További Bulvár cikkek
Tocsik visszakapja vagyonát
Az első fokon hűtlen kezelés miatt 4 év börtönre és 640 millió forintos vagyonelkobzásra ítélt Tocsik Márta az LB döntése szerint visszakaphatja vagyonát, amelyet a büntetőeljárás megindításakor foglaltak le. Az LB Szokai Imrét, az ÁPV Rt. egykori igazgatótanácsi elnökét hanyag kezelés miatt 1 év hat hónap, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A privatizációs szervezet volt vezérigazgatóját és igazgatótanácsának egykori tagjait egy-másfél év felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a legfőbb bírói fórum; az érintettek ugyanakkor előzetesen mentesülnek a büntetett előéletből fakadó hátrányok alól. Bűncselekmény hiányában mentette fel az LB az ügy politikai szálával összefüggésben előbb befolyással üzérkedéssel, majd zsarolással vádolt Bodvai László szocialista országgyűlési képviselőt és Budai György szabad demokratákhoz közelálló vállalkozót.
Fotó: HavariaPress |
Tocsik Mártával az ÁPV Rt. kötött megbízási szerződést, amelynek értelmében Tocsik kapcsolatba lépett azokkal az önkormányzatokkal, amelyekkel az ÁPV Rt. perben állt. A megbízás szerint az volt a feladata, hogy rendezze a mintegy félszáz önkormányzattal a peres szerződéseket. A pénzügyi tanácsadó az ügyek sikeres rendezését követően a tiszta megtakarítás 10 százalékát és annak áfáját kapta sikerdíjul.
Vádemelés 1996-ban
Tocsik Márta 804 millió forintos sikerdíja kapcsán 6 évvel ezelőtt emelt vádat az ügyészség. Tocsik Márta 1996-ban az ÁPV Rt.-vel között megbízási szerződésekben vállalta, hogy tárgyalásokkal lealkudja az önkormányzatoknak a privatizált állami vállalatok belterületi földjei után járó követeléseit. A szerződés szerint a jogásznő sikerdíja a tárgyalások eredményeként az ÁPV Rt. részére elért tiszta megtakarítás 10 százaléka. Az eset kapcsán Tocsik Mártát és Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. vezető jogászát azzal vádolta az ügyészség, hogy megtévesztette a privatizációs szervezet vezetését a külső tanácsadó alkalmazásának szükségességéről és a jogásznő által ténylegesen elvégzett munka mennyiségéről, jellegéről.
Szokai Imre, valamint Lascsik Attila, az ÁPV Rt. vezérigazgatója, emellett Spanyol József és Bessenyei Zoltán, a szervezet két igazgatótanácsi tagja esetében az volt a vád, hogy kellő körültekintés nélkül döntöttek Tocsik Márta alkalmazásáról. Ezek alapján a vád állítása az volt, hogy Tocsik Márta és Liszkai Péter szándékos csalással, az igazgatótanács megvádolt tagjai pedig gondatlan, hanyag kezeléssel 804 millió forintos kárt okoztak a közvagyonban. Az ügyhöz kapcsolódik az is, hogy Tocsik Márta sikerdíjából összesen 343 millió forintot átutalt egy Boldvai László és egy Budai György által megjelölt cégnek, amelyek semmilyen munkát nem végeztek.
Törvényes vád hiányában
Az ítélet indoklásában az LB kiemelte, hogy bűnösség kérdéséről csak törvényes vád alapján dönthet. A vád pedig - bár az eljárásban számtalan fordulatot vett - soha nem terjedt ki például arra: konkrétan mit is jelent az, hogy Tocsik Márta fiktív megtakarításokat mutatott ki sikerdíja alapjaként. Az LB kiemelte: ezt az állítását az ügyészség soha nem részletezte, nem mutatta be, hogy az egyes önkormányzatokkal kapcsolatban összegszerűen mennyiben volt valótlan a kimutatott eredmény.
Az eredmény a fontos nem az elvégzett munka mennyisége
A legfőbb bírói fórum Tocsik Márta tevékenységével kapcsolatban többször hivatkozott egy másik tanácsának, a Legfőbb Ügyészség által az ÁPV Rt. és a jogásznő ellen indított polgári perében tavaly kihirdetett jogerős ítéletére. Eszerint nem ütköznek jogszabályba az alperesek közötti sikerdíjas szerződések. A megbízási szerződésekkel ugyanis a megbízói számára az eredmény fontos, nem pedig az elvégzett munka mennyissége, jellege. Az LB keddi indoklása szerint már csak ezért sem téveszthette meg Tocsik Márta és Liszkai Péter a megbízási szerződések alapján elvégzendő munka jellegéről, mennyiségéről az ÁPV Rt. vezetőit.
Tocsik Mártát és Liszkai Pétert ezzel kapcsolatban bűncselekmény hiányában mentette fel az LB mind a csalás, mind pedig az azzal összefüggő magánokirat-hamisítás vádja alól. Szokai Imre esetében az LB nem osztotta az FB legutóbb kialakított koncepcióját, és kirekesztette az elsőfokú ítéletből azokat a részleteket, amelyek szerint az igazgatótanácsi elnök kezdeményezte Tocsik Márta megbízását és közbenjárt volna annak érdekében. A gondatlan cselekmény vádjában azonban bűnösnek találta Szokai Imrét és három ÁVP Rt.-s társát az LB, mert álláspontja szerint kellő körültekintés nélkül döntöttek Tocsik Márta külső tanácsadóként történt sikerdíjas alkalmazása mellett.
Az LB leszögezte: Tocsik Márta alkalmazására nem volt szükség, a munkát az ÁPV Rt. jogászai külön díjazás nélkül elvégezhették volna. Tocsik Márta ugyanis javarészt közvetítői tevékenységet végzett, amikor az ÁPV Rt. megbízottjaként tárgyalt az önkormányzatokat képviselő, azok igényeit összegyűjtő és rendszerező Vektor Rt.-vel. Ennek alapján az LB Szokai Imrét és Lascsik Attilát másfél év, Bessenyei Zoltánt és Spanyol Józsefet pedig egy év, egyaránt 2-2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte hanyag kezelés miatt.
Polgári per a jó erkölcs miatt
Fotó: HavariaPress |
Emiatt új eljárásra utasították a Fővárosi Bíróságot, és további bizonyítást rendeltek el. Ez a per azt döntheti el, hogy pontosan mennyit kell visszafizetnie Tocsik Mártának a sikerdíjból. Ennek a pernek a tárgyalása pénteken kezdődhet a Fővárosi Bíróságon, feltéve, hogy az akták idejében átérnek a Legfelsőbb Bíróságról.