Jövő hónapban hoznak ítéletet a Herzog-örökség ügyében

A Herzog család tagjai nem voltak jelen a mai, sorrendben ötödik bírósági tárgyaláson, ahol nem történt meglepetés. Sem az alperes, sem a felperes nem tudott újabb bizonyítékokkal előállni, így eddigi álláspontjukat ismételték meg. Csupán annyi változás történt, hogy Martha Nierenberg újabb két festményért is követel, amelyek együttes értéke 38,5 millió forint. A ,,Szent Család" című festmény feltehetőleg El Greco műhelyéből származik, a másikat pedig Fiorentino itáliai művész festette.

Nincsen jogcím

A gyűjtemény A századelő Magyarországának egyik legkiemelkedőbb képtára volt a Herzog Mór nevéhez fűződő műkincsgyűjtemény. A lovasberényi zsidó kereskedőcsalád a múlt század közepétől szállítmányozással és raktározással foglalkozott. Az üzlet jól ment, a család vagyona 1912-re, százötvenszeresére nőtt. Herzog Mór tovább bővítette a vállalkozás profilját, magánbankházat nyitott, de a gazdasági világválság megtépázta a felhalmozott vagyont. Herzog Mór 1934-ben meghalt, három gyermeket, és egy üzlethez értő feleségét hagyva a világra. (Martha Nierenberg, Herzog Erzsébet gyermeke.) A műgyűjtemény létrehozásának ötlete azonban Nemes Marcell nevéhez fűződik, aki a századfordulón lett műkereskedő, és Rippl-Rónai művekkel, impresszionistákkal, valamint az újrafelfedezett El Greco művekkel alapozta meg a Herzog-gyűjtemény hírnevét. A vásárlásokat ugyanis Herzog Mór finanszírozta, de később a kereskedő is műértővé vált. A gyűjtemény legértékesebb darabjai a Nemes által vásárolt El Greco és Goya művek, valamint a Herzog Mór által megszerzett francia impresszionisták festményei.

-Ez fantasztikus!- szólt Dr. Varga Tamás ügyvédhez a felperes amerikai jogi képviselője, miután a bíró egy óra múlva befejezte a tárgyalást. Az öröm bizonyára annak szólt, hogy az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a műkincseket államosítás vagy elkobozás útján került volna az állami intézmények birtokába. A tárgyaláson kiderült, hogy a korábban állítottakkal ellentétben a Herzog-képek a második világháború során nem kerültek ki az országból, és az alperes azt sem tudta bizonyítani, hogy a festményeket az egykori gazdasági rendőrség lefoglalta. Ezzel megnőtt az esélye annak, hogy a család visszakapja a festményeket, hiszen még negatív jogcímeket sem tudnak felmutatni az érintett intézmények.

Legalitás mellett moralitás

Varga Tamás az Index kérdésére elmondta, hogy jó esélyeik vannak a per megnyerésére, és annak is örül, hogy az általa megjelölt újabb két kép árát elfogadta a bíróság. Glenn M. Young Martha Nierenberg amerikai jogi képviselője az Index kérdésére úgy nyilatkozott, hogy ,,az igazság felé vezet az út", és reméli, hogy védencének megítélik a tulajdonjogot. -Remélem, hogy a tulajdonjog megítélésnél a moralitásra helyezik majd a fő hangsúlyt, és csak ezután következik a legalitás - tette hozzá az amerikai ügyvéd.

Nemzetközi kényszer

A II. világháború után A tulajdonjogi perben nehezíti a vizsgálatot, hogy a második világháború kaotikus viszonyai miatt nincsenek pontos adatok a gyűjteményről, illetve annak sorsáról. Annyi biztosnak tűnik, hogy a műkincseket a Szépművészeti Múzeum, valamint a Zsidó Kormánybiztosság katagolizálta, és a rendezés után nyugatra szerette volna kijuttatni. Ez nem történt meg, ugyanis a szállítmány jelentős része feltehetőleg Pannonhalmán ragadt, és csupán egy ,,szűkített" csomagot tudtak kivinni Müchenbe. A Magyarországon maradtak viszont katagolizálás nélkül visszakerültek a Szépművészeti Múzeumba, ahol az un. Jeszenszky bizottság foglalkozott velük. Itt 1949-től kényszerletétként, egy 1954-es rendelet értelmében pedig a múzeum leltárjában szerepeltek. 1973-ban egy magyar-amerikai vagyonjogi megállapodás értelmében Herzog Erzsébet (Herzog Mór lánya) 210 ezer dolláros kártalanítást kapott egykori javaiért, de nem lehet tudni, hogy ezt pontosan milyen vagyontárgyai után kapta. Martha Nierenberg 1996 óta tárgyal a magyar állammal, és többször módosította a követelt képek listáját. Az eredetileg húsz képből csupán tizet kért vissza az idén februárban megkezdődött perben, de ebből egy Munkácsy-képet, (Krisztus mellképe) már visszakapott a Magyar Nemzeti Galériától. A fennmaradó kilenc bővült most az El Greco, illetve a Fiorentino festménnyel. A képek perben elfogadott összértéke: 1 468,5 millió forint.

Független szakértők szerint a festmények visszaadását már csak azért szorgalmazni kellene, mert a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának nevében Visy Zsolt államtitkár 1998-ban egy amerikai kormány által rendezett konferencián ígéretet tett arra, hogy a II. világháború előtt és alatt elkobzott műkincseket visszaadják az eredeti tulajdonosoknak. A washingtoni konferencián elfogadott tételek végrehajtásának az értékelését viszont október elején Vilniusban rendezik, ahol a szakértők szerint a záródokumentumot aláíró negyven ország közül egyedül Magyarország nem tud érdemleges eredményt felmutatni.

A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy például Németország a www.lostart.de internetes oldalon közzétette mindazon festményeket, amelyeknek nem tudják igazolni az eredetét. Az oldalon azonnal jelezni lehet az igényeket, amelyet alapos vizsgálat követ. Glenn M. Young szerint Magyarország ,,ebben a perben vizsgázik", majd elmenőben hozzátette, hogy ,,azonnal felhívom a védencemet, és megmondom neki, hogy a péntek 13, remélem az alperesnek, hoz szerencsétlenséget." Többszöri megkeresésünk ellenére, sem a Szépművészeti Múzeumban, sem a Magyar Nemzeti Galériában nem kívántak nyilatkozni az ügyben.