Kristóf, Jakab
17 °C
24 °C

Búvárrégész nem kincshalász

2006.02.08. 11:15
Állítólag már több mint két éve fosztogatta elsüllyedt spanyol gályák roncsait a múlt héten elfogott két magyar férfi és amerikai nő. Egyelőre nem tudni, kik és kiknek dolgoztak a spanyol gályákat borító iszapban a bizonytalan és illegális zsákmányért, annyi bizonyos, hogy már korábban is mentek magyar búvárok külföldre a jól fizető munka ígéretével.

A három gyanúsított Dél-Spanyolország partjainál tevékenykedett, információink szerint a bíróság már elrendelte előzetes letartóztatásukat. A két magyar férfi nem kérte a magyar konzulátus segítségét, úgy tűnik, vannak saját ügyvédjeik és megfelelő kapcsolataik. Amíg a nyomozás le nem zárul, nem lehet tudni, pontosan mivel is vádolják őket, mindenesetre a műkincslopás mellett fegyverrel való visszaélés is súlyosbíthatja helyzetüket, mondta az Indexnek Polgár Viktor, a külügyminisztérium szóvivője.

A gyanúsítottak, írja a Guardian, idáig ismeretlen társaikkal egész kutatóbázist hoztak itt létre, két hajóval és szárazföldi raktárakkal. Hajóik Santa Maria kikötőjében 2004 óta horgonyoztak. Hármójukat a cádizi csendőrök fogták el az Öböl-akció keretében: a Louisa nevű, amerikai bejegyzésű hajó hi-tech búvárfelszereléseit és régészeti laboreszközeit lefoglalták. A hatóságok közlései szerint a nyomozás előrehaladtával további letartóztatások várhatók (például a Louisa kapitányát, aki egyben az amerikai nő apja, még keresik). A hajón többek között találtak egy hatszázezer eurós (150 millió forintos) kutató robot-tengeralattjárót, nyolc fémdetektort, két hangradart, öt laptopot, egy vízálló kamerát, GPS helymeghatározó berendezéseket, több jelzőbóját és 65 sűrített levegős palackot. Emellett lefoglaltak öt csőre töltött M-16-os gépfegyvert, egy félautomata puskát és nagy mennyiségű lőszert is. A jól szervezett csoportról megjelent hírek nagy port vertek fel a spanyol médiában, több lapban is a Robert Stevenson kalózregény, a Kincses sziget megelevenedéséről cikkeztek.

Milliárdok a víz alatt


Klikk a képre!

Felszerelésükhöz tartozott egy koponyával és keresztbe tett szörfdeszkákkal díszített kalózlobogó, valamint több, az elsüllyedt gályák helyét ábrázoló régi térkép. A lefoglalt régészeti leletek között volt huszonhét XVII. századi ágyúgolyó, három időszámítás előtt kétszáz évvel készült római horgony, egy föníciai vázatöredék, valamint egy, a trafalgari ütközetből származó fürtösbomba is. A leletek egy részét erre a célra átalakított palackokba rejtették.

A Guardian cikke szerint a Cádizi-öböl sekély vizeiben durván nyolcszáz XVI-XVIII. századi gálya nyugszik, a feltételezések szerint összesen másfél milliárd euró (több mint 375 milliárd forint) értékű arany, ezüst és igazgyöngy pihen a hullámsírban.

Bár világszerte működhetnek hasonló búvárcsoportok legálisan, Spanyolország nem ad engedélyt ilyen műkincskeresésre.

