Jóféle ivó, csak a csapos bunkó kicsit

A mobilos helymeghatározással reklámokat továbbító amerikai Foursquare-t az utóbbi időben elég sokan temették. Ehhez képest a Microsoft a napokban 15 millió dollárt, közel 3,5 milliárd forintot fektetett a cégbe. Ez persze nem nagy pénz a mai amerikai startupvilágban, és a tőzsdei értéke alapján 300 milliárd dollárra taksált Microsoft költségvetésében is jelentéktelen. Mégis, rengeteg startup örülne egy ekkora tőkeinjekciónak is, és úgy tűnik, hogy a Foursquare szempontjából is életmentő lehetőségről van szó.

2011 júniusában a Foursquare még 50 millió dollárt tudott szerezni a befektetőktől, és 600 millió dollárra becsülték a cég értékét, ami az előző évi ötszöröse volt. De a növekedés hirtelen megtorpant, nagyrészt a Facebook bejelentkezős funkciója miatt. Sokáig úgy tűnt, a Yahoo akár fel is vásárolhatná a Foursquare-t, de Marissa Mayer, a Yahoo vezére a Tumblrt választotta. Az aggódni kezdő befektetők pedig sürgősen látni akartak egy nyereséges és hosszú távon is működő üzleti modellt.

A cég helyzete gyorsan romlott. Nem voltak elég tőkeerősek a versenytársakkal szemben, és egyre élesedett a verseny a piacon. Mindenki azt jósolta, hogy 2013 végére becsődölnek.

De annyit kísérletezgettek, hogy a felhasználóik visszatértek, és most a Microsoft is meglátta bennük a potenciált. A szoftveróriásnak a Foursquare adatbázisa tetszett meg, tulajdonosi részesedést egyelőre nem szerzett a cégben. A Foursquare ereje pontosan ebben van: túl jó az adatbázisa ahhoz, hogy egyszerűen eltűnjön a piacon. Ezt annak köszönheti, hogy működési modelljével rengeteg felhasználót tudott rávenni arra, hogy megossza vele az adatait. 

És ez az, ami miatt a Foursquare és a hozzá hasonló szolgáltatások – mint a Loopt, a Facebook Places, a Google Latitude, a Find My Friends, a Trip Advisor vagy a Shopkick – itt Budapesten, a helyi vállalkozóknak is nagyon érdekesek lehetnek. 

Mire jó ez az egész? 

Itthon az úgynevezett check-in alapú reklámokat, amikor egy kávézóban vagy színházban ülve a térképen bejelöljük, hogy éppen hol vagyunk és mit csinálunk – na meg azt, hogy mit gondolunk a szolgáltatásról –, nem használják tudatosan a kiscégek, de még a nagyok sem.

Pedig, ha az üzletünk közelében sétálgató vevők iPhone-ján nem látszik, hogy a boltunk a közelben van, és hogy milyen akcióink vannak, miközben a közeli versenytársunk ajánlatait látják, akkor a vállalkozásunk bajba kerülhet, piacot veszíthet.

A fentebb felsorolt cégek közül jelenleg a Foursquare kínálja a legtöbb opciót a check-in alapú reklámozásra. Listába rendezi a környéken lévő érdekes pontokat – mindegy, mit keresel, cukrászdát, mozit, fogorvost, éttermet, és mindegy, mekkora távolságon belül. Eddig összesen ötmilliárdan csekkoltak be rajta, most is 45 millióan használják, és 1,3 millió cégnek van fönt adatlapja (a legutolsó, 2013-as adatok alapján). 

Budapesten kevesen használják

Viszont itthon viszonylag kevesen használják, pontos adatok nincsenek, de a becslések szerint 80-100 ezer között van ez a szám, és közülük sem mindenki aktív.

A Foursquare két szempont alapján dönt egy hirdetés megjelentetéséről: a júzer lát a mobilján egy-egy hirdetőt, aki a közelben van, illetve nagy a valószínűsége, hogy be is fog jelentkezni az adott helyre. Ezt a korábbi bejelentkezések alapján próbálja kitalálni a szoftver.

Az egyszerű check-in mellett kommentet és fotókat is lehet csatolni a helyekhez, ezért jó eséllyel te is becsekkolsz, ha a barátaid szerint „legendás a rántott húsos szendvics” vagy fél áron adják a sört három és hat között. 

„Budapesten megdöbbentően kevesen használják ezeket az oldalakat tudatosan, legfeljebb harminc cég. Baromi sok helyre be lehet csekkolni, de ezeknek a legtöbbje nem hivatalos oldal, hanem valamelyik lelkes haverjuk hozta létre. A cégek nem követik őket figyelemmel, tehát gyakorlatilag semmit nem érnek velük" – mondja Joanelli Tamás, egy közösségi marketing tanácsadó cég, a Besocial.hu ügyvezetője. 

Pedig egyáltalán nem mindegy, hogyan jön ki egy barátod a helyről: „a levesválaszték lehetne bővebb, de tésztafronton a hely megállja a helyét”, „a kiszolgálás rendben van, de kicsit túlárazott borlap”. Írhatják azt is, hogy fantasztikus a libatöpörtyű, kóstoljátok meg a mákpálinkát, a körözöttes szendvics kiváló, de azt is, hogy a személyzet tenyérbemászó, a fröccsöt hagyd ki, vagy fantáziátlan a pörkölt. A cégeknek egy rossz komment elég sokba kerül.

