellett az összes szám formájában elküldték első üzenetüket a Szovjetunióba: „The quick brown fox jumped over the lazy dog's back 1234567890” (a fürge barna róka átugrik a lusta kutyán). Így tesztelték, hogy minden megfelelően működik a távírón. A válaszüzenetben az oroszok jelezték, hogy a szovjet rendszer is hibátlanul üzemel.

A kapcsolatot mindennap tesztelték, amihez egyre kreatívabb módszereket találtak ki. Különféle versek cseréltek gazdát, de amerikai oldalról állítólag baseball meccsek eredményeit is továbbították. Sokáig nem volt hivatalos üzenet, bár John F. Kennedy meggyilkolásakor használták a forródrótot.

A rendszert az 1967-ben Izrael és arab szomszédai között kitört hatnapos háború alatt használták először élesben, mivel a szovjet oldalon aggódtak, amiért az egyik orosz flotta és amerikai hadihajók veszélyesen közel kerültek egymáshoz a konfliktus alatt. A forródrót bevezetésének 40. évfordulóján, 2003. augusztus 30-án az egyik orosz tévében az alkalomnál jelenlévő egyik hivatalos tolmács felidézte a történelmi pillanatot, írja a BBC.

A szovjet miniszterelnök Alekszej Koszigin, a KGB-t vezető Jurij Andropov és Andrej Gromiko külügyminiszter közösen kereste fel a Kreml alagsorában található távírót, hogy felvegye a kapcsolatot az amerikai vezetéssel. Az üzenethez kirendelt tolmács elmondása szerint Koszigin alaposan meglepődött, amikor rájött, hogy a forródrót valójában nem telefonösszeköttetést takar. A tolmácsok és a kezelőszemélyzet nagyon ideges volt a szovjet vezetők feltűnésétől. „A kezük is remegett, miközben továbbították az üzenetet Washingtonba” – emlékezett vissza Viktor Szuhodrev.

A távírókat Leonyid Brezsnyev alatt, az 1970-es években cserélték valódi telefonokra. A korábban a Kremlben dolgozó Fedor Burlaszkij a 40. évfordulón felidézte, amikor Jimmy Carter elnök megcsörgette Brezsnyevet, és tudni akarta, hogy a szovjet csapatok valóban invázióra készülnek-e az afgán határ mentén 1979-ben.

A forródrót a hidegháború befejeződése után is megmaradt az Egyesült Államok és Oroszország között, az iraki háború kirobbanásakor állítólag Vlagyimir Putyin is elbeszélgetett rajta George W. Bushsal. A rendszerre atomháború megakadályozásához élesben nem volt szükség, de számos konfliktust segített elsimítani.

Jelentősége részben szimbolikus volt. Az egymás elpusztításához 1962-ben közel álló két szuperhatalom felismerte, hogy a modern érában milyen hatalma van a kommunikációnak és az esetleges félreértéseknek.