Együtt fogyunk, együtt nevetünk – Norbi találkozása az amerikai álommal
További Gazdaság cikkek
- Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja
- Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
Ilyen, amikor az amerikai és a magyar álom találkozik
– gondoltam, miután beleharaptam a sajtófogadáshoz mellékelt Update croissant-ok egyikébe. Na jó, ez nem igaz.
Basszus, mekkora béna vagyok, hogy a HÉV-megállóban betoltam azt a hambit, most tökre letesztelhettem volna a híres nevezetes Norbi croissant-t
– valójában ez volt az első gondolatom, amikor megláttam, hogy telepakolták az Intercontinental egyik termét Norbi-kajával.
Amerikai és magyar álom találkozásáról viszont tényleg volt szó, ugyanis ezzel dörrentette el az Update tőzsdére menetelének és nemzetközi kampányának kommunikációs vezetője a közhelyrajtpisztolyát, ami jelezte a show kedvéért idehozott közhely-fegyverarzenálnak, hogy lassan készüljenek fel a tüzelésre.
Egy ideje már tudni lehetett, hogy Schobert Norbert és Rubint Réka cége, az Update tőzsdére megy, és nagyjából egy hete jelentették be, hogy ezzel együtt nagyszabású nemzetközi kampányba kezdenek, mivel tíz országban fogják piacra dobni a termékeiket. Ehhez pedig vagyonokért leigazolták Andre Agassit.
Siker =/= kudarc
A sajtóesemény pedig arról szólt, hogy Schobert és felesége, Rubint Réka, valamint az egykori teniszező tanulságos anekdotákkal és nagy szavakkal igyekezett meggyőzni a média képviselőit arról, hogy az ő együttműködésüket bizony nem a pénz, hanem az emberbaráti szeretet és az egészséges társadalom víziója tartja össze.
Schobert ezért most otthon hagyta a tőzsdére menetel apropóján tartott sajtótájékoztatón emlegetett motoros sikerláncfűrészét, és gigantikus közhelybombákkal kezdte bombázni a közönséget:
– mondta Schobert, amitől a közönségben mintha többen Paulo Coelhóvá változtak volna. Arról is beszélt még, hogy ez az egész nemcsak minden magyar, de egyenesen minden európai számára is hatalmas lehetőség, és azt is mondta, hogy Magyarország egy jó hely, ahonnan nem kell elmenni, hiszen itt lehet brandet, sőt világcéget építeni.
Rubint Réka ezután arról kezdett beszélni, hogy amikor még csak fotókon látta Agassit, már akkor tudta, hogy... de nem, ezt nem írhatjuk csak úgy le. Jöjjenek inkább az ő szavai.
Rubint szerint ezért nagyon nagy megtiszteltetés, hogy Agassi melléjük állva népszerűsíti a világban az egészséges étkezést és a sportot.
Azt nem tette hozzá, hogy nem a cél fontos, hanem az, hogy hogyan jutunk le oda, de engem még korábban eltalált egy repesz abból a lövedékből, amit Schobert a ballisztikus közhelyrakétájával lőtt a szomszéd sorba, és azóta ezt mormoltam magamban.
Kudarc =/= siker
Még arra sem volt időm, hogy csendben magam elé dörmögjem, hogy „A hűség igazi gyöngyszem a homokszemek között, amit csak azok láthatnak meg, akik valóban értik, hogy mit jelent", Rubint Réka után máris Agassi kezdett beszélni.
„Szeretném, ha megértenének valamit azzal kapcsolatban, hogy miként jutottam el idáig. Gyerekkorom óta minden döntést alaposan átgondolok. Még akkor is, ha néha úgy tűnne, mintha ez nem így lenne” – kezdte nagyon lassan beszélve. Először azt gondoltam, azért olyan lassú, mint Snoop Dogg két spangli meggyújtása között, hogy a szinkrontolmács is tudja követni, de rájöttem: valójában azért, hogy még a sikerre kevésbé érzékenyek is követni tudják a jó cselekedeteiről szóló sztorijait.
Nagyjából ezekről beszélt:
- farmershortban kezdett teniszezni, mindenki hülyének nézte, de kényelmes volt,
- írt egy könyvet, sokáig tartott, és nem érte meg, de élményeket akart megosztani az emberekkel,
- alapítványt indított, ami szegény gyerekek számára nyújt magas színvonalú oktatást. Senki nem akart neki segíteni ebben, de aztán talált olyan befektetőket, akik kis haszon mellett nagy társadalmi hatást akartak.
Agassi azt mondta, ezeket azért mesélte el, hogy bebizonyítsa,
a dolgokat máshogy is lehet csinálni.
„Az álom egy kívánság, melyet a szíved teremt” – tettem hozzá magamban, de aztán már arra se volt időm, hogy azt mondjam: „Így történnek a csodák. Elszakítják a fátylakat, és mindent megváltoztatnak, de nem engedik, hogy meglássuk, mi van a fátylak mögött”, mert Agassi már mondta is tovább.
„Hónapok óta beszélek Norbiékkal, hatott rám a jövőképük. Lehetséges, hogy ez a kapcsolat egyszerűnek tűnik, de nemcsak olyan valami, amiről én gondolom, hogy fontos lehet, hanem az egész generációnak fontos lehet. Egyre több az elhízott, egészségtelen ember. Nem mi találtuk ki ezt a piacot, az emberek egészségesebbek akarnak lenni.” Aztán még arról is beszélt, hogy néhány hónap alatt nagy utat tettek meg Schobertékkal, és meg van győződve, hogy ez csak az első lépés, de nagyon csalódott lenne, ha ez csak az egyetlen lépés lenne.
Arra a kérdésre, hogy miként lehetne újra magyar játékos a világ legjobb ötven játékosa között, Agassi megjegyezte: nem tudja, hogy a magyar tenisszövetség mit tesz az ügyért, de
ha a magyar nők sok gyereket szülnek, abból baj nem lehet.
Azt is elmondta, hogy szeretne megint Magyarországra jönni, de akkor már a családját is hozná.
„A sors nem más, mint nyugalom, szeretet és boldog család keresése az életnek nevezett játékban" – gondoltam, de ekkor meg betették Andre Agassi kedvenc számát, amit az iskolában a gyerekeknek szokott zongorázni, és a vastaps miatt azt sem tudtam már rendesen végiggondolni, hogy
a sikerrel kikövezett út rögös, de a hit a szenvedélyt életben tartja, ami elhatározássá kell, hogy váljon: siker nélkül ezért nincs siker, csak kudarc.