László
17 °C
32 °C

Időzített bombák a panelházak

2009.08.18. 17:47 Módosítva: 2009-08-18 21:48:22
Acélszerkezettel kell megerősíteni a szombat este kiégett miskolci lakást, végleges, biztonságos megoldást ez jelent majd, közölte kedden egy statikus. A szakember szerint egyébként nem a szigetelés miatt terjedt gyorsan a tűz. A súlyos füstmérgezést szenvedett 16 éves lány továbbra is életveszélyes állapotban van.

Továbbra is életveszélyben van az a tizenhat éves lány, aki a szombat esti, halálos miskolci paneltűzben szenvedett súlyos szén-monoxid- és füstmérgezést. A lány továbbra is intenzív ellátásra szorul, állapota válságos, eszméletlen és géppel lélegeztetik, közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház sajtóügyeletese kedden.

A Középszer utcai tízszintes panel hatodik emeleti lakása augusztus 15-én késő este gyulladt ki. A füsttel elárasztott hetedik emeleti lakásban valósággal csapdába esett az ott lakó anya és két gyermeke. A középkorú nő és 13 éves fiának az életét nem sikerült megmenteni, a 16 éves lány életveszélyes állapotban került kórházba.

Az alsóbb szintekre visszaköltözhettek

A füsttel telítődött épületből a tűzoltók több mint húsz lakót menekítettek ki, közülük nyolcat emelőkosárral. Szombat este összesen nyolc lakót szállítottak a kórházba enyhe és közepes füstmérgezéssel.

A teljesen elázott, statikailag is sérült panelházból a lakókat ki kellett költöztetni. Az első öt emeleten kedd délutánra sikerült visszaállítani az áram és vízellátást, és bár gáz még nincs, a lakók megkezdhették a visszaköltözést. A fentebb lévő szintekre csak akkor lehet visszaköltözni, ha már a szennyvízhálózatot is kijavították. Akiknek a legnagyobb kár keletkezett a lakásában, kedden átvehetették az önkormányzat által felajánlott átmeneti segély felét, a fennmaradó részt pedig a kárfelmérés után kaphatják meg.

Ellentmondó vélemények

A károk felmérése és a statikai vizsgálat folyamatban van, ez utóbbiról Grand András statikus nyilatkozott kedden. A szakértő elsődleges megállapításai szerint a hőtágulás miatt repedések keletkeztek a panel elemekben, ezek pedig gyengítik a szerkezet teherbírását. Hogy ez milyen mértékű, annak vizsgálata jelenleg is folyik.

Átmeneti megoldásként megkezdték a szerkezeti elemek aládúcolását, hogy biztonságosan bemehessenek a lakók az alsóbb szintekre. Végleges megoldást az acélszerkezetes megerősítés jelenthet. Ezzel a technológiával teljesen biztonságossá tehető a hatodik emeleti lakás, ahonnan a tűz indult. A végleges megerősítés és felújítás tervei készülnek.

A tűzoltók szerint az alig két éve, a panelprogram keretében felújított épület külső, egybefüggő szigetelőanyaga nagyban segítette a tűz gyors terjedését. Ezzel szemben Grand András véleménye szerint nem a szigetelés miatt terjedt gyorsan a tűz. "Ezeket az anyagokat bevizsgálták, biztonságosak, emiatt nincs szükség a panelprogram újragondolására" - állítja a szakember. A statikus úgy véli, ami a tüzet táplálta az a rengeteg bútor, és egyéb tárgy amit a túlzsúfolt lakásban tároltak.

A miskolci tűzoltóság több szakértői véleményt is bekért, és folynak a tanúmeghallgatások is. "A közvéleményt, az építész és tűzvédelmi szakmai köröket is élénken foglalkoztatja a lakóház 2007-es felújítása során kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer szerepe a tűz továbbterjedésében. Erre vonatkozóan is több szakértői véleményt kértünk be, melyek főbb megállapításait természetesen meg fogunk osztani a közvéleménnyel" - áll a tűzoltóság keddi közleményében.

A kivitelező felelőssége

A statikuséval némileg egybecsengő álláspontot képviselt hétfőn Bánky Tamás szakértő, az építési termékek minősítésével is foglalkozó Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI Kft.) tudományos igazgatója. "Egyelőre korai kijelenteni azt, hogy a panelépület szigetelőanyaga is közrejátszott a lángok gyors terjedésében a szombat esti miskolci tűzesetnél, az ügyben további helyszíni vizsgálatokra van szükség" - mondta Bánky.

Az ÉMI Kft-t a miskolci tűzoltóság szakértőként vonta be a vizsgálatba, így a társaság szakemberei kedden mintákat vettek a kiégett panellakásból és környezetéből is.

