Putyin aláírta az orosz műkincstörvényt

Az orosz törvény négy éve járja az törvényhozás útvesztőit. A jogszabályt végül 1998 áprilisában aláírni kényszerült Borisz Jelcin akkori orosz elnök, aki rögtön panaszt is emelt az alkotmánybíróságnál.

Vlagyimir Putyin aláírta az orosz restitúciós törvényt

Az orosz alkotmánybíróság tavaly nyáron részben helyt adott Jelcin észrevételeinek, s ennek nyomán a duma némi változtatást hajtott végre a törvényen. Különbséget teszenek a Szovjetunióval ellenséges és a szövetséges, illetve semleges országok és állampolgáraik műkincsei között.

Emellett az igénybejelentés határideje is kitolódott, erre másfél évük van az érintetteknek, de nem a törvény elfogadását követően számítják már ezt az időszakot, hanem amikor orosz részről nyilvánosságra hozzák a kulturális értékek listáját, s így a korábbi tulajdonos erről információhoz juthat.

Az 1996-ban egyoldalúan orosz tulajdonnak nyilvánított, s néhány kivételtől eltekintve az esetek többségében "jóvátételként" kezelt értékek visszaszolgáltatásához egyébként változatlanul külön törvényt kell hoznia az orosz alsóháznak.

Magyarország még tavaly októberben átadta az orosz külügyminisztériumnak azt a jegyzéket, amely az országból elhurcolt, és valószínűsíthetően Oroszország területén fellehető magyar kulturális kincsek listáját tartalmazza. A több ezer tételt tartalmazó listán szerepelnek egyebek között a Hatvany- és a Herzog-gyűjtemény képzőművészeti alkotásai és a sárospataki református könyvtár értékes ritkaságai is.

A sárospataki könyvtár értékeinek visszakerülésére egyébként komoly esély van, mivel nem állami, hanem egyházi tulajdonról van szó. Emellett orosz levéltárakban magyar szakértők igyekeznek felkutatni a magyar kulturális értékek nyomát.