Nemzetgazdaságban gondolkodni hiba
További Gazdaság cikkek
-
Nem akárki taszította le a dobogóról Mark Zuckerberget - Több ezer milliárd forintnyi lakossági megtakarítás szabadulhat az ingatlanpiacra
- A Magyar Nemzeti Bank elmúlt 100 évét eleveníti meg a Pénzmúzeum új kiállítása
- Az Európai Unió átlagán alul a magyarországi foglalkoztatottak száma
- Menczer Tamás elvárja a kereskedőktől az üzemanyagárakat csökkentését
"Bár gyakorlatilag csak az exporttól várhatjuk a gazdaságunk növekedését, 2010 óta folyamatosan zuhan a relatív exportpiaci részesedésünk, azaz relatíve piacot vesztünk a régiós versenytársainkhoz képest" - helyezte keretbe Király Júlia, az MNB volt alelnöke az akadémia közgazdasági intézetének, a Corvinus Egyetemnek és Magyar Közgazdasági Társaságnak a külkereskedelemről szóló friss tanulmányait.
Király még hozzátette, hogy bár a legutóbbi inflációs jelentésben némileg növekvő exportteljesítményt számolt a jegybank, ez szinte teljesen független tőlünk, ugyanis nagyon erősen a német exporthoz kötődünk, és annak várható bővülése magyarázhatja majd a miénket is.
Halpern László, az MTA KRTK főigazgató-helyettese szerint a gazdaságpolitikának is hasznos lehet odafigyelnie a vállalati adatok elemzésére, hiszen megérthetjük a kereskedelmi korlátok, a hitelezés vagy az EU támogatások hatását.
Kevesen, sokat
Általában is ritkák a külkereskedelemben résztvevő magyar vállalatok, ezen belül nagyon koncentrált a magyar export, azaz kevés vállalat exportál sokat - összegezte kutatásai eredményét Békés Gábor, az MTA KRTK kutatója 1993-2008 közti adatokra hivatkozva. Ez a viszonylag kevés cég sok iparág között oszlik meg, és sokkal nagyobb a vállatok versenyképessége és külkereskedelme közti különbség iparágon belül, mint iparágak közt. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy nincs túl sok értelme külgazdasági szempontból kiemelt iparágakat kiválasztania a kormánynak.
Az exportálók jellemzően nagyobbak, több és magasabban képzett munkaerőt foglalkoztatnak, mint a külpiacra nem termelők. Békés szerint az egyik legfontosabb tanulságként azt állapította meg, nem minden vállalatból lehet exportáló - csak az eleve jobb, termelékenyebb vállalatok képesek a külpiacok felé nyitni.
A kutató az Indexnek azt mondta, nem a támogatásoktól lesznek stabil exportálók a cégek, hanem a magasabb termelékenységüktől. A fiatal exportáló cégek esetében ráadásul általában az exportálás megkezdése után is nő a termelékenységük, tehát működhet egyfajta tanulás.
Ezzel összecseng a Czakó Erzsébet vezette vállalati interjúkon alapuló kutatás, amely a legsikeresebb magyar cégeknél is a korai exportkezdést és a nemzetközi piaci szemléletet emelte ki.
| Top 5% Exportőr | Legnagyobb 100 Exportőr | Top 5% Importőr | Legnagyobb 100 Importőr | |
| Részesedés: | Export | Export | Import | Import |
| 2003 | 86 | 71 | 87 | 71 |
| 2008 | 81 | 73 | 82 | 74 |
| Forrás: KSH alapján Békés | ||||
Nincs baj az importtal
Békés külön kiemelte, hogy a külgazdasági stratégiánk alapvető tévedésben van, amikor olyanok szerepelnek benne, mint hogy "törekedni kell az import hazai termékekkel való helyettesítésére".
Az import ugyanis az MTA és a CEU kutatásai szerint növelte az adott vállalat termelékenységét: a jobb minőségű vagy olcsóbb alapanyagokból és félkész termékekből, a vállalat jobb és olcsóbb késztermékeket állíthat elő, így sikeresebb lehet az exportpiacokon is. Ez az üzenet minden európai országban fontos, hiszen az export támogatása és az import támadása nem ritka az EU-ban.
Nem az állam feladata eldönteni, ki legyen sikeres
"Egyrészt, közgazdászként nekem először az jut az eszembe, hogy a fogyasztók érdeke az, hogy minél nagyobb kínálatból, minél olcsóbban jussanak hozzá a minél jobb minőségű termékekhez, vagyis az importtal elérhető nagyobb választék jó dolog" - mondta a kérdésről Eppich Győző, az OTP elemzője.
A külföldi cégek hátrányos megkülönböztetése gyakorlatilag a belföldi cégek állami támogatását jelentené, így egy kevésbé hatékony gazdaságszerkezet konzerválását segítené. Az elméleti érveken túl az EU jelenlegi szabályozása sem engedi meg, hogy a tagországok termékei között különbséget tegyen. A legjobb ár-érték ajánlatok pedig majd sikeresek lesznek a piacon, de ezt a verseny feladata kiválasztani, nem az államé.
Másrészt, Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, amely jelentősen integrálódott a nemzetközi termelési láncba, ami azt jelenti, hogy jellemzően csak a termelés bizonyos fázisai történnek idehaza. Ezzel szemben pl. egy olyan nagy, zárt gazdaságban, mint az USA-ban szinte mindent fázist otthon végeznek. Elég az Audira gondolnunk, ahol a Németországból jövő karosszériába itt beleteszik a motort, és az egész megy vissza. De gondolhatunk arra is, hogy nálunk nincs igazán energiahordozó. A termelési láncban felhasznált import helyettesíthetősége pedig, szemben a végső felhasználásra szánt importtal, rendkívül korlátozott.Az import elérhetővé teszi a termeléshez és a későbbi külpiaci sikerhez szükséges gépek, berendezések felhasználását. Ez különösen fontos egy olyan országban, ahol a hazai kutatásra és fejlesztésre alig van forrás.
Békés szerint az adatok alapján az innováció és a külkereskedelem erősen összefügg. Az innovatívabb vállalatok nagyobb valószínűséggel és több piacra exportálnak több, és többféle terméket.
Üzleti környezet, nyelvtanulás
Máshol is így látják
A DHL globális kkv kutatása is hasonló eredményre jutott. Ők azt találták, hogy a nemzetközi piacon működő kkv-k kétszer akkora valószínűséggel lesznek sikeresek, mint a csak hazai piacon működők, és a legjobban teljesítő cégek csaknem fele növelte az exportja arányát több mint 20 százalékkal az elmúlt 3 évben, illetve több mint felük további komoly exportbővülést tervez.Összességében Békés tanulmánya alapján egy olyan kép rajzolódott ki, hogy messze nem országok kereskednek egymással, de még csak nem is iparágak, hanem csak a sok szempontból nagyon különböző a vállalatok.
Emellett minden külgazdasági tevékenység fontos, a kiszervezéstől az importig, tehát nem csak az exportra érdemes fókuszálni.
A vállalati belső tervezés és döntés a lényeges, ezért az államnak az iparági szintű beavatkozások helyett inkább a vállalati környezetet érdemes javítania, ha valódi eredményeket akar, minél kevesebb direkt beavatkozással. Célszerű még a vállalatok és a munkaerő általános fejlesztése – például a nyelvtanítás vagy a menedzsment-ismeretek alaposabb és szélesebb körű oktatása.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