Bánky Tamás szerint kétségtelen, hogy éghető hőszigetelőhab is volt a szerkezetben. Az azonban még nem világos, hogy a kivitelező valóban minősített rendszert alkalmazott-e a két évvel ezelőtti felújítás során, tehát a szigetelés összetevőinek minősítését is külön-külön meg kell vizsgálni. "Ez azért fontos, mert nem egyetlen elemtől függ, milyen a homlokzati tűzterjedés egy-egy hőszigetelő rendszer esetén, így a műszaki magyarázatot nem lehet ennyire leszűkíteni" - fűzte hozzá Bánky Tamás, majd kifejtette: az egész rendszer együttes viselkedése szabja meg a tűz terjedését, így lehetséges jobb termékből is silány rendszert, kevésbé jó termékekből pedig jó rendszert csinálni.

A kivitelező szerint megfelelő szigetelőanyagot használtak

Megfelelő, szabványos anyagot használt a kivitelező annak a miskolci panelháznak a homlokzati felújításán, amelyben szombat éjszaka tűz pusztított, írta kedden a Borsod Online. "Nem értem, miért gondolja bárki, hogy a szigetelőanyag terjesztette tovább a lángokat, ez olyan szabványos anyag, ami 230 fok hatására nem ég, nem terjeszti a lángot, hanem elolvad, elcsöppen"- mondta Farkas László, a miskolci székhelyű FK Raszter Építő Zrt. vezérigazgatója.

Szemtanúk elmondása alapján nyolc méter magas lángoszlop tört ki a lakásból, ahol a tűz keletkezett. Szakemberek szerint ezer fok fölötti lehetett ott a hőmérséklet, a födém eldeformálódott a pokoli hő hatására. A feltörő fáklya a kitört ablakon át bejutott más, szomszédos lakásokba, így terjedt tovább a tűz. Ha a szigetelés vitte volna, akkor értelemszerűen a többi lakás is kiég, és leégett volna a teljes homlokzati hőszigetelés, fogalmazott a vezérigazgató. (MTI)

Tompa Sándor miskolci parlamenti képviselő a Blikknek úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi felújításoknál hasonló hőszigetelőt használnak, de szerinte a kivitelező rendelkezik a szükséges tanúsítványokkal. Takács Lajos szakértő, a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöke a napilapnak azt mondta, hogy hiába léteznek előírások tűzálló szigetelésről, ezerféle kivitelezési oka is lehet annak, ha a szigetelőanyag nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Holló Csaba, a Magyar Mérnöki Kamara országos alelnöke az Észak-Magyarországnak úgy nyilatkozott, hogy a tűz a hatodik emeleti lakás kisszobájában keletkezhetett, ahol akár robbanás is történhetett, például elektronikai berendezés robbanása. Az, hogy eldeformálódott a mennyezeti födém, arról árulkodik, hogy közel ezer fok lehetett a hőmérséklet.

A panelprogramos szigetelésről Holló Csaba azt mondta, hogy újra be kell vizsgálni az alkalmazott polisztirolt, aminek a szabvány szerint nem lenne szabad égnie, csak olvadnia, a hőt pedig háromnegyed óra hosszat kell tartania anélkül, hogy továbbítaná.

Nem biztonságosan épültek a panelházak

A panellakások tűzbiztonsága 2007-ben került a figyelem középpontjába, amikor szinte egymást érték a lakótelepi tüzek. Februárban Debrecenben, a fényesudvari lakótelepen egy tízemeletes sorház egyik földszinti lakásában ütött ki tűz. A lángok a szellőzőnyíláson keresztül terjedtek tovább az emeletekre, negyvennégy lakás volt veszélyben, tizenegy teljesen kiégett. Budapesten két nagyobb paneltűz is volt: a XV. kerületi Páskom park egyik több lépcsőházas panelházában június 7-én csaptak fel a lángok. Egy nő meghalt, négy lakót füstmérgezéssel vittek kórházba. A Páskom parki házban 9 lakás vált lakhatatlanná. Csepelen a Makád utcában június 10-én történt tűzeset egy tízemeletes panelház egyik lakásában. Az épületből 52 embert menekítettek ki a tűzoltók.

Magyarországon körülbelül 2,1 milliónyian laknak lakótelepen, tehát minden ötödik ember panellakásban él. Budapest lakosságának egyharmada él lakótelepen és a 230-240 ezer fővárosi lakótelepi lakásból 210 ezer panel. Ezeknek az épületeknek a 80 százaléka 1970 és 1989 között épült, tehát a legidősebb házak 40. évükhöz közelednek és a legfiatalabb, magas házakból álló lakótelepek is majdnem 20 esztendősek. Ráadásul amikor a hetvenes-nyolcvanas években a panelépületeket felhúzták, tudatosan hagyták ki a tűzbiztonsági szerkezeteket, hogy spóroljanak.

Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy ezek a házak valóságos időzített bombák, a fővárosi tűzoltóság összefoglalójából is hasonló kép körvonalazódik. A tízemeletes, több lépcsőházas szalagházak tűzvédelmi helyzete kritikus, csak hogy a főbb pontokat kiemeljük:

  • biztonsági lift egyikben sincs;
  • az épületek hosszanti homlokzata előtt tűzoltási felvonulási területek vannak ugyan, de ezeket általában parkoló autók foglalják el;
  • automatikus tűzjelző vagy tűzoltó berendezés nincs;
  • sem az eredeti, sem az utólag beépített ajtók, ablakok nem rendelkeznek megfelelő tűzvédelmi minősítéssel;
  • a lakások bejárata előtti tereket nagyon sok helyen ráccsal leválasztják és kulccsal lezárják, az így kialakult tereken pedig gyakran éghető anyagokat tárolnak;
  • az egyes emeleteket függőlegesen szemétledobó köti össze, amely valamennyi szinten egy önálló helyiségből érhető el, ezekben gyakran éghető anyagokat tárolnak az ott lakók, szabályellenesen, illetve a benne kialakult koszréteggel együtt maga a szemétledobó csatorna is valóságos tűzfolyosóvá válhat;
  • az emeleteket ugyancsak függőlegesen összekötő épületgépészeti aknákat és a lakások konyháit, vizes helyiségeit sok helyen még mindig a rendkívül gyúlékony, eredetileg favázra szerelt, festett farostlemez, vagy éppen lambéria választja el;
  • a kis alapterületű konyhák általában rendkívül zsúfoltak, a tűzoltók tapasztalatai szerint a tüzek leggyakrabban innen - például egy tűzön felejtett edényből - indulnak;
  • a konyhák szellőzői részben gravitációs, részben gépi elszívó rendszerűek, ezek zsíros, koszos légcsatornái ismét csak összekötik az emeleteket, megkönnyítve a tűz terjedését;
  • az épületek elektromos hálózata, amennyiben nem történt felújítás, ma már elavultnak számít, nem a jelenlegi, erősen növekedett terhelési igényekre készült;
  • a lépcsőházak füstelvezetői gyakran nincsenek karbantartva, ezért a lépcsőházba áramló sűrű füst nem tud eltávozni, a legfelső szinten a szomszédos lépcsőházakba is átterjed, ahol lehűlve lefelé kezdi megtölteni a teret.

A tűzoltóság többek között azt javasolja, hogy építsünk tűzterjedést gátló szerkezetet (hőre habosodó, hőre bezáródó, tűzjelző által vezérelt csappantyút) a konyhai szellőző nyílásba. Érdemes az éghető szerkezeti elemeket, tűzálló elemekre cserélni. Ajánlatos a lakásban hő-, és füstérzékelő detektorokat felszerelni. Célszerű tűzoltó készülék, tűzoltó takaró beszerzése. A lakás elektromos hálózatának felülvizsgálata is segít megelőzni az esetleges tüzeket. A bejárati ajtót is érdemes megfelelő tűzvédelmi paraméterekkel rendelkezőre lecserélni. A lakás előtti önálló terekben semmit ne tároljunk. Az épület előtti tűzoltási területet is szabadon kell tartani.

Panelprogram

A kilencvenes évek elején még senki sem tudta, hogyan teremtik elő a panelekben élők házuk esedékessé vált felújítására szánt milliókat. Nem kevés emberről volt szó. A félmillió házgyári lakásban 2,1 millió ember élt és él még ma is.

A panelházak tartószerkezetnek nyolcvan-száz év az élettartama, a másodlagos és harmadlagos szerkezetek viszont – ilyen az épület hőszigetelése is – jó, ha pár évtizedet kibírnak.

A Horn-kormány 1996-ban alkotta meg a panellakások felújításához szükséges hitelekről szóló rendeletet, azonban a rendszer a kamatfeltételek tisztázatlansága és a panelházakban élők rossz anyagi helyzete miatt nem működött.

A panelprogram a Széchenyi-terv keretében 2001-ben indult, és kétszázezer lakást újítottak fel.

A korábbi panelprogramban meghatározottnál többféle korszerűsítésre lehet pályázni 2009 őszétől az épületek energiahatékonyságának javítását célzó Zöld Beruházási Rendszerben. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 14-15 milliárd forintot tervez a panelépületek korszerűsítésére fordítani az eddigi, összesen 28,2 milliárd forintos, a szén-dioxid-kvóták eladásából származó bevételből.

A zöldtárca július végén tette közzé pályázati felhívását a panelépületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését eredményező energiahatékonysági beruházások támogatására.

A panelalprogram alaptámogatása 35 százalék, de a jelentősebb szén-dioxid-kibocsátás-megtakarítással járó beruházásokra akár 60 százalékos állami támogatás is igényelhető.