Mélybe esett az infláció

A várakozásoknál lényegesen alacsonyabbra, 38 éves mélypontra, 2,2 százalékra zuhant az infláció márciusban az előző havi 2,8 százalékról, a fogyasztói árak 0,3 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest. A maginfláció azonban jóval mérsékeltebben, 3,6 százalékról 3,4 százalékra csökkent. Az infláció visszaesését túlnyomórészt az élelmiszeráraknál, dohánytermékek áránál, valamint az üzemanyagáraknál jelentkező magas bázis okozta, derült ki a KSH csütörtöki közleményéből.

Idén februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára kismértékben nőtt (0,1%) egy hónap alatt. Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség és gyümölcs) 2,0%-kal, a párizsi, kolbász 1,1%-kal drágult. Csökkent azonban a csokoládé, kakaó (4,5%), a tojás (3,1%), a liszt (1,3%) és a cukor (0,8%) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, 0,8%-kal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően – olvasható a közleményben.

Az átlagot meghaladó mértékben drágultak a szolgáltatások (0,6%), míg a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése az átlaggal megegyező volt (0,3%). Az egyéb cikkek (ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében kisebb mértékben nőttek az árak (0,1%), de ezen belül az üzemanyagokért 0,2%-kal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energiáért és a tartós fogyasztási cikkekért 0,2-0,2%-kal kellett kevesebb fizetni, mint egy hónappal ezelőtt, írja a KSH.

Megnevezés	2013. március
	előző hó = 100,0%	előző év azonos hó = 100,0%
Fogyasztóiár-index	100,3	102,2
Harmonizált fogyasztóiár-index	100,3	102,3
Maginfláció (szezonálisan kiigazított)	100,2	103,4
Nyugdíjas fogyasztóiár-index	100,2	102,0

Tavaly márciushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,4%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a liszt (14,7%), az idényáras élelmiszerek (11,7%), a sertészsiradék (11,1%), a száraztészta (8,7%) és az étolaj (6,2%) ára. Csökkent többek között a tojás (8,0%), a cukor (6,9%), a csokoládé, kakaó (5,8%) és a tej (3,2%) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 11,7%-kal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is.

A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,8%), ezen belül a szemétszállítás 7,6, a helyi tömegközlekedés 5,4%-kal drágult. Az egyéb cikkek árai átlag alatt növekedtek (1,5%). Csökkent a ruházkodási cikkek (0,4%), a tartós fogyasztási cikkek (2,2%) és a háztartási energia (8,1%) ára, ez utóbbin belül a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10%-kal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7 százalékkal csökkent 2012. márciushoz képest.

Az EU 27 tagországában februárban a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,0%-kal voltak magasabbak, mint 2012. februárban. A legkisebb áremelkedést Görögországban (0,1%) és Portugáliában (0,2%), a legnagyobbat Romániában (4,8%) és Észtországban (4,0%) mérték.

A belső kereslet hiányát tükrözi, hogy a gyengébb forintárfolyam hatása nem érezhető az inflációban, valamint az élelmiszerárak a korábbi előrejelzésekhez képest lassabban növekedtek, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az infláció bázishatások miatt a következő hónapokban 1,7 százalékig  mérséklődhet, amit részben az üzemanyagárak tavalyi magas bázisa, részben az üzemanyagárak jelenlegi csökkenése is támogat. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció mérsékelt marad, ezért decemberig 2 százalék körül ingadozhat az infláció. Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, amit a piacok áraznak is, azonban a forint sérülékenysége óvatosságot indokol.

Suppan az év második felében ugyan a belső kereslet enyhe élénkülésére számít, ez nem lesz elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen. "Arra számítunk, hogy amennyiben a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4,50 százalékra, az év végére 4,25 százalékra csökkenhet az alapkamat" - írta.