Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Szegeden megsemmisítették az ügynöklistákat

2005.02.18. 12:45
Az Állambiztonsági Szolgálatok szegedi dokumentumainak 99 százalékát 1990 januárjában a főkapitányságon elégették - írja a Délmagyarország pénteki számában. A lapnak sikerült kapcsolatba lépnie három tartótiszttel, akik elmondták, hogy 1989-ben a megye legfontosabb célszemélyei Ilia Mihály irodalomtörténész, Király Zoltán televíziós újságíró, Pordány László egyetemi tanár, Balogh László operatőrt és Csapó Balázs üzletember voltak.

A lap "Megszólaltak a tartótisztek" címmel három olyan szegedi beszervezetteket szólaltatott meg név nélkül, akik a rendszerváltás idején, 1989-1990-ben a szegedi III/III-as csoportnak voltak a tagjai.

Százan voltak Szegeden

A tartótisztek titoktartási kötelezettségüket megszegve elmondták, hogy a csoport egyik része egyetemi, főiskolai hallgatókat, oktatókat szervezett be, vagy figyelt meg, a másik papokat, lelkészeket, a harmadik vállalati vezetőket, a negyedik pedig a veszélyesnek tartott személyeket.

A lap szerint megszűnésekor a szegedi csoportban tizenöten dolgoztak, és egyenként 4-8 személlyel álltak kapcsolatban. Néhányan a rendőrség állományában maradtak, volt, aki az adóhivatalnál, biztosítónál, a szegedi egyetemen helyezkedett el, s volt, aki magánvállalkozásba fogott, őrző-védő céget alapított.

"Szegeden egyidejűleg 80-100 személlyel tartottuk a kapcsolatot. Úgynevezett T-lakásokban, vagy nyilvános helyeken találkoztunk, mindenkinek volt fedőneve, kódszáma. A beszélgetéseket magnóra vettük, amit később leírtak, iktattak, majd továbbítottak" – nyilatkozta a lapnak az egyik tartótiszti.

A Délmagyarország szerint 1989-ben a megye legfontosabb célszemélyei Ilia Mihály irodalomtörténész, Király Zoltán televíziós újságíró, Pordány László egyetemi tanár, Balogh László operatőrt és Csapó Balázs üzletember voltak.

Kazánban égették el a bizonyítékokat

A tartótisztek a Délmagyarország újságírójának elárulták, félelemmel várják az országgyűlés esetleges döntését. Attól tartanak, bármikor, bármelyikük neve felkerülhet a Political Capital honlapjára, vagy egy későbbi döntéssel megismerheti múltjukat a közvélemény.

Azzal valamennyien egyetértettek, hogy ha az országgyűlés úgy dönt, kerüljenek nyilvánosságra az Állambiztonsági Szolgálatok szereplőinek nevei, az számos kérdést vet fel. Az egyik, és szerintük a legfontosabb: a nyilvántartás egy része megsemmisült, nem lehet mindenkiről megismerni, milyen szolgálatot tett 1990 előtt. "Szegeden a jelentések, kartonok, hangfelvételek 99 százalékát megsemmisítették. Erre 1990 januárjában a főkapitányságon került sor, ahol a kazánban egyszerűen elégették a bizonyítékokat. Persze ezek egy részének mégis maradt nyoma Budapesten" - írja a napilap.

A tartótisztek szerint a titkosszolgálatok állományában jelenleg is dolgozók neveinek megismertetése a nyilvánossággal összedöntheti a nemzetbiztonság rendszerét" – fogalmazott a lapnak az egyik tartótiszt.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!