A brutális bűntudat az igazi büntetés

2007.01.06. 10:08
Szerda reggel két gyermekkel a Dunába merült egy autó az újmohácsi révnél. A szülők az átkelésre várakozva kiszálltak a kocsiból, ekkor gurult a folyóba autójuk, amit három óra múlva sikerült felszínre hozni. Az autóban a házaspár két kisfia, egy három- és ötéves gyerek ült, mindketten megfulladtak. A mohácsi rendőrkapitány szerint a baleset oka az eddigi vizsgálat szerint az volt, hogy a kocsit nem rögzítették a szülők megfelelően.

Az elmúlt hónapok hírei között megdöbbentően sok gyerekhalállal végződő vagy súlyos sérüléssel járó esetet találunk, amik többségében egyértelműen megállapítható az egyik vagy mindkét szülő, hozzátartozó gondatlansága.

Megégett, megmérgezett, széttépett gyerekek

December végén patkánymérget evett egy négyéves kisfiú az egyik Bács-Kiskun megyei tanyán. A gyerek december 22-én lett rosszul, édesanyja másnap este hívott orvost, de már nem tudtak a gyereken segíteni, a helyszínen meghalt. A rendőrség gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával nyomoz.

November 29-én egy két- és egy hatéves kisfiú megégett Hencidán, a felügyelet nélkül tüzeskedő gyerekek magukra gyújtották a kamrát. A 2 éves kisfiú a kórházban belehalt sérüléseibe. A Hajdú-Bihar megyei rendőrség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt nyomoz. Pár héttel korábban Somogyvámoson egy 3 és egy 4 éves gyermek halt meg füstmérgezésben, miután egy cigaretta parazsától kigyulladt a gyermekek szobájában az ágynemű és a padlószőnyeg. Azt hogy melyik felnőtt cigarettázott a gyerekek szobájában, még vizsgálja a rendőrség.

November 4-én egy fürgedi kislány veszette életét, amikor leesett nagyapja traktoráról és a jármű mögött vontatott szárzúzógép alá került. A hétéves gyerek nagypapája ellen halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt indítottak eljárást. Egy pest megyei tanyán szeptember elején egy nyolc hónapos csecsemőt tépett szét egy rottweiler. Az apa a kisfiút a kertben hagyta egy babakocsiban aludni, a tanya gazdasági épületei mellett kikötött házőrző kihúzta a nyakát a nyakörvéből és rátámadt az alvó gyerekre.


Az újmohácsi révnél két gyerek halt meg

Augusztus elején egy ötéves kisfiú életét vesztette Csongrádon, amikor egy családi házban lakásfelújítás közben ráborult egy szekrény. Tisztabereken májusban egy magára hagyott 11 hónapos csecsemő kiesett az ágyából és olyan súlyos koponyasérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. Az alvó gyermeket este hagyta magára a 22 éves anya, és amikor hazaért, az ágy mellett holtan találta a kicsit. Az ügyben gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indult nyomozás. És a tragédiákat még hosszan lehetne sorolni.

Brutális bűntudat

Pszichológiai szempontból több vonatkozása is lehet az ilyen eseteknek. Figyelembe kell venni például, hogy mik a baleset előzményei, hiszen általában a történtek fényében teljesen átértelmeződik a szülők minden korábbi tevékenysége, és utólag értelmezhető a felelőtlenség kérdése is, derült ki Baktay Zelka, gyermek- és családpszichológus szavaiból.

A szakember szerint nehéz az ilyen esetek megítélése, mivel - és ezt nagyjából minden szülő tudja - nincs olyan nap, amikor ne érhetné valamiféle baleset a gyermekeket, annak ellenére, hogy általában igyekszik minden szülő a lehető legkörültekintőbben vigyázni rájuk.

Talán pont ebből következik az, hogy ha mégis történik egy ilyen tragédia, akkor "brutális bűntudat nehezedik a szülőkre, és ami nagyon nehéz benne, hogy rendkívül rombolólag hat a személyiségre" - állítja Baktay Zelka, hozzátéve, hogy egy ilyen tragédia és a vele járó felelősség-keresés ezen kívül a környezettel való viszonyt is rombolja és sokszor tönkreteszi a szülők közti kapcsolatot is.

A terapeuta gyakran szembesülhet ilyenkor egy nehezen kezelhető jelenséggel is, a bűntudatban testet öltő tudattalannal, az arra való hárítással: az önmagát marcangoló szülők gyakran jutnak arra a következtetésre, hogy valahol lelkük mélyén, tudattalanul biztos meg akartak szabadulni gyermeküktől.

