Mit csinálnak jobban a szlovákok, mint mi?

Az Európai Bizottság szerdára elkészített országjelentése szerint az októberben bejelentett megszorításokkal sikerül ugyan a 2013-as költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alatt, 2,9 százalékon tartani, de ez csak átmeneti eredmény. A Bizottság úgy gondolja ugyanis, hogy  ez nem jelent fenntartható hiánycsökkentést és 2014-ben már ismét 3,5 százalék lesz a deficit.

Olli Rehn uniós pénzügyi biztos az országjelentéseket ismertető sajtótájékoztatóján is azt emelte ki, hogy a főként adójellegű, növekedést romboló lépések hatása 2014-ben már nem lesz érezhető, vagyis azok nem garantálják a tartható hiánycsökkentést. A Bizottság szerint a GDP sem fog jövőre olyan ütemben nőni, mint azt a magyar kormány várja: az idei 1,25 százalékos csökkenés után 2013-ban a GDP 0,25, majd 2014-ben 1,2 százalékkal nő majd.

A számok nemcsak önmagukban riasztóak – különösen annak fényében, hogy a Kopint-Tárki egy korábbi kutatása szerint idén a 2005-ös szinten tart a magyar gazdaság –, hanem úgy is, hogy milyen gazdasági képet rajzolt a régió többi országáról az Európai Bizottság. Az látszik, hogy a szlovákok ismét versenybe szálltak a lengyelekkel a térség éllovasa címért, és bár a szlovénok és csehek helyzete szintén nehéz, előbbieknek több év előnyük van velünk szemben, míg Prága egy hosszabb távon sokkal ígéretesebb válságkezelést választott.

Egyetlen szabályt sem tartottunk be

A jelentés szerint a magyar gazdaság vártnál rosszabb helyzete veszélybe sodorhatja a következő évekre is az érdemi gazdasági növekedést. Emellett komoly problémaként említik a magas inflációt, amit szerintük a száraz időjárás, a szektorális különadók és az élelmiszerek áremelkedése okoz leginkább.

Az Európai Unió országai közül Magyarország ellen folyik legrégebb óta túlzottdeficit-eljárás. Jelenleg 21 tagország van hozzánk hasonló helyzetben, azonban Magyarországon és Nagy-Britannián kívül mindenki ellen 2009-ben, a válság kirobbanása után indították meg, a britek ellen is csak 2008-ban, négy évvel később, mint ellenünk. 2012-ben egyébként Magyarországon kívül hét másik országnak is lejár a határideje, de a Bizottság annyira senkivel sem szigorú, mint velünk.

Magyarország az uniós tagság kezdete óta nem tartja be a túlzottdeficit-eljárás egyetlen követelményét sem. Ugyanis nem csak akkor indíthat az EU eljárást, ha az éves költségvetési hiány három százalék fölött van, hanem akkor is, ha a GDP-arányos államadósság magasabb hatvan százaléknál. A költségvetési hiányt az országjelentés szerint teljesíteni fogjuk, az államadósságunk azonban továbbra is jóval magasabb hatvan százaléknál, és valószínűleg még évtizedekig nem is fog a megkövetelt szint alá csökkenni (igaz, a maastrichti kritériumokban az is benne van, hogy ha a szintet nem is éri el, de tartósan csökkenő pályára tudja állítani az adósságát egy ország, az már elfogadható teljesítmény).

Velünk eddig elég szigorúan bánt Brüsszel. A támogatásként lehívható rengeteg pénzt majdnem elveszítettük, és csak a két Matolcsy-csomag hatására, hosszú vita után gondolták úgy ők is, hogy tartani tudjuk a három százalék alatti hiányt. De ha Magyarországgal ilyen ellenséges volt a Bizottság, mit gondolhatnak a régió többi országáról? Az országjelentésekből ez is kiderül.

Gyorsan kihajtottak a válságból

Szlovákia gyorsan felépült a krízisből, de a gazdasági növekedését szinte teljesen az autógyártás hajtotta. Ez persze a magyar gazdaságnak is fontos eleme, nagy szerencsénk, hogy nálunk olyan luxusautókat gyártanak, amikre az ipar visszaesése közben is van kereslet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a gazdaságunk idei visszaeséséről szóló híreket egy ideig azzal próbálta meg cáfolni, hogy majd a kecskeméti Mercedes-gyár második üzeme rendbe hozza a magyar exportot. Korábban azonban már az első ütemről is ezt mondták, azonban ennek sem volt kimutatható hatása a növekedésben. Igaz, az augusztusi és szeptemberi ipari statisztikák havi összevetésben mutatnak némi növekedést, ami már lehet a kecskeméti üzem hatása is. A különbség azonban így is döbbenetes: míg a magyar ipar a stagnálás és az enyhe visszaesés között mozog, a szlovák csak szeptemberben 13 százalékkal nőtt.

Biztosabb a növekedés, mint nálunk

A szlovák gazdaság 2012-ben várhatóan 2,6 százalékkal növekedik, és a következő két év növekedését is biztosabbnak látja a Bizottság, mint a miénket. A jelenlegi növekedést hajtó export helyett a négy év után várhatóan először növekvő belső fogyasztás miatt nőhet majd a gazdaság. Ez az EB szerint, kiegészítve a szlovák kormány gazdasági konszolidációjával, 2013-ban két százalék körüli növekedést generálhat, ami 2014-re három százalékra nőhet majd. Ehhez azonban szerintük is kell majd a világgazdaság növekedése és a pozitívabb befektetői hangulat.

