Tovább dől a pénz a vergődő állami mobilcégbe
További Gazdaság cikkek
- Mindjárt megszűnik az Ügyfélkapu, ezt kell tudni a változásokról
- Ott tartják a magyar gyerekek a zsebpénzt, ahol nagyon nem kéne
- Elárulta Nagy Márton, mit gondol a román fizetésekről
- Kipécézték és támadhatják a forintot, hatalmas dilemma Matolcsy Györgyék asztalán
- Letaglózó számok: itt az új benzinár, ami mindenkit érint
Az állami mobilvállalat, az MPVI Zrt. új vezérigazgatója január 24-étől Kovács Zsolt lesz – közölte szerda este a társaság. Kovács korábban vezető pozíciókat töltött az ING csoporton belül: öt éven keresztül az ING Befektetési Alapkezelőt irányította, az elmúlt két évben pedig az ING Biztosító Zrt. vezetője volt.
Ebben a pozíciójában az MTI archívuma szerint Kovács viszonylag ritkán szólalt meg, korábbi nyilatkozataiban a kormányzati gazdaságpolitikáról nem mondott véleményt. Egy szakmai konferencián, 2011. márciusában a különadóról beszélt például; azt mondta, hogy az adó miatt veszteségbe fordult át a biztosítási szektor. A végtörlesztésről 2011. márciusában úgy fogalmazott: a hosszú távú megtakarítások helyett célszerű a könnyebben mozdítható pénzügyi eszközökhöz nyúlni.
Az állami mobilcég élére azért kellett új vezérigazgatót kinevezni, mert a társaság közgyűlése január 18-i ülésén elfogadta Schmidt Pál vezérigazgató és Kalmár István elnök lemondását. Bár a társaság hivatalosan nem beszélt a lemondás okairól, az Index úgy értesült, ennek hátterében az állt, hogy a menedzsment és a tulajdonosok (a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank) a mobilcéget elkaszáló bírósági döntés után eltérő megoldásokban gondolkodtak.
Tovább költekeznek
Az MPVI szerdai közleménye arra nem tért ki, hogy Kovácsnak mi lenne a feladata a jelenleg alvó cégként működő táraság vezetőjeként. Erre vonatkozóan azonban támpontokat adhat a mobilcég december 14-i közgyűlése, amelynek napirendi pontjai között szerepelt a társaság további sorsa. A kérdést a cégbírósághoz beadott jegyzőkönyvek szerint már az októberi és a novemberi közgyűléseken is meg akarták vitatni, akkor azonban nem születtek döntések.
A decemberi közgyűlésen azonban úgy határoztak, hogy az állami mobilcéget ellehetetlenítő bírósági döntés ellenére is az a cél, hogy a társaság mobilszolgáltatást nyújtson. A közgyűlés szerint továbbra is megvan az esélye annak, hogy megszerezzék a működéshez szükséges frekvenciát, ezért március végéig változatlan létszámmal, a „megfelelő mértékű források biztosításával” folytatják a tevékenységet.
A közgyűlés ezért felkérte a menedzsmentet, hogy „dolgozza ki a valós vagy virtuális mobilszolgáltató piacra való belépésének koncepcióját” és az idei évre vonatkozó üzleti tervet - olvasható a cégbírósághoz benyújtott jegyzőkönyvben. A koncepciót január végéig kell elkészíteni, az ezzel kapcsolatos munkák várhatóan már Kovácsra hárulnak. Arról, hogy mi történjen március után, a közgyűlés csak később fog dönteni.
Eddig másfél milliárd ment el
Az MPVI eddig titkolta, hogy az állam tavaly mennyit költött a mobilcégre, de forrásaik szerint a vállalat tavalyi kiadásai elérték a másfél milliárd forintot (a frekvenciáért kifizetett, de visszajáró bruttó 12,7 milliárdon túl). A társaságnak 64 alkalmazottja volt, az átlagbér, úgy tudjuk, nagyjából bruttó 750 ezer forintot tett ki. Az MPVI székhelye a Magyar Posta 13. kerületi Dunavirág utcai székházában található, a cégvezetés tavaly augusztusban azonban úgy döntött, hogy irodákat bérelnek az V. kerületi Regus Irodaházban. A kiadásokat növelte az is, hogy MPVI több alvállalkozóval is szerződéses kapcsolatban állt, akik szintén számláztak.
A Főváros Törvényszék szeptember 17-i jogerős ítéletében helyezte hatályon kívül annak a tendernek a végeredményét, amellyel az állami mobilcég megszerezte a frekvencia jogosultságot. Ez azt jelentette, hogy nem kezdhette meg a működését az állami mobilszolgáltató. A bíróság azért helyezte hatályon kívül a tender végeredményét, mert egymásnak ellentmondó rendeletek születettek a mobilpiacon történő állami szerepvállalásról.
A tendert kiíró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem fogadta el a bíróság döntését, novemberben felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához (a korábbi Legfelsőbb Bírósághoz) fordult. Az NMHH a beadványról pertaktikai okokból nem akarnak részteleket elárulni. Az ügy részleteit ismerő kormányzati tisztviselő az Indexnek arról beszélt, hogy a Kúria döntése várhatóan februárban születhet meg.