50 ezer forint, ami felforgatná Magyarországot

Mi az a feltétel nélküli alapjövedelem?

Maga a gondolat nem új, az elmúlt kétszáz évben különböző neveken már számtalanszor felmerült, az Egyesült Államokban a 70-es évek elején volt különösen népszerű, az Európai Unióban pedig a közéleti viták egyik meghatározó témája lett az utóbbi években. Magyarországon is évek óta egyre több támogatót szerzett főleg baloldali körökben. Lényege: járjon pénz alanyi jogon, munka nélkül.

Munka nélkül? De mégis kinek a pénzéből?

Csak úgy lehet valamire pénzt adni, ha máshonnan elveszünk: az alapjövedelem bevezetése a jövedelmek újraelosztását jelentené. Ahány alapjövedelem-hívő van a világon, csaknem annyi különböző koncepció kering arról, hogy hogyan kellene megvalósítani. Egyes verziói szinte biztosan megvalósíthatatlanok és államcsődhöz vezetnének, más megoldások kivitelezhetők, ezekben viszont általában az állami feladatokból is lefaragnak. Magyarországon eddig a legrészletesebb terv a múlt héten bemutatott alapjövedelem-koncepció, amit LÉT-nek neveztek el.

Ez a konkrét tervezet miről szól?

A LÉT minden magyarországi lakosnak járna, a felnőttek 50 ezer forintot kapnának havonta, a gyermekek 25 ezer forintot, a várandós anyák 75 ezret.

Tehát ha most 65,5 ezer forint a fizetésem havonta, akkor ezentúl 115,5 ezret kapnék?

Nem, az alapjövedelem nem a mostani bérhez adódna hozzá. Bevezetésével párhuzamosan ugyanis a fizetések is csökkennének. Ha ön 65,5 ezer forint nettót keres, akkor most a havi bruttója 100 ezer forint, ami a cégnek valójában 128,5 ezerbe kerül.

Ha bevezetnék a LÉT-et, a bruttó 100 ezer 50 ezer forintra csökkenne, amiből már csak 32 750 forint lenne a nettó, tehát ennyit kapna kézhez. De ez nem minden. A munkaadónak ugyanis ki kellene fizetnie egy új összeget is, az 50 ezer forintos LÉT-hozzájárulást. A munkaadó összes kiadása így 114 250 forint lenne, ami kevesebb, mint most. Alkalmazottként pedig többet vihetne haza, összesen 82 750 forintot. 

Mennyivel kapnék így többet?

A kisebb nettó az alapjövedelemmel kiegészülve havi 17 250 forintos fizetésemelkedés önnek, miközben a cégnek havi 14 250 forint megtakarítást jelent. Win-win.

Mennyibe kerül a költségvetésnek, ha én több pénzt kapok, miközben a munkáltatóm kevesebbet járulékot fizet be?

Ha az alacsonyabb járulékbefizetéseket és a kifizetett LÉT-pénzeket összeadom, akkor évente 6385 milliárd forint költségvetési terhet jelent ez az államnak. Ez a GDP 20 százaléka. A fizetésből élők 703,8 milliárd forinttal többet kapnának.

Ezt az elképesztő osztogatást hogy bírná el a költségvetés? 

Sehogy, de ez nem is fontos, mert az alapjövedelem bevezetésével párhuzamosan rengeteg szociális kiadást is eltörölnének.

Vagyis kevesebb pénzt adnánk az államnak arra, hogy ellásson, cserébe nem is látna el annyi mindennel?

Nagyjából erről van szó. Eltörölnének például minden jelenlegi havi 50 ezer forint alatti szociális jellegű ellátást. Nem lenne több segély, közmunka, nem fizetnének családi pótlékot, családi adókedvezményt, gyest, gyetet, anyasági támogatást, gyermekvédelmi támogatást, óvódáztatási támogatást, ápolási díjat, álláskeresési járadékot, közgyógyellátást.

És mi lenne az 50 ezer forint feletti ellátásokkal? 

Ezeket, például a táppénzt, a gyedet csökkentenék a LÉT értékével, tehát 50 ezer forinttal.

Vagyis aki eddig nettó 50 ezer forintot kapott támogatásként az államtól, az nem járna jobban az alapjövedelemmel?

Nem, a legnagyobb nyertesek, akik havi 50 ezer forint alatti összeget kaptak például segélyként. A legalsó jövedelmi tizedbe tartozók egy főre jutó jövedelme az alapjövedelemmel 36,5 százalékkal növekedne. Aki eddig is 50 ezret kapott az államtól, legfeljebb azt nyerné, hogy nem kellene mindenféle papírokkal és igazolásokkal a hivatalba rohangálnia, hiszen ugyanaz a pénz alanyi jogon járna. 

És mi lenne a nyugdíjakkal? Már így sem túl rózsás a helyzet, mi történne, ha még kevesebbet fizetnénk be a közösbe?

A nyugdíjrendszert mindenképpen át kell gondolni az alapjövedelem támogatói szerint. A mostani nyugdíjasok mindenesetre nem járnának rosszul, mivel sokan kaptak 50 ezernél kevesebb nyugdíjat: összesen 470 ezer ember ellátása emelkedne az alapjövedelem bevezetésével, összesen kb. 110 milliárd forinttal.

