Plázából sosem elég
További Ingatlan cikkek
Folyamatosan arról hallani, hogy túltelített a budapesti bevásárlóközpontok piaca, mégis úgy tűnik, semmi nem állhat az ingatlanfejlesztők útjába: idén is majdnem tizedével nőtt a budapesti beásárlóközpontok területe.
Legutóbb a Köki Terminál októberi megnyitása vert nagy visszhangot, ami nem is csoda, hiszen 58 ezer négyzetméteres területével nagy játékosnak számít a budapesti piacon. Idén ezen kívül még egy, igaz csendesebb megnyitó volt Budapesten: április 14-én nyitotta meg a kapuit a 6000 négyzetméteres Europeum a Blaha Lujza téren. A két megnyitóval alaposan, az év eleji 708 500 négyzetméterről 772 500 négyzetméterre nőtt a bevásárlóközpontok összes alapterülete.
Jönnek az újak
Bár az idei évre még két megnyitó volt betervezve, úgy tűnik mindkettő teljes átadása átcsúszik 2012-re. Az egyik az Orco csoport fejlesztése a Vörösmarty tér sarkán, a 11 ezer négyzetméteres Váci1, aminek a Jones Lang Lasalle információi szerint az első három emelete már idén megnyílik, olyan bérlőkkel, mint például a Hard Rock Café. Teljes egészében a következő évre csúszik ugyanakkor a kulturális funkciókat is magába foglaló 12 ezer négyzetméteres CET átadása, aminek számos botrány késleltette az átadását.
A hosszabb távú tervek között szerepel az Örs vezér téri Árkád bővítése, a 2013-ra elkészülő Árkád II.-ben 20 ezer négyzetméter kiadható terület lesz, és a két épületet összekötésével Budapest legnagyobb kereskedelmi területű bevásárlóközpontja jön létre.
Még nem elég
Bár úgy tűnhet, hogy lassan minden budapesti kereszteződésben plázába botlunk, és a belvárosi üzletek is panaszkodnak, hogy elszívják a vevőiket az üzletközpontok - arról nem is beszélve, hogy januártól 2014 végéig a kormánytörvénnyel tiltaná a kisboltosaknak hátrányt okozó nagyobb üzletek építését -, Budapest még mindig a régió hátsó soraiban kullog a bevásárlóközpontok összes területét nézve.
A magyar fővárosnál a Jones Lang Lasalle összehasonlítása szerint csak Bukarestben van kevesebb pláza, de megelőz minket Prága, majdnem kétszer ennyi bevásárlóközpont van Varsóban, Moszkva pedig már nem is mérhető a többi városhoz: az orosz főváros lakói több mint 3 millió négyzetméternyi üzletben vásárolhatnak.
Beütött a krízis
A következő években várhatóan nem is körözzük le a régió nagyvárosait, hiába a beígért fejlesztések, óriási boomra azért nem számíthatunk a közeljövőben: a 2008-as krízist követően átlagosan 20 százalékkal csökkentek a bérleti díjak, és ezen az alacsonyabb szinten stabilizálódtak a Jones Lang Lasalle legfrisebb, 2011 első negyedévi összesítése szerint - ez, és a következő évekre várt alacsony gazdasági növekedés várhatóan nem ösztönzi nagyobb aktivitásra a beruházókat.
Van vonzóbb
Ráadásul úgy tűnik, vannak vonzóbb alternatívák az üzletközpontoknál: míg a bevásárlóközpontok közül a legdrágábbakban, a Westendben és a Mammutban négyzetméterenként átlagosan 20-25 eurót tesz ki a bérleti díj havonta, addig a Váci utcában 60-90, az Andrássy úton pedig 40-50 eurót is elkérnek egy négyzetméterért.
Ez ugyanakkor nem meglepő abból a szempontból, hogy a luxusmárkák rendre elkerülik a bevásárlóközpontokat, és a város egyes pontjain tömörülnek, aminek az egyik legjobb példája az Andrássy út, ahol az elmúlt években a Louis Vuitton üzlet után sorra nyíltak meg a luxusbutikok.
Vidéken alacsonyabb
Bár a vidéki üzletközpontokban átlagosan olcsóbban lehet helyiséget bérelni, a legjobb helyeknek itt is alaposan megkérik az árát: minden nagyobb vidéki városban van olyan plázák, ahol a legmagasabb bérleti díj meghaladja a budapesti Westend és Mammut átlagos díjait: azok 20-25 eurós négyzetméterárához képest Győrben, Székesfehérvárott és Miskolcon találunk 30 euró fölötti bérleti díjakat is, de Pécs és Debrecen sem marad el sokkal, itt is majdnem 30 euróba kerülnek a jobb helyek.
A bevásárlóközpontok összterületére sem panaszkodhatnak a vidéki városok, a teljes állomány 36 plázával összesen 549 ezer négyzetmétert tesz ki, ami majdnem eléri a budapesti összterületet. Itt a legutóbbi nagy fejlesztés az októberben átadott szegedi Árkád volt, ami a maga 41 ezer négyzetméterével alaposan átrendezte a dél-alföldi város kereskedelmi térképét.