Ábrahám
14 °C
31 °C

A börtönöket vizsgálná az ombudsman

2009.03.10. 11:13 Módosítva: 2009-03-10 14:53:41
Szabó Máté szerint is gyanús a kaposvári rabhalál, várja azok jelentkezését, akiket a rendszerváltás óta megvertek, megaláztak a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben.

Vizsgálatra kéri a katonai ügyészséget az ombudsman azzal összefüggésben, hogy egy fogvatartott alapos gyanú szerint annak következtében halt meg, hogy a börtön személyzete bántalmazta, közölte az Országgyűlési Biztosok Hivatala.

Szabó Máté a médiában megjelent információk alapján kérte fel az eset kivizsgálására az ügyészséget. Az ombudsman előzetes bejelentés nélkül helyszíni vizsgálatokat kezd a büntetés-végrehajtási intézményekben, továbbá egyeztetést kezdeményez a büntetés-végrehajtás országos parancsnokával, jogvédő szervezetekkel és egyházakkal.

A Sonline.hu pénteken azt írta: gyanús körülmények között meghalt egy, a kaposvári börtönben fogva tartott rab. A Katonai Ügyészség nyomozást indított az ügyben halált okozó testi sértés gyanúja miatt.

A Somogy megyei portál információja szerint a férfit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba, ahol kómába esett, majd meghalt. A hírek szerint a férfi súlyos cukorbeteg volt, rosszul lett, és elesett, úgy keletkeztek a sérülései. A lap szerint azonban olyan szóbeszéd is szárnyra kapott, hogy az áldozaton egyértelműen bántalmazás nyomai voltak.

A hírportál információja szerint a német-magyar kettős állampolgár holttestét már haza is szállították, a család kérésére ott temetik el. A Katonai Ügyészség szóvivője és a büntetés-végrehajtási intézet vezetője nem nyilatkozik a nyomozás lezárultáig.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az esettel kapcsolatban megdöbbenését fejezte ki, és figyelmeztetett: a szabadságvesztés büntetés végrehajtása nem érintheti a fogvatartottak alapvető szabadságjogainak, így emberi méltóságuk, az élethez és az emberséges bánásmódhoz való jogaik érvényesülését.

Mint írta, a jogállamiság és a demokratikus jogelvek megkövetelik, hogy a szabadságvesztés végrehajtása humánus, oktató-nevelő, a társadalomba visszavezető jellegű legyen. Ezzel szemben gyanús halálesetek utalnak arra, hogy Magyarország börtöneiben elterjedt az erőszak a fogvatartottak között és a büntetés-végrehajtási személyzet bizonyos csoportjainál is, ami ellen a jogállami ellenőrzés részeként a lehető leghatározottabban fel kell lépni - mutatott rá.

A hivatal közölte azt is: az ombudsman várja azok jelentkezését, akiket 1989. október 23-át követően büntetés-végrehajtási intézetben (elsődlegesen az ott dolgozók részéről) kínoztak, vagy megalázó bánásmód áldozataivá váltak. A sértettek panaszaikat (akár név nélkül is) az ombudsmani hivatalnál terjeszthetik elő szóban, írásban, vagy elektronikus úton.

Szabó Máté azt kéri, hogy az érintettek akkor is tegyenek panaszt, ha a sérelem nem bizonyítható, mert ügyük így is jelzésértékű lehet a büntetés-végrehajtásban tervezett, előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatok számára.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter az ombudsmani vizsgálat bejelentésére reagálva azt mondta: az ombudsman saját hatáskörében eljárva sokfajta vizsgálatot indíthat, ezek nyilván hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban működjön az adott intézmény, például a büntetés-végrehajtás.
"Biztosan történnek hibák, természetesen. Vannak megfelelő eljárások ezeknek a feltárására és kijavítására. Ha ehhez az ombudsman segítséget tud adni a munkatársai ellenőrzése révén, azt én köszönöm", reagált az igazságügyi miniszter Szabó vizsgálatára.

Szabó Máté közleménye kitér arra is, hogy Magyarország (szemben például Lengyelországgal és Szlovéniával) még nem fogadta el az ENSZ kínzással és a megalázó bánásmóddal szembeni egyezményének azt az opcionális kiegészítését, ami "független nemzeti ellenőrző mechanizmus felállítását és jelentések készítését, vizsgálatok elvégzését írja elő" főként a büntetés-végrehajtásban, de minden bentlakásos, szabadságkorlátozó intézményben is, köztük a pszichiátriai intézetben, menekülttáborban és nevelőotthonban.

Az ombudsman 2007-ben többször felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy szükséges lenne előkészíteni a független ellenőrző mechanizmus bevezetését, amelyben (több uniós tagállam gyakorlatának megfelelően) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is szerepet vállalna. A Külügyminisztérium elvi egyetértését fejezte ki, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól az országgyűlési biztos "nem kapott világos választ".

Az ombudsman ENSZ-egyezményhez kapcsolódó felvetésével kapcsolatban Draskovics Tibor azt mondta: vizsgálják, hogy milyen következményekkel járna Magyarország csatlakozása az egyezmény kiegészítéséhez. "Úgy gondolom, hogy célszerű lenne csatlakoznunk ehhez az egyezményhez", mondta a miniszter, aki szerint a kérdésben néhány hónapon belül megszülethet a döntés.