Nekem nem jön ki a matek teljesen. Hogy lehet az, hogy mindenki jobban jár, és mindenki több pénzt kap? Ha megszüntetünk néhány állami juttatást, az már elég ahhoz, hogy jusson mindenkinek alapjövedelem?

Nem, a terv kidolgozói szerint még így is hiányozna a költségvetésből 761,4 milliárd forint. Ez ugyan a teljes 6,4 ezer milliárdos átalakításhoz képest nem sok, valójában rengeteg pénz. Nagyjából másfélszer annyi, mint amit a kormány az egykulcsos adó miatt kiengedett a költségvetésből.

Na de ezt mégis kitől vennék el?

A tervezet kidolgozói – többségében nyugdíjas szociológusok – mondják, hogy átcsoportosítanák „az államháztartás felesleges előirányzataiból”.

Tessék?

Igen, kétségkívül ez a terv egyik leggyengébb pontja. Persze a bürokrácián megspórolhatunk valamennyit, ha nem kell annyi ügyintéző a segélyekhez, de fenntartható módon egy 761 milliárd forintos lyukat nem olyan könnyű csak úgy betömni. Csak hogy érzékeltessük a mértéket, nagyjából akkor jöhetne be ennyi, ha a mostani 27 százalékos áfát 34 százalékra emelnék.

Jó, tehát még vannak nem teljesen kidolgozott részek. De engem elvi szinten is érdekelne, ki akarna dolgozni, ha munka nélkül is pénzt lehet majd keresni?

50 ezer forint valójában nem elég a megélhetésre, azoknak, akik rászorulnak, kevés. Aki nem akar éhen halni, továbbra is munkát kell keresnie.

Akkor meg mire jó ez az egész?

A legtöbb alapjövedelem-koncepcióval ez a gond: ha elég az összeg a megélhetésre, megvalósíthatatlan, ha pedig be lehet vezetni, drámai változást nem hozna. Egy kicsit mindenesetre így is csökkentené az egyenlőtlenséget.

És ha bevezetnék, aztán idővel emelnék az összeget? Ha kapnék havi 120 ezret, már nem biztos, hogy elmennék dolgozni.

Ilyen magas összeget még sokáig nem lehetne előteremteni alapjövedelemre. De ha ennyit is adnának – más mozgalmak tagjai nagyjából ennyit követelnek – már lehetne negatív hatása a munkakedvre, különösen Magyarországon. Az alapjövedelem hívei szerint ugyanakkor a munka, és az ezen keresztül megszerezhető társadalmi megbecsültség, siker olyan emberi igények, amelyek nem szűnnének meg akkor sem, ha egyébként a létfenntartáshoz nem lenne szükség a munkára. Szerintük az, hogy mindenki dolgozzon eleve nem elvárható, nincs is annyi munkahely.

Milyen hatásai lehetnek még az alapjövedelem bevezetésének? 

Gyakori érv mellette, hogy a politikusok kevésbé tudnának egyes csoportok hátán a parlamentbe jutni, mivel anyagilag kevésbé lennének kiszolgáltatva a pártoknak az egyes társadalmi rétegek. Ellenérvként pedig néha elhangzik, hogy a nők rosszul járnának vele, mert várhatóan nagyobb arányban maradnának otthon a gyerekkel mint a férfiak, és elolvadna az az eredmény, amit az utóbbi évtizedekben az emancipációs folyamatban kivívtak. Szokták még emlegetni azt is, hogy nem ösztönözne tanulásra sem. De ezek a hatások mind vitatottak.

Azért arra nincs nagy esély, hogy Magyarországon egyhamar bevezetik, nem?

Az MSZP eléggé fellelkesült az ötleten, és Szili Katalin pártja is zászlajára tűzte. A garantált minimumjövedelem kifejezés szerepelt annak idején az LMP választási programjában is, ez azonban más volt, mint a LÉT-koncepció. Annyi biztos, a Fidesz gazdaságpolitikájától és munkaközpontú elveitől nagyon távol áll az alapjövedelem gondolata. Tulajdonképpen szöges ellentéte mindannak, mint ami az elmúlt években történt.

Miért most lett ez ilyen népszerű ez a téma?

Amiatt kapták fel többen a fejüket, mert részletes koncepció készült, és Surányi György, a CIB felügyelőbizottságának elnöke, korábbi jegybankelnök is megjelent a támogatók között. De valójában ez egy népszerű politikai téma már évek óta, és nem csak nálunk. Ezzel kampányolt két éve a német Kalózpárt, szeretik Svájcban és Brazíliában.

Van, ahol ezt tényleg élesben kipróbálták már?

A namíbiai Otjiveróban kísérleti projekt indult a rendszer tesztelésére. Mint megvalósult példát, még Alaszkát emlegetik, de ott az alapjövedelem nem éri el a létminimumot, másrészt ott ez az állam olajból származó jövedelmének hozadéka, vagyis nem az adófizetők teremtik rá elő a pénzt, hanem az ország nyersanyagkészletéből telik rá. Jelenleg az unión belül aláírásgyűjtés zajlik. A polgári kezdeményezés azt sürgeti, hogy az Európai Bizottság bátorítsa a tagállami együttműködést az alapjövedelem bevezetésére.