Vlagyimir Putyin aláírta az orosz restitúciós törvényt, a második világháborúban és az azt követő években Oroszországba került műkincsek sorsát szabályozó orosz jogszabályt.
Az orosz törvény négy éve járja az törvényhozás útvesztőit. A jogszabályt végül 1998 áprilisában aláírni kényszerült Borisz Jelcin akkori orosz elnök, aki rögtön panaszt is emelt az alkotmánybíróságnál.
Az orosz alkotmánybíróság tavaly nyáron részben helyt adott Jelcin észrevételeinek, s ennek nyomán a duma némi változtatást hajtott végre a törvényen. Különbséget teszenek a Szovjetunióval ellenséges és a szövetséges, illetve semleges országok és állampolgáraik műkincsei között.
|
| Vlagyimir Putyin aláírta az orosz restitúciós törvényt |
Emellett az igénybejelentés határideje is kitolódott, erre másfél évük van az érintetteknek, de nem a törvény elfogadását követően számítják már ezt az időszakot, hanem amikor orosz részről nyilvánosságra hozzák a kulturális értékek listáját, s így a korábbi tulajdonos erről információhoz juthat.
Az 1996-ban egyoldalúan orosz tulajdonnak nyilvánított, s néhány kivételtől eltekintve az esetek többségében "jóvátételként" kezelt értékek visszaszolgáltatásához egyébként változatlanul külön törvényt kell hoznia az orosz alsóháznak.
Magyarország még tavaly októberben átadta az orosz külügyminisztériumnak azt a jegyzéket, amely az országból elhurcolt, és valószínűsíthetően Oroszország területén fellehető magyar kulturális kincsek listáját tartalmazza. A több ezer tételt tartalmazó listán szerepelnek egyebek között a Hatvany- és a Herzog-gyűjtemény képzőművészeti alkotásai és a sárospataki református könyvtár értékes ritkaságai is.
A sárospataki könyvtár értékeinek visszakerülésére egyébként komoly esély van, mivel nem állami, hanem egyházi tulajdonról van szó. Emellett orosz levéltárakban magyar szakértők igyekeznek felkutatni a magyar kulturális értékek nyomát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