Búvárok és a maffia

Kalandvágyból már korrában is mentek magyar búvárok külföldre a jól fizető munka ígéretével, mondta el az Indexnek Czakó László búvároktató, a Debreceni Búvárklub tagja. Jól ismert például a nemeskorall-halászatra jelentkezők esete. Az egzotikus korallzátonyok lerablását szervezett bűnözői csoportok tartják kézben, a felbérelt búvároknak azóta sem fizettek egy vasat sem, és ahogy mondják, örülhetnek a magyarok, hogy élve hazajutottak. A híradókban bemutatott felvételekre hivatkozó Czakó szerint a Spanyolországban elfogott magyarok is tulajdonképp nem túl értékes tárgyakért kockáztattak, "az a pár ágyúgolyó és horgony nem nagy dolog", a tengeri ütközetben elsüllyedt hadihajók amúgy sem valószínű, hogy arannyal lettek volna megrakodva, legfeljebb a legénység jussa lehet szerteszóródva az iszapban. "Bizonytalan kenyérkereseti lehetőség az ilyen kincsvadászat - tette hozzá az elismert szakember -, rendes munkával biztosabb pénzt lehet keresni."

Magyarországon többek között az Amphora Búvárklub és az Octupus Régészeti Búváregyesület foglalkozik vízalatti roncsok felkutatásával, műkincsek kiemelésével, de a hadihajókra "szakosodott" Debreceni Búvárklub tevékenysége is jól ismert.

"Manapság már bárki elvégezhet egy gyorstalpaló tanfolyamot, akár a helyszínen is, nem kell különösebb képzettség és engedély ahhoz, hogy merüljön az ember" - mondta az Indexnek az egyik internetes búvároldal szerkesztője. Azt, hogy miképp kerültek az amerikai hajóra a magyarok, egyelőre nem tudni, az itthoniak mindenesetre nem nagyon tudnak olyan közvetítő cégről, ami ilyen jellegű munkákra keresne embereket Magyarországon.


Klikk a képre!

Az Index úgy tudja, hogy jelenleg is szerveződik magánúton egy több hónapos túra Brazília partjainál elsüllyedt hajók roncsaihoz. Ezt természetesen legálisan, tisztán szeretnék a szervezők végbevinni, ha mindent lezsíroztak, elképzelhető, hogy a nyilvánosságot is beavatják a tervekbe.

Egy ilyen expedíció persze komoly tervezést és előkészületeket igényel. Mivel a könnyen elérhető roncsok java részét már lerabolták, a nehezebben megközelíthető vagy jórészt ismeretlen helyen nyugvó hajók eléréséhez komoly szaktudás, felszerelés és főként sok pénz kell. Néhol azt sem árt tudni, kiket meg kell vesztegetni a merülés sikere érdekében.

A fentieket figyelembe véve nem elképzelhetetlen, hogy profi búvárok voltak a Cadizban elfogott magyarok, legalábbis a parti őrség által lefoglalt felszerelés is erre utal.

"Nem is hoztunk fel semmit"

"Mi alapítványi formában foglalkozunk az Osztrák-Magyar Monarchia elsüllyedt hadihajóinak felkutatásával és filmezésével" - mondta az Indexnek Czakó. A hazai helyzet egyébként nincs teljes mértékben szabályozva, ami mondjuk nem véletlen, tekintve, hogy vizeinkben igen kevés az arannyal megrakodva elsüllyedt gálya.

A Szent István hadihajót, illetve a drámai küzdelemben elsüllyesztett Zenta cirkálót megtaláló debreceniek nem kincset keresni merülnek, fő céljuk a történelmi feltárás és dokumentálás volt. "Nem is hoztunk fel semmit, nem is lett volna szabad" - mondta Czakó László az adriai merülésekről.

Ha valamely ország felségvizeiről van szó, akkor alapesetben az adott ország rendelkezik a roncs felett, és legfeljebb a hajót eredetileg birtokló ország követelése lehet még jogos. Ha azonban nemzetközi vizeken találnak valamit, akkor csak bejelentést kötelesek tenni. Mivel nagy valószínűséggel a spanyol vizeken búvárkodtak a magyarok, súlyos büntetésre, a zsákmány és a felszerelés elkobzásán túl több évi börtönre is számíthatnak.