Felelőtlen tettek

A bűntudatnak más szempontból is van szerepe, mégpedig az esetleges büntetőeljárás utolsó szakaszában, a bírósági ítéletnél. Egyes vélekedések szerint mivel a gyermeküket elvesztő szülőket óriási trauma érte, a hatóságok méltányosan szoktak eljárni, előfordul hogy ejtik az ügyet, vagy enyhe, jelképes büntetéssel sújtják a gondatlan szülőt. Baktay Zelka szerint elképzelhető, hogy az arányos büntetés ilyenkor jobb megoldás lenne, mert részben leveheti a bűntudat terheit a szülőről, aki máskülönben úgy érezheti, hogy nem tud megbűnhődni gyermeke elvesztéséért.


A szülők cigarettáztak a gyerekszobában, egy két-, és egy négyéves gyerek meghalt (Fotó: MTI)

A szülői hanyagságot több szempontból is lehet értékelni, magyarázta a szakember a gondatlanság pszichológiai vonatkozásait: az, hogy mennyire képes egy szülő a saját cselekedeteinek esetleges tragikus következményeit felmérni, az elsősorban iskolázottság és intelligencia kérdése. Másfelől előfordulhat, hogy normális esetben tisztában lenne a szülő azzal, hogy veszélyes égő gyertyával magára hagyni a gyereket, de ő maga éppen olyan lelki állapotban van - például megromlott a kapcsolata a házastárásval -, hogy nem látja a saját bajától a cselekedetei súlyát. Végsősoron az is előfordulhat, hogy a szülő valahol belül tényleg a háta közepére se kívánja a gyerekeket, és ez felelőtlen tetteiben is kifejezésre jut.

A jog nem kegyetlen

Minden évben több olyan büntetőeljárás indul, ahol a szülő gondatlan cselekménye folytán elveszti gyermekét vagy gyermekeit, mondta az Indexnek Tóth Mihály büntetőjogász, egyetemi tanár. Ezekben az ügyekben gondatlan emberölés miatt emelnek vádat, ám a bíróság - éppen az emberileg nyilvánvalóan méltányolható körülmények folytán - végrehajtandó szabadságvesztést sohasem szab ki, jelentette ki a jogász arra a kérdésre, előfordulhat-e, hogy a vádemelésig sem jut el a felelősség tisztázása. Ez utóbbi felvetődött például a mohácsi tragédiával kapcsolatban is.

Enyhítő körülmények
Az elkövetőt a bűncselekmény következtében a büntetőjogi hátrányokon kívül egyéb tényleges hátrányok is érhetik. Ha ezek a büntetés mellett külön is egyéni visszatartó hatást fejthetnek ki, indokolt azokat enyhítő körülményként értékelni. Ilyen többlethátrány lehet a bűncselekmény folytán elszenvedett sérülés, jelentős munkajogi, anyagi vagy egyéb hátrány, a bűncselekményből származó előnyt lényegesen meghaladó kártérítési kötelezettség.

"Űgy gondolom, a vádemelés, és az ügy bíróság elé kerülése valószínű. A dolog úgy áll, hogy súlyos bűncselekmények esetén nem a vádemelés megtörténte vagy elmaradása a kérdéses, hanem az, hogy milyen mértékben értékelhetők a bírósági eljárásban a szülők javára a nyilvánvalóan nyomatékos enyhítő körülmények." "Hiszen hasonló esetben elveszthetik akár életük értelmét is, és szinte belebetegedhetnek a fájdalomba" - tette hozzá Tóth Mihály. "A Legfelsőbb Bíróság többször elvi éllel kifejtette, hogy a büntetés kiszabásánál nyomatékosan figyelembe kell venni azokat a hátrányokat, amelyek az elkövetőt a büntetőjogi következményeken kívül érték vagy érhetik".

A bíróság mérlegelési lehetősége igen tág: ha a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést ír elő, akkor a bíró indokolt esetben ettől eltérően akár pénzbüntetést is kiszabhat - erre a törvény enyhítést lehetővé tevő rendelkezései alapján lehetősége van. "Ami biztos: a kompnál gyerekeiket vesztő szülőknek végrehajtandó szabadságvesztésre biztosan nem kell számítaniuk. A jog önmagában sem kegyetlen, még kevésbé megfelelően, helyesen alkalmazva. Ami emberileg, erkölcsileg méltányos, jogilag sem lehet más."

Tóth Mihály azt azért hangsúlyozta, hogy csak az ügyek részleteinek megbízható ismeretében foglal állást, így csupán annyit kockáztat meg, hogy "nem kizárt, hogy nem közlekedési bűncselekményről, hanem gondatlan emberölésről van szó" a mohácsi tragédia esetében. "Nagyon sajnálom e szörnyű tragédia miatt a szülőket, ám az esetleges gondatlanságért felelni kell, mert a rájuk nézve tragikus következmények nem a bűncselekmény megállapíthatóságát, hanem annak következményeit érintik" - tette hozzá a büntetőjogász.