Amerikában egy Foursquare-reklámért a hirdetők fizetnek, de meghatározhatják, hogy pontosan mennyi pénzt akarnak erre áldozni, és bármikor felmondhatják a szolgáltatást (a Yelp például 6 havi díjat kér előre).

Így működik a rendszer

A Foursquare úgy alakítja ki az árazást, hogy egy licitrendszert működtet, ahol felajánlja az alapárat egy-egy hirdetés megjelenéséért. Ezt később lehet emelni vagy csökkenteni is annak érdekében, hogy többször jelenjen meg egy hely hirdetése azoknak, akik a közelben vannak. A legutolsó, 800 kisvállalkozással végzett tesztjük szerint egyébként egy átlagos amerikai kis cég 100-300 dollárt költött hirdetésre egy hónapban. A kiscéges platform mellett a nagyokkal is dolgoznak. 

Csak akkor fizetnek viszont a hirdetők, ha a felhasználó rá is kattint a reklámra, vagy később be is csekkol. Nyomon követhető, hogyan teljesít a hirdetés (az újsághirdetéssel ellentétben például, ahol csak remélheti a hirdető, hogy bárki ellapozott addig az oldalig, ahol a reklám megjelent), és egyéb statisztikák is. Egy amerikai kézműves söröző, a Barcade szerint minden egyes vásárló 1,71 dollárjába került, aki bejött, de később 20 dollárt fogyasztott. Azt is látod, hogy egy asztali gépről kattintott hirdetést követte-e valós becsekkolás. A bejelentkezéssel különböző akciókat vagy pontokat lehet gyűjteni.

Tavaly a Foursquare megegyezett a Visával és Mastercarddal arról, hogy a kedvezményeket automatikusan levonják a becsekkolók bankkártyájáról. A Burger King az USA-ban például 8000 üzletében vezette be ezt. 

És akik használják

Itthon a nagyok közül a Costa egy éve szervezi láncba a kávézóit a Foursquare-en, de nekik sem a legtudatosabb közösségi csatornájuk. Az oldalt egy ingyenes reklámtáblának tekintik, ahova néha kiírják, ha az adott időszakban éppen öt százalékkal olcsóbban adják a macaron lattét, de ezek minden kávézóban elérhető, promóciós termékek.

„Nem a Foursquare szabályai szerint adjuk a kedvezményeinket, de azért jó platformnak gondoljuk, látjuk értelmét minimális lángon égetni, mert kevés energiát igényel, és így is rengetegen csekkolnak be. Több tízezer check-inünk van, ez 2-3 ezer lehet egy hónapban körülbelül, de nem követjük szorosan a statisztikákat" – mondja a Costa online kommunikációs munkatársa. 

Egy kisebb belső-pesti kézműves kávézó, az Espresso Embassy is fent az oldalon, de „passzívan használjuk, valaki föltette, amikor nyitottunk egy éve, és azóta úgy van. Sokkal kevésbé tudatos, mint a Facebook-jelenlétünk, pedig a statisztikákra ott is csak ritkán nézünk rá. Nem adunk kedvezményeket, ha becsekkolnak, inkább úgy tekintünk rá, hogy a vásárlók bejönnek, aztán leírják, hogy mit gondolnak rólunk, és később eldöntik, hogy visszajönnek-e, vagy sem. Nem költünk soha fizetett hirdetésre, csak használjuk az internet ingyenes felületeit”, mondja az egyik munkatárs.

A Souper Pastanal, egy belvárosi levesezőnél is csak nagyjából egy hónapja használják az alkalmazást, de legalább ingyenkávét adnak a becsekkolásért cserébe. A szintén belső-pesti My Little Melbourne eggyel jobban figyel. „A legjobb latte a városban, de még nem jöttem rá, hogy mit kell csinálnom, hogy velem is kedvesek legyenek. Azt hiszem, ellenszenves bigfive-os arcnak kéne lennem, de legalább ausztrál akcentus kéne” – írta egy vendégük. Másnap egyből érkezett az ingyenkóla és a grande latte. 

A Tripadvisort ugyan használjuk már, de lehetne aktívabban is. A szolgáltatás helymeghatározás alapján ajánl közeli cukrászdát, éttermet, szállásokat és egyebeket. Az emberek megnézik, hol van a közelükben a legjobb értékelés, és oda mennek. De más a modell mögötte: itt turisták írnak turistáknak. A hirdetők folyamatosan csekkolhatják ugyan az értékeléseket, de nem az övék az oldal.

A szolgáltatásnak pont az a lényege, hogy csak a vendégek által értékelt, objektív tájékoztató rendszer legyen. A cég legfeljebb válaszolhat a panaszokra, és két kávét ajánlhat fel a „lomha kiszolgálásért” cserébe, de kedvezményeket már nem hirdethet meg. Egyébként ez is a hátránya: a turisták rettenetesen unják, hogy más turisták által értékelt helyekre járjanak. A Foursquare-en viszont a legtöbb kis helyi oldalt megtalálják. 

Összességében nagyon kevés cég van itthon, amely bármelyik alkalmazást tudatosan használja, pedig már csak a külföldi turisták miatt sem lenne hülyeség.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!