Hány forintos eurót szeretne Orbán?

A hét eleji forintgyengülés után kedden ismét kilenchavi mélypontra süllyedt a magyar pénz euróval szembeni értéke. Az uniós deviza árfolyama kedd délelőtt lépte át 305 forintos szintet, és délután, cikkünk megjelenésekor már 306 forint fölött járt. Jó eséllyel hatással volt a forint árfolyamának alakulására, hogy Orbán Viktor délelőtt egy konferencián a jelenleginél jóval alacsonyabb vállalati hitelkamatok szükségességérõl beszélt,és arra is utalt, hogy még az elsõ félévben olyan program indul, ami forintosítja a kkv-k devizahiteleit.

Gyenge forint, erős gazdaság

Szerinte ezek segítségével jobban ki tudjuk használni a saját fizetõeszközbõl eredõ elõnyöket. Mindezek arra utalnak, hogy alapvetően árfolyamgyengítésben gondolkozik a kormány. Ennek egyetlen komoly politikai gátja van: a devizahitelesek ugyanis még rosszabb helyzetbe kerülnének a rosszabb forintárfolyam miatt, ezért akarják az ő problémájukat gyorsan rendezni. Arról, hogy milyen lehetséges eszközök vannak, ebben a cikkben olvashat bővebben >>

Az elemzők szerint az árfolyamgyengítés nem tűnik túl bölcs és a gazdaság hatékonyságát fokozó húzásnak, nem várható tőle a gazdaság számottevő élénkülése. Sokkal fontosabb lenne az árfolyam kiszámíthatóságára törekedni, az esetleg elszabaduló árfolyam pedig növekedési és inflációs szempontból is nagyon veszélyes lehet.

Orbán erősítette a félelmeket

„Már a 280-290 forintos euróárfolyam óta leginkább egy dolog hajtja fölfelé az árfolyamot, mégpedig az, hogy az új jegybanki vezetéshez egy gyengébb forintot pártoló politikát sejtettek a befektetők és ezért nem nagyon kapkodtak a forint után” – mondta Samu János, a Concorde makroelemzője. „Ehhez képest hétfőn 300 forint fölé ment az árfolyam, ami technikailag egy fontos küszöb volt, amire érkezett is egy forinterősítő jellegű beszéd hétfő délután Varga Mihálytól, amire kedd délelőtt Orbán az egyébként is negatív hangulatban egy forintgyengítő üzenettel állt elő. Ettől gyengült még pár forintot az árfolyam”.

Samu János szerint az erősítette az egyébként is meglévő piaci félelmeket, hogy „Orbán arról beszélt, hogy azért kell még valamit kezdeni a lakossági devizahitelesekkel és a kkv-k körében lévő devizahitelekkel, hogy szabadabbá váljon az árfolyampolitika”. A jegybanki és ebből fakadósan a hitelkamatok alacsonyabb szintje a hagyományos közgazdasági felfogás szerint erősítik a gazdasági növekedés esélyét, mert olcsóbb hitelekkel értelemszerűen szívesebben adósodnak el a gazdasági szereplők, szívesebben vesznek fel a gazdaság élénkülését szolgáló beruházási vagy forgóeszköz-hiteleket. Márpedig Magyarországon nagyon alacsony a beruházások és a hitelezés aránya is – ezt persze lehet a magas kamatokkal magyarázni (amire jó lenne a kamatcsökkentés). Csakhogy van olyan banki felmérés, ami szerint az olcsóbb hitelekből sem kérnének a vállalatok.

Az alacsonyabb forintkamat gazdaságélénkítő hatása lehet az exportvezérelt gazdaságban az is, hogy a kisebb kamatok gyengébb forintárfolyamot, így a külpiacokon a magyar cégek javuló exportpozícióit eredményezhetik.

Növekedési szempontból is haszontalan

„Sokan gondolják azt, hogy Magyarország a monetáris politika terén irányt vált, és egy árfolyamgyengítésen keresztül történő gazdaságélénkítés lehet a preferált út” – mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer alapkezelő befektetési igazgatója erről a lehetséges forgatókönyvről.

„Ha megnézzük, hogy mit fognak látni piaci szereplők a mai Orbán beszédből, akkor esetleg az a kép rajzolódhat ki előttük, hogy a miniszterelnök alacsonyabb kamatot, a devizaadósságból való kiszabadulás utáni aktívabb monetáris politikát szeretne, hogy az árfolyamgyengítés egy reális eszközzé váljon nálunk”. Ez a stratégia egyébként szerinte Magyarország esetében nem működtethető, még növekedési szempontból is kontraproduktív lenne.

Az alacsonyabb infláció szerinte azért fontos, mert a monetáris politika irányítói így felszabadultak az elsődleges céljük, az árstabilitás köteléke alól, „és innentől kezdve, a törvény szerint is nyugodtan támogathatják a kormány gazdaságpolitikáját. Persze egy elszabaduló árfolyam növekedési és inflációs szempontból is nagyon veszélyes lenne, de egyelőre nincs komoly inflációs veszély. Még akkor is ha egyelőre egyszeri intézkedések is hozzájárultak a 3 százalék alatti infláció kialakulásához" – mondta Forián Szabó.

