Egy rozsdás gőzüst miatt telepítették ki a fél Ferencvárost

2008.08.01. 21:56
Három nappal a legnagyobb hazai bombafrász után derült ki, hogy valamikor ipari célokra átalakították azt a német bombatestet, ami a Ferencvárosi malom bontási területéről került elő július 28-án.

A Ferencvárosban hétfőn talált bombatestet korábban békés célra átalakították, de ez csak akkor derült ki, amikor a tűzszerészek kiemelték a földből, mondta el Hajdu Gábor tűzszerész parancsnok az MTI-nek pénteken, miután a Hír TV közölte: egy "gőzkezelő üst" miatt kellett több ezer embert kitelepíteni a városrészből.

A parancsnok elmondta: a tűzszerészek lemérték a bombát, és megállapították, az egy SB 1000 típusú német repülőbomba volt eredetileg. A bomba kibontása előtt mást nem lehetett tenni, szabálytalanul jártak volna el, ha a kiemelést a terület kiürítése nélkül kezdik meg. "Épeszű ember nem vállalta volna fel ezt. A kiindulási alap teljesen helyes volt, magát a végrehajtást szerintem normálisan csináltuk" - mondta a parancsnok, majd hozzátette: fogalma sincs, mi lehetett a funkciója a levágott aljú bombatestnek.

A ferencvárosi bomba (fotók: MTI, honvedelem.hu)

A Hír TV pénteken azt közölte, hogy egy "gőzkezelő üstöt" néztek bombának a Magyar Honvédség tűzszerészei, és az illetékesek hazudtak a szerkezetről, ellentmondásos információkat közölve. Hajdu Gábortól a hírtelevízió annyit idézett, hogy "két csap volt a bombatesten, amiből egyértelművé vált, hogy nem bomba".

A Hír TV-ben bemutatták azt a videofelvételt, amit a BRFK munkatársa készített a bomba kiemeléséről. A képsorokon jól látszik, hogy a rozsdaette vasszerkezet formára hasonló, de körülbelül fele olyan hosszú, mint egy SB 1000-es bomba, és a két oldalán csőcsatlakozó csonkok vannak, az alján pedig kiszélesedik a pereme. Feltehetőleg kondenzedényként használhatták az ipari gőzben kicsapódott víz elválasztására és elképzelhető, hogy valóban egy bomba köpenyéből alakították át. (Az továbbra sem világos, hogy mikor és miképp került egyáltalán Budapestre a német bomba, hiszen a II. világháború alatt nem dobtak német repülőgépek a magyar fővárosra ekkora bombákat, az általunk ismert források szerint németek nem is bombázták Budapestet.)

A tűzszerészek kedd este fél nyolckor közölték, hogy az általuk kiemelt szerkezet nem volt veszélyes, mert nem volt benne sem gyújtószerkezet, sem robbanótöltet. Hajdu Gábor akkor elmondta: a második világháború ideje alatt és után gyakori volt, hogy a lehullott bombákat a helyszínen hatástalanították, aztán egyszerűen betemették. Kedd este nem hangzott el olyan nyilatkozat, amiből kiderült volna, hogy egy ipari szerkezet miatt kellett a IX. kerület jó részét lezárni és az ott lakókat kitelepíteni.

Szerettük volna Hajdu Gábort megkérni, hogy tisztázza az ellentmondásokat - bomba volt-e eredetileg vagy sem a kedden talált szerkezet -, de a tűzszerész parancsnok nem kívánt nyilatkozni, mondván, hogy kiforgatták a szavait és az a helytálló, amit az MTI-nek elmondott, valamint hogy a továbbiakban a minisztérium sajtóosztálya ad tájékoztatást az ügyről.

A német SB 1000-es bomba (forrás: wikipedia)

A Honvédelmi Minisztérium szóvivője az MTI-nek nyilatkozva pénteken felháborítónak nevezte, hogy a tűzszerészek szakszerű és törvényes munkáját "megpróbálják ellehetetleníteni". "Bombatestre találtak, és ebben az esetben a tűzszerészeknek nincs mérlegelési lehetőségük, kezdeményezniük kell a kiürítést" - tette hozzá Bocskai István. "A test betonba volt ágyazva, csak a kivésése után vált világossá, hogy a bombát már korábban hatástalanították, és más nem robbanó funkcióra átalakították. Erre lehetett a legkevésbé számítani, hiszen egy bombatestről nem lehet feltételezni, hogy veszélytelen" - közölte.

"A minisztérium azt várja el a tűzszerészektől, hogy máskor is ugyanolyan körültekintéssel járjanak el, mint ahogy ebben az esetben tették, hiszen munkájukat emberi életek és vagyontárgyak megmentése érdekében végzik" - mondta Bocskai István.