Judit
3 °C
6 °C

Tandíj: 1,8 millióért tanulsz, 2,3 milliót fizetsz vissza

2006.06.14. 10:55
Egy vegyészmérnök 13 év alatt, egy szoftverfejlesztő pedig 23 év alatt tudná törleszteni képzésének költségeit, míg a középiskolai tanároknak vagy óvónőknek nem kellene fizetniük – derül ki az oktatási tárca modellszámításaiból. A törlesztendő összeg az inflációval növekedne, de nem kamatozna. Az állam a tandíjból először 2009-ben jutna csekély bevételhez, a rendszer 2030-ra futna fel teljesen, amikor évi 120 milliárdot hozna a költségvetésnek.

A hétfőn hivatalba lépett Hiller István oktatási és kulturális miniszter nem sok kétséget hagyott afelől, hogy már 2007-től szeretnék bevezetni az utólag fizetendő tandíjat. Hiller ugyan késznek mutatkozott az érintett érdekképviseletekkel való tárgyalásra, de kijelentette: feladata a kormányprogram végrehajtása, s ahhoz ragaszkodni fog.

Információink szerint a tandíj bevezetésére vonatkozó jogszabály-módosítás tervezete már el is készült az oktatási tárcánál. Ha ezt a 2007-től egyetemre kerülők esetében be akarják vezetni, a módosításokat az Országgyűlésnek legkésőbb ősszel el kell fogadnia.

Nem kamatozik, de indexálják

Utólagos képzési hozzájárulás:
pro és kontra

Előnyei:

- a szegény sorból származó hallgatókat is beengedi a felsőoktatásba

- a szülőknek nem kell fizetnie

- a hallgatót tanulmányai ideje alatt nem kényszeríti hitelfelvételre

- a törlesztendő összeg nem kamatozik, csak az évi inflációval emelkedik

Hátrányai:

- a szegényebbek hátrányba kerülnek, mert nekik többet kell majd törleszteniük, mint azoknak, akik (illetve akiknek a szülei) a költségtérítéses képzésen ki tudják fizetni a tandíjat

- a sikeres diplomásokat bünteti, a drága képzésen végzett alacsony jövedelműek nem fizetnek

- nem tisztázott, ki a megrendelő: a képzési költséget hitelező állam, vagy az összeget később törlesztő hallgató

- adóelkerülő trükkökre ösztönözheti a végzett diplomásokat

Mint az már korábban nyilvánosságra került, az államilag finanszírozott (innentől inkább „államilag hitelezett”) képzésre felvett diákoknak képzési számlát nyitnak, amelyen feltüntetik, az állam mennyit fordított tanulmányaikra. Ezt a diák a szemeszterek, évek végén maga is nyomon követheti.

Törleszteni a mostani koncepció szerint akkor kell, ha valakinek az éves keresete meghaladja a minimálbér negyvenszeresét (ez ma havi bruttó 208 ezer forintos fizetést jelentene).

A minimálbér negyven és hatvanszoros értéke közé eső jövedelem mellett 3 százalékos, afölött 6 százalékos lenne a törlesztő kulcs. Ez legkevesebb havi 6 ezer forint, de a nagyobb keresetűek esetén elérhetné a havi 20 ezer forintot is.

Mennyit kell majd visszafizetni? Az egyéni képzési számlán nyilvántartott összeg nem kamatozik, de az éves infláció mértékével indexálják. A képzési költségeket tehát reálértéken kell majd megfizetni.

Törlesztés harminc év alatt

Az oktatási minisztérium által készített háttérszámítások alapján bemutatunk néhány példát.

Vegyészmérnök: képzésének költsége 1,8 millió forint. A diploma megszerzése után hét évvel kezdi el törleszteni a tandíjat, amelyet 13 évig fizet. Ezen idő alatt összesen 2,3 millió forintot fizet vissza.

Szoftverfejlesztő: képzésének költsége 4,2 millió forint. Miután jó kezdő keresetre számíthat, a diploma megszerzése után egy évvel kezdi el törleszteni a tandíjat, amelyet 23 évig fizet. Ezen idő alatt összesen 5,4 millió forintot fizet vissza.

Középiskolai tanár, óvónő: képzésük költsége 2,7 millió illetve 1,2 millió forint. Miután keresetük várhatóan nem éri el az utólagos képzési hozzájárulás jövedelemhatárát, nem kell visszafizetniük semmit.

Marketing-vezető: a diploma megszerzésekor 2,7 millió forintos tartozása lesz. Miután a megfelelő karrierlépcsőt csak később éri el, a becslés szerint a diploma megszerzése után 18 évvel kezdi el törleszteni a tandíjat, amelyet 16 éven át fizet (tehát a diploma után 34 évvel törleszti teljesen a tandíját). Ezen idő alatt összesen 3,2 millió forintot fizet vissza.

A rendszer számol azzal is, hogy sokan csak évekkel később keresnek annyit, hogy törlesszék taníttatásuk költségeit, sőt nagyon sokan egyáltalán nem fizetnek majd semmit.

Kiskapuk

A minisztérium háttérszámításai alapján azok, akik a versenyszférában helyezkednek majd el, a magasabb keresetek miatt szinte mind visszafizetők lesznek. A közszférában munkát vállalók jelentős része azonban csak nagyon későn vagy sohasem éri el azt a jövedelemhatárt, amely felett a tandíját törlesztenie kellene. Kivételt talán az orvosok, mérnökök és más mesterfokozatot végzők jelentenek majd.

A mostani feltételek szerint az utólagos képzési hozzájárulás rendszere 20 év alatt éri el az üzemi fordulatszámot. Az államnak a számítások szerint 2013-ra 2,7 milliárd forint bevétele lenne a törlesztésekből. A rendszer 2020-ra 42 milliárd bevételt jelentene, 2030-ra pedig mintegy 120 milliárdot.

Ha Hiller István ragaszkodik a kormányprogram végrehajtásához, vajon miről akar tárgyalni az érdekképviseletekkel? A koncepció készítői néhány kiskaput nyitva hagynak, amelyen még lehet változtatni. Felmerült például, hogy ágazatonként különböző jövedelemhatárt határozzanak meg, vagy méltányosságból bizonyos köröknek elengedjék a képzési költség visszafizetését.