Jó lenne tudni tervezni

„Egészen biztos, hogy a jegybankelnökváltás további bizonytalanságot vitt a gazdaságpolitikába,  ráadásul több olyan kijelentés is elhangzott Matolcsytól és Orbántól is, ami úgymond tüzeli azt a bizonytalanságot. Alapvetően ahhoz a bizonytalansághoz kapcsolódik a forintgyengülés, hogy mit fog lépni a kormány, elsősorban a devizahitelesek érdekében” – vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője.

"Varga Mihály igyekezett hűteni a kedélyeket azzal, hogy új eszközök már nem várhatók a devizahiteles problémában, de az is kérdés ma már, hogy mi számít régi eszköznek, elvégre a végtörlesztés is egy meglévő eszköz és a sokkal elfogadhatóbb árfolyamgát is."

"Abban bízunk inkább, hogy nem lesznek már új eszközök és akkor visszatérhet a forint a 300 alatti szintekre, mi az előrejelzésünkben szeptemberre már 290 forint körüli euróval számolunk. De a legfontosabb a magyar gazdaság szereplői számára a viszonylag kiszámítható árfolyam, hogy tervezni lehessen, ahhoz tisztázódnia kéne, hogy milyen új intézkedések várhatók. Emellett hozzá kell tenni, hogy nem hinném, hogy komoly versenyképességi előnyünk lenne, a 320-330 forintos euróból."

Sokrétű a probléma

„Orbán Viktor ma reggeli kijelentései tovább fokozták a piaci félelmeket a gazdaságpolitika jövőbeni alakulását illetően. A befektetők alapvetően négy területen látnak változásokat” – kezdte sorolni Pápa Levente, az OTP devizastratégája.

„Elsőként a mai miniszterelnöki kommunikáció, valamint a reggel megjelent inflációs adatok tükrében a piaci szereplők esélyt látnak agresszívabb jegybanki kamatvágásokra is, amelyek akár nagyobb léptékkel, akár fél százalékponttal mehetnek és tovább tarthatnak” – tette hozzá.

A piac 4-4,25 százalék körül várta eddig a kamatvágási ciklus alját, de már megjelentek ennél alacsonyabb elemzői várakozások is, akár 3-3,5 százalékig is lecsökkenhet az alapkamat. Orbán Viktor mai beszédében (amiben hangsúlyozta, hogy ugyan nem akar beleszólni a jegybank munkájába) is alacsonyabb vállalati hitelkamatokat akart."

Ezzel rögtön el is jutottunk az újabb kérdéses ponthoz, vajon a jegybank el akar-e indítani úgynevezet „Funding for Lending” típusú jegybank hitelprogramokat? Sokan biztosra veszik, hogy igen, és Nagy Márton ügyvezető igazgató új titulusa (aki pénzügyi stabilitásért és a hitelösztönzésért felel) is egyértelműen efelé mutat. „Az aggodalmakat az keltheti, hogy ha túl sok ilyen hitel kerül ki, akkor az jelentősen megnövelheti a jegybank mérlegfőösszegét, és így a monetáris bázist, ami pedig az inflációs várakozásokat emelheti meg, ezáltal nominális leértékelődési veszélyt okozva” – mondta Pápa.

A tartalék is kérdéses

„Ezzel együtt az egyik legnagyobb jelenlegi probléma, hogy részletekbe menően nem ismertek az elképzelések, emiatt nagy a bizonytalanság a piaci szereplők körében. Ilyen információs környezetben sok találgatás, pletyka lát napvilágot, amik általában még ráerősítenek egymásra, így jó alapot teremtenek egy erősebb forintgyengülési hullámra. Mondani se kell, hogy ez a jelenség káros, amit egy hatékonyabb kormányzati és jegybanki kommunikáció tudna megoldani. A piac várja a bejelentéseket” – tette hozzá Pápa.

„Az előző újszerű eszközön túl a jegybanki tartalék felhasználása is felmerülhet piaci vélekedések szerint. Ennek a mértéke a kulcskérdés: amíg a jegybanki tartalék 30 milliárd euró felett van, az biztonságosnak tekinthető. Február végén 36 milliárd euró volt a tartalék, ami a folyamatos IMF hitel-visszafizetés miatt csökken, viszont a bejövő EU transzferek, a folyó fizetési mérleg többlet illetve az esetleges újabb devizakötvény kibocsátás okán pedig emelkedik”.

Pápa szerint mutatkozik valamennyi mozgástér a devizatartalék felhasználására. Amíg ennek mértéke 2-3 milliárd euró lenne, addig ez nem okozna stabilitási problémát. Itt jön be Orbán Viktor kijelentése, aki szerint a kkv-szektor devizahiteleit forintosítani kell még az első félévben: egy ilyen széleskörű program megvalósítása (esetleg más hitelekkel együtt) várhatóan túl nagy mértékben használná fel a jegybanki tartalékot. Ha viszont nem onnan szereznék be a bankok a leváltáshoz szükséges devizát, hanem a piacról, akkor a megugró kereslet miatt az euró ára emelkedne. Ez is fokozta a forint gyengülését délelőtt, mondta az OTP devizastratégája.