Megvett és elajándékozott egy félmilliárdos házat az MNB

Nagy étvággyal vásárolja az ingatlanokat a Magyar Nemzeti Bank. Augusztus 1-je óta a jegybank tulajdona az Eiffel Palace luxusirodaház, írtuk néhány napja, nem sokkal azután, hogy kiderült, az MNB üdültetésekre megvette a tiszaroffi kastélyt is magának. De nem csak az ország egyik legdrágább, 14 500 négyzetméteres irodaházára és a kastélyra költött a jegybank az utóbbi időben.

Még egy épület

Az MNB nem is olyan régen egy másik pesti épületet is vásárolt, közel félmilliárd forintért. Ezt:

View Larger Map

Ez az épület, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) nevű érdekvédelmi szervezet korábbi székháza, tavaly december 21. óta a nyár közepéig a jegybank tulajdona volt. A négyemeletes, 615 négyzetméteres saroképület vételára, mint megtudtuk, 450 millió forint volt. Majd, miután ült rajta fél évet a jegybank, idén június 18-án továbbadta saját, újonnan felállított oktatási-tudományos alapítványa, a Pallasz Athéné Domus Scientiae Alapítványnak.

Ez olvasható ki a tulajdoni lapból is:

Érdekesen került a jegybankhoz

Egy birtokunkba jutott levél szerint az MNB nevében Matolcsy György már december 5-én jelezte az IPOSZ-nak, hogy a jegybank ajánlatot tenne a „polgári értékeket képviselő” épület megvételére. Két igazgatósági tagot ki is jelölt, hogy előkészítsék a szerződést, és lefolytassák a tárgyalásokat:

A teljes levélért kattintson!

Ez a levél egy nap híján két héttel azelőtt született, hogy az MNB igazgatósága lehetővé tette volna a pénz elköltését. Ugyanis csak később, december 18-án döntöttek a jegybank CSR-programjának elindításáról, azaz

Megkérdeztük a jegybankot, hogy az elnök mi alapján kezdett jóval a CSR-program elfogadása előtt ingatlanvásárlásba. Az MNB válaszában közölte, hogy ebben nincs semmi kivetnivaló, mert még ennél is korábban, már októberben elkezdték „előkészíteni” a két hónappal később előterjesztett programot. Matolcsy levelében a vételi szándékot és az értékesítési eljárás elindítását, a tárgyalópartnerek kijelölését pedig „kapcsolatfelvételként” értelmezték.  

Valaki nem mond igazat 

Az ingatlan az IPOSZ székháza volt, ezért megkérdeztük az eladás körülményeiről Németh László elnököt is. Állítása szerint már jóval a december 5-i levél előtt megkereste őket az MNB a vételi szándékkal, előtte fel is becsültették a jegybankosok az épültet. Ötödikén csak a hivatalos értesítés jött meg hozzájuk. A hivatalos levél távolról sem egy egyszerű kapcsolatfelvétel volt, hanem az ingatlanvásárlás utolsó fázisának a nyitánya .

Az MNB hivatalos válasza szerint viszont nem mond igazat Németh. A jegybank verziója szerint 5-én feladták a levelet, másnap már fel is becsültették az épületet egy helyszíni szemlén, harmadnapra, december 7-ére pedig összeállították az értékbecslést. A két verzió nehezen hozható közös nevezőre, ami viszont biztos, hogy 

A vásárlás előkészítettségét némileg erősíti, hogy az MNB december végéig már át is utalta a 450 millió forintos vételár nagy részét, összesen 400 milliót. Ezt kérdésünkre a jegybank se cáfolta, de azt hozzátették, hogy részükről „semmilyen sürgősséggel nem bírt” a vásárlás.

Úgy tudjuk, hogy a jegybank ráadásul rá is ígért egy piaci ajánlatra.  Németh László IPOSZ-elnök elmondta nekünk, hogy voltak más vevők is ingatlanra, egy külföldi érdeklődőnek már épp eladták volna az egyébként már két éve hiába árult  épületet. Az MNB ajánlata az utolsó pillanatban jött, és nagyobb összegről szólt – illetve egyébként is szívesebben adták el magyaroknak az épületet.

Jó ismerősök, de csak egyébként

Az épületet 2011 óta árulta az IPOSZ. Az értékesítéssel kapcsolatos ügyeket korábban Kassai Róbert, az akkori alelnök intézhette, legalábbis ő adta elő az ügyet az IPOSZ-közgyűlésnek.  De nem csupán nem sikerült eladni a házat, másfél év múlva Kassait le is váltották a „vagyonkezeléssel (üdülők, irodaház) kapcsolatos belső problémákra” hivatkozva.

Kassai közben nem maradt munka nélkül. Orbán Viktor ugyanis még 2011 nyarán megbízta, hogy az Országos Statisztikai Tanácsban miniszterelnöki megbízottként csökkentse az adminisztrációt. 

Információink szerint az IPOSZ jó kormányzati kapcsolatai miatt sikerült végül az utolsó pillanatban jó áron eladni az épületet az MNB-nek, méghozzá igencsak gyorsan. Ezt megkeresésünkre Kassai Róbert és Németh László mostani elnök is határozottan cáfolta. Kassai Róbert azt viszont megerősítette, hogy bár az állam korábban nem érdeklődött az évek óta árult székház iránt, most viszont tényleg ráígértek a korábbi piaci vevőjelöltre.

Az MNB egyes részlegei mehetnek az Eiffelbe

Az MNB eddig egyetlen szóval sem kommentálta a 11-12 milliárd forintosra becsült Eiffel Palace megvásárlását – sem cikkünk megjelenése előtt, sem azóta. A bank nem válaszolt sem a vételár pontos összegére vonatkozó kérdésünkre, és arra sem, hogy miért és miből vették meg az épületet.

Az Eiffel Palace vételárát ma sem tudjuk

Fotó: Mohai Balázs

Információink szerint egyébként a jegybank azt tervezi, hogy nem csupán tulajdonosa, hanem használója is lesz a 20 eurós bérleti díjjal dolgozó irodaháznak. Az Eiffel Palace az eladása idején mintegy 70-75 százalékos kihasználtsággal működött, és éppen a legdrágább felső szinteket nem tudták még kiadni.

Az MNB viszont már az ingatlanról folyó tárgyalásokon jelezte, hogy egyes részlegeit beköltözteti majd az üresen álló irodákba. Az MNB munkatársai így olyan, szintén tekintélyes bérlők szomszédságában dolgozhatnak majd, mint a PricewaterhouseCoopers vagy a Brit Kereskedelmi Kamara.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!