Megtörtént, amitől egész évben féltek

Bejelentette a Federal Reserve, hogy mit csinál az eszközvásárlási programjával: havi 85 milliárd dollárról 75 milliárdra csökkenti annak méretét. Államkötvényből és jelzálogalapú értékpapírból 5-5 milliárddal kevesebbet vásárolnak mostantól.

Ezt követően megtartja utolsó sajtótájékoztatóját az amerikai jegybank leköszönő elnöke, Benjamin Bernanke.

Mindenki erre figyel

A Federal Reserve már több mint egy éve minden hónapban vásárolt amerikai államkötvényeket és jelzálogalapú értékpapírokat 85 milliárd dollár értékben, ami meghatározó dolog az összes pénzpiacon. Ugyanúgy érinti az euró-dollár árfolyamát, a forint-eurót, részvények iránti keresletet, a kőolaj és az arany árfolyamát, az amerikai lakáspiaci kamatokat, vagy mondjuk a magyar államkötvények iránti keresletet.

Ehhez képest hónapok óta egyre többet beszéltek arról, hogy mérsékelni kellene a progamot, és havonta kevesebb milliárd új dollárt nyomni a pénzpiacokba. A Nagy Csökkentés – angolban "tapering", ami miatt a magyar pénzügyi zsargont beszélő körök egy részében "tapírként" szokták emlegetni – most különösen aktuális lett, hiszen úgy tűnik: a gazdaság helyzete javul, a kormányzati problémák átmenetileg megoldódtak, miközben néhány pénzügyi eszköz értéke túlságosan magasnak tűnik.

Amire a leginkább figyel a Fed, tehát az amerikai munkaerőpiaci számok, lényegesen jobbak voltak októberben és novemberben, mint arra számítani lehetett – viszont az amerikai államigazgatás őszi leállása miatt a legtöbb megfigyelő szerint most viszonylag torzak ezek a statisztikák. Szintén érv volt a program visszavágása mellett, hogy infláció egyre alacsonyabb volt.

Jópár elemző szerint nagyjából 50-50 százalék volt, hogy most csökkentik a programot. Viszont ha csökkentik, akkor sokan úgy látják, valószínűbb, hogy csak jelzésértékűen, havi néhány milliárd dollárral. Végül nekik lett igazuk.

A várakozások hasonlóak voltak a Fed szeptemberi ülése előtt, ám akkor – a piacot megfigyelők egy részének nagy meglepetésére – nem csinált semmit az amerikai jegybank, jól megtréfálva ezzel a piacokat. Utólag kiderült, hogy ez jó döntés volt, hiszen nem sokkal később következett a tragikomikus költségvetési alkudozás az USA-ban, ami a Fed támogatása nélkül nehéz napokat okozott volna a tőkepiacokon.

Egyáltalán, mi az a QE?

A monetáris politika hagyományos eszköztársa a válság után kimerült, ezért az utóbbi öt évben nem a kamatot, hanem a mennyiségi lazításról (quantitative easing, QE) szóló híreket figyelték igazán feszülten a befektetők.

A QE az program, aminek keretében a Fed elképesztő mennyiségű értékpapírt – amerikai államkötvényeket, jelzálogleveleket és egyebeket – vásárol a bankoktól. Jelenleg havonta 85 milliárd dollár értékben vesznek pénzügyi eszközöket, nagyjából felerészben államkötvényeket és a jelzálogleveleket. Mint a lenti grafikonon látható, a program bejelentése óta havonta 85 milliárddal nő a Fed már eleve sem kicsiny mérlegfőösszege.

A QE program megítélése finoman szólva ellentmondásos. A bankok és a pénzügyi rendszer egésze életben maradt, a részvényárfolyamok új történelmi rekordokat döngettek, és az utóbbi időben már az ingatlanpiac is kezdett magára találni. De több jelből is úgy tűnik, hogy a program hatásai messze nagyobb mértékben kedveznek az értékpapírokkal rendelkező módosabbaknak, mint az inkább csak ingatlanokat tulajdonló szegényebbeknek.

Erről beszélt nekünk egy hónapja a Andrew Huszar, a Fed korábbi kereskedője is.

Tavasz óta arról ötletelnek nyilvánosan a Fed vezetői, hogy hogyan lassítsák le az új értékpapírok vásárlását, és már ez is elég volt ahhoz, hogy nagyobb riadalom bontakozzon ki a legtöbb tőkepiacon – különösen a feltörekvő piaci kötvényeknél. Gyorsan visszakozniuk is kellett emiatt. Ez is mutatja, hogy a piacok függő helyzetbe kerültek a Fed politikájának fenntartásától. A pénznyomtatás mellett a másik legnépszerűbb hasonlat a QE programra a morfium: a nagy pénzbőség csillapítja az egyébként meglévő feszültségeket, viszont sokat nem lendít a valós állapotokon, és kemény függőséget alakít ki.