Kezdődik a csepeli kettős gyilkosság pere

A bűnügy

2009. január 7-e délutánján a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában agyonlőtték az intézményvezetőt, Takács Józsefet és munkatársát, Papp Lászlót. A rendőrség először azt az információt kapta, hogy egy álarcos ismeretlen lövöldözött az iskolában, később pedig egy nem sokkal korábban eltanácsolt diákra terelődött a gyanú, akit el is kezdtek keresni. A bejelentő által előadott történet azonban nem állt össze, a rendőrök gyanút fogtak. A helyszínen talált véres lábnyomok arra utaltak, hogy belső ember a gyilkos. Másnap a BRFK már sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megvan a két gyanúsított. Belőlük mostanra vádlott lett, és több mint két éve előzetes letartóztatásban várják, hogy megkezdődjön a per.

A vádlottak

Az ügyészség szerint a gyilkos lövéseket K. Tamás adta le. A vád ellene előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette. Az egykori "nagydarab érdi boltos" - ahogy a volt csepeli rendőrkapitány, Császár Mihály jellemezte - gondnokként és biztonsági őrként dolgozott az iskolában. Korábban felmerült, hogy K. Tamás kifejezetten az őt régóta ismerő Császár ajánlására kapott munkát az iskolában. A volt rendőrkapitány ezt tagadta, annyit ismert el: tényleg ő javasolta az igazgatónak, hogy az iskolai verekedések, kábítószerezés megfékezésére vegyen fel kigyúrt biztonsági embert, majd amikor már megvoltak a jelentkezők, és hallotta az igazgatótól K. Tamás nevét, rábólintott.

A gyilkosságok során K. Tamás maga is megsérült a kezén, a vádirat szerint véletlenül lőtte meg magát. A rendőrséget ő értesítette, ő adta elő az álarcos támadóról szóló történetet is. Az elmúlt években érdemben nemigen szólalt meg újra az ügyben, fenntartotta, hogy egy ismeretlen csuklyás volt a tettes, egyszer pedig annyit mondott még, hogy vádlott-társának semmi köze nincs az ügyhöz. Információink szerint átesett elmeszakértői vizsgálaton, de az nem tárt fel olyan betegséget, amely képtelenné tette vagy jelentősen korlátozta volna őt abban, hogy cselekedete következményeit felmérje.

Deme Gábor az iskola gazdasági igazgatója volt, baráti viszonyban volt K. Tamással. A vád szerint bűnsegéd volt a K. Tamás által elkövetett gyilkosságokban. A meggyilkolt igazgatót nemcsak az iskolából ismerte: mindketten helyi MSZP-s politikusok voltak. A meggyilkolt Takács tíz éven át volt csepeli MSZP-s képviselő, a helyi frakció helyettes vezetője volt. Demével együtt dolgoztak az önkormányzat pénzügyi és közbeszerzési bizottságában is. K. Tamással ellentétben Deme folyamatosan hallatta a hangját az elmúlt több mint két évben ügyvédjén, Ruttner Györgyön keresztül. Az ügyvédje szerint Deme nem volt bűnsegéd, a lövések eldördülésekor nem is tartózkodott már a gyilkosság helyszínén, az irodában.

A feltételezett indíték

Már a gyanúsítottak elfogásakor kiderítette a rendőrség, hogy az iskolában gazdasági bűncselekmények történtek, és ezt összefüggésbe hozták a kettős gyilkossággal. A BRFK gazdaságvédelmi osztálya az életvédelmisektől külön nyomozott sikkasztás, csalás és okirat-hamisítás gyanújával Deme és az iskola egyik alkalmazottja, K. Ildikó, a férfi korábbi élettársa ellen. Ezt az ügyet a bíróság egyesítette a gyilkossági üggyel. A vád szerint Deme és K. Ildikó 2007 óta közel 6,5 millió forint kárt okoztak fiktív számlákkal és a házi pénztár megdézsmálásával.

A meggyilkolt Takács éppen a gyanús gazdasági ügyek miatt függesztette fel, majd hívta be magához megbeszélésre a gyilkosság napján Demét. Feljelentést készült tenni. A vádirat szerint Deme és K. Tamás ezért határozta el, hogy megölik Takácsot, és elveszik a nála lévő bizonyítékokat Deme ellen. K. Tamás ekkoriban betegállományban volt, és neki is voltak vitás ügyei az igazgatóval. A másik áldozat, Papp László, aki az igazgató kísérője volt a találkozón, feltehetően azért halt meg, mert rosszkor volt rossz helyen.

A legfontosabb bizonyíték

A bíróság rendelkezésére áll egy igen ritka bizonyíték: egy hangfelvétel, amelyet az egyik áldozat, Papp László zsebében forgó diktafon rögzített a gyilkosság előtt, alatt és után. A felvételt soha nem hozták nyilvánosságra. A gyilkosság másnapján Keszthelyi József, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) életvédelmi osztályának vezetője azt mondta: azért nem, mert soha nem hallottak még ilyen brutális kivégzést. A másodikként meggyilkolt áldozat, Papp László állítólag perceken át hiába könyörgött az életéért.

A vádirat és a Deme ügyvédje által készített bizonyítási indítvány összevetéséből az tűnt ki, hogy a hanganyag értelmezése nem egyértelmű, és ez lehet a gyilkossági ügy kulcskérdése. A hangárnyalatokon is múlthat, hogy bebizonyosodik-e Deme bűnsegéd mivolta vagy sem. A vád szerint például nyugodt párbeszéd folyt a két vádlott közt a lövések után, ami Deme bűnsegédi szerepére utal. A védőügyvéd ugyanakkor azt mondta: K. Tamás parancsolgatott, miközben Deme pánikban, szinte sírva beszélt.

A tanúk

Az ügyészség információink szerint 46 tanú meghallgatását kérte. Köztük van Császár Mihály, a volt csepeli rendőrkapitány is. Takács nála járt halála napjának délelőttjén, beszéltek is egymással, feljelentést viszont nem tett. Hogy miért nem, az máig nem tisztázott. Aznap Takács megfordult Orosz Ferenc akkori csepeli MSZP-s alpolgármesternél is, de nem világos, melyiküknél volt előbb. Miután a rendőrkapitánynál tett látogatás több mint egy évvel a gyilkosság után kiderült, a BRFK feljelentése nyomán hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanújával nyomozást indított az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Császárt nem gyanúsították meg, a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt, amíg bűncselekmény hiányában meg nem szüntették.

Az ügyészség számos helyi szocialista politikus tanúkénti meghallgatását kérte. Várhatóan tanúskodik többek közt Tóth Mihály, aki 1994-től 2010 őszéig Csepel szocialista polgármestere volt, Orosz Ferenc, Podolák György volt országgyűlési képviselő és Szenteczky János, a csepeli MSZP elnöke, aki jelenleg is önkormányzati képviselő, és ősszel indult a polgármesteri címért is.