A szlovákok államháztartási hiányát jövőre öt százalék körül várják, az idei hiányhoz képest még nőni is fog. Szlovákia 2009 óta van túlzottdeficit-eljárás alatt, és az, hogy a költségvetési hiányt nem nézi olyan szigorúan az EB amiatt is lehet, mert az eljárás csak 2013-ban zárul le. Ráadásul az eljárás másik követelményét, a GDP hatvan százaléka alatti államadósságot simán teljesítik. A 2011-es 43,3 százalékról várhatóan 2014-ig is csak 55,9 százalékig nő majd.

Az elmagyarkodott ország

A szlovének már nincsenek ilyen jó helyzetben. A gazdaságuk 2012-ben több mint két százalékkal csökkent, ami az EB szerint jövőre is folytatódni fog és csak 2014-re fordulhat enyhe növekedésbe. A gazdaságuk egészére kihat a recesszió, a belső kereslet csökkenését pedig a külső kereslet sem tudja ellensúlyozni. Jövőre ez a kereslet még nőhet is, azonban az EB szerint ez sem lesz elég a gazdasági növekedéshez, a belső kereslet hiánya olyan rossz hatással van a szlovén gazdaságra. A szlovénok ráadásul hozzánk hasonlóan nem teljesítettek jól az uniós csatlakozás utáni években. A belpolitikai botrányaik például kísértetiesen hasonlítanak a magyar eseményekre.

Az ország költségvetési hiánya csökkenni fog 2012-ben, de még így is jóval három százalék fölött, 4,4 százalék lesz. Ráadásul a hiánycsökkentés ott sem ment fájdalommentesen, ezt a pár százalékot jórészt  a közszféra bércsökkentésein spórolták meg. A túlzottdeficit-eljárás másik követelményében sem állnak jól, a 2011-ben 47 százalékos GDP-arányos államadósság 2014-re 62 százalék főlé nő majd.

Komoly gondok lehetnek

Szlovénia ellen Szlovákiával és hat másik országgal együtt 2009-ben indult meg a túlzottdeficit-eljárás. Ha a 2013-as lejáratig nem tudnak változtatni az eladósodási görbén, még nekik is komoly gondjaik lehetnek a Bizottsággal. A régióból egyébként Magyarország mellett egyedül Szlovénia szerepelt azon a 12 országot tartalmazó listán, amit Olli Rehn uniós pénzügyi biztos közölt az év elején. A lista arra figyelmeztetett, hogy ezekben az országokban érdemes lesz odafigyelni az államadósságra és a költségvetési hiányra, hajlamosak ugyanis a gyors eladósodásra.

A lengyelek messze nem állnak ilyen rosszul. Az ország az EU-s csatlakozás óta átgondolt és stabil gazdaságpolitikát követ, amit az is mutat, hogy a válság után az övék lett Európa leggyorsabban növekvő gazdasága. A belső kereslet csökkenése miatt ez a növekedés egy kicsit lassulhat, de az uniós támogatások és a külső kereslet hirtelen növekedése a válság után annyira berobbantották a gazdaságot, hogy még így sem teljesítenek rosszul.

Bajban, de másként

Érdekes a csehek helyzete is, ha megnézzük az országjelentést. A cseh gazdaság látszatra ugyanolyan pályát ír le, mint a miénk: 2009-ben mély recesszióban voltak – igaz, nem olyan mélyben, mint mi –, amit 2010-ben növekedésre cseréltek, igaz, nagyobbra, mint mi. A lassulás már tavaly megkezdődött náluk is, ami idén recesszióra váltott, sőt a visszaesés talán kisebb is lesz nálunk, mint ott.

Csakhogy ami 2013-tól jön, abban más a helyzet. Míg ugyanis mi a következő két évben is folytatni fogjuk a lényegében az ezredforduló óta tartó totyorgásunkat, náluk jövőre, de különösen 2014-ben már ismét a miénket jócskán meghaladó lesz a GDP bővülése. A magyar gazdaságnak utoljára 2006-ban sikerült éves szinten ilyen robusztusnak egyáltalán nem mondható mértékben, tehát legalább 2 százalékkal nőnie.

És az, ami 2013-tól jön náluk, megmagyarázza, miért csak látszólag járnak a miénkhez hasonló cipőben. A cseh politika ugyanis a megszorításokkal nem a vállalati szektort célozta meg – hogy azok egyfelől elbizonytalanodjanak csehországi jövőjüket illetően, majd úgyis áthárítsák azt az új terheket a lakosságra –, hanem volt bátorsága közvetlenül a lakosokat terhelni. Ez fájdalmas most: az országjelentés is kiemeli, hogy a cseh gazdaságot most főként a fogyasztása alacsony súlya rántotta recesszióba, aminek hátterében „a költségvetési konszolidáció folytatása, a fokozott
gazdasági bizonytalanság és a gyenge belföldi kereslet áll”.

A kilábalás a nálunk ígéretesebb számok ellenére ott sem lesz könnyű: az uniós előrejelzés szerint a reál GDP-növekedés az előrejelzések szerint mélypontot 2013-ban éri el, de várhatóan alatta marad a potenciális szintnek 2014-ben is. Petr Necas miniszterelnök a napokban már be is jelentette, hogy enyhíteni fognak a megszorításokon, mert az ország gazdasága csak így tud növekedni.