Gyöngyi
9 °C
9 °C

Ez lehet a csodarecept Európa bajaira

2014-11-27T125626Z 988624418 PM1EABR119K01 RTRMADP 3 FRANCE-POLI
2014.11.27. 13:07 Módosítva: 2014-11-27 14:17:22

“Nagy kihívások előtt áll az eurózóna: még mindig nagyon nagy a munkanélküliség, az olaj világpiaci árának csökkenése miatt jöhet a defláció. Eközben az Egyesült Királyságban a bevándorlás korlátozását vagy az unió elhagyását is egyre komolyabban fontolgatják, ráadásul az orosz-ukrán események is durván felülírták a gazdasági szereplők korábbi terveit” – mondta Pálinkás Ervin a Pioneer Alapkezelő részvényigazgatója kedden egy sajtótájékoztatón.

Pálinkás arról is beszélt, hogy a válságot a nagy fejlett gazdaságok, tehát az USA, Japán és az EU is hasonlóan kezelték, viszont az EU-ban eddig a másik két nagy gazdasághoz képest nem vetették be az ún. mennyiségi lazítást, aminek a sikeressége sokáig kétséges volt, de mostanra úgy tűnik, az USA-nak segített túljutni a legkomolyabb problémákon, míg Japánban még nem egyértelmű a hatása, de nem lehet kizárni, hogy sikeres lesz.

“Amikor októberben az amerikai jegybank, a Fed bejelentette, hogy leállnak a programmal, az EKB már régóta tervezgette, hogy valami hasonlót fog csinálni. Az Európai Központi Bank (EKB) szakértői gárdája ugyanakkor a Fedéhez képest sokkal lassabban és a piaci jelekre sokkal kevésbé odafigyelve, inkább elméleti alapon hoz döntéseket” – mondta Pálinkás.

A részvényigazgató szerint ezért bár a növekedési problémákkal küzdő Európának egyáltalán nem hiányoztak az említett politikai konfliktusok, az EKB-nak bőven van tere arra, hogy pénzpolitikai eszközökkel járuljon hozzá a növekedés és az infláció felpörgetéséhez, valamint ezen keresztül a munkanélküliség csökkenéséhez.

Mi ez az egész pénzpolitikai kavarás?

Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a két hete egy brüsszeli meghallgatásán kimondta azt, amire a piac már régóta várt: államkötvények vásárlása is szóba jöhet majd az úgynevezett nem konvencionális eszközök között.

Draghi úgy fogalmazott, hogy a nem konvencionális eszköztár részét képezi az államkötvények vásárlása is, vagyis ezzel arra utal, hogy a német aggályokat nem tartja relevánsnak a kérdésben.

Az amerikai jegybank, a Federal Reserve programjának, az ún. mennyiségi lazításnak nemrég lett vége. Ez nagyjából azt jelentette, hogy a jegybank vásárlóként jelent meg a piacon, és mindenféle értékpapírt vett a bankoktól és más befektetőktől. Mivel a „semmiből” teremtett pénzzel fizettek ezekért az értékpapírokért, ezért bővítették a pénzügyi rendszerben áramló pénz mennyiségét, a likviditást.

Erre azért volt szükség, mert a jegybanki politika más eszközei már kimerültek: a kamatot nullára csökkentették, mégsem indult be a gazdaság. A sok kötvény vásárlásával le akarták nyomni hozamokat, és ezzel a kockázatosabb eszközök, illetve a hitelezés bővítése felé terelni a pénzt. Ettől a gazdaság felpörgését is várták és várják.

Mivel azonban az amerikai jegybank programjának vége lett, kevesebb a pénz a világgazdaságban, ezért csökken a kockázatvállalás is, ami drágítja az állampapírokat is: az államok is drágábban jutnak pénzhez. Az EKB programja pont az olyan országoknak segítene nagyon, mint azok a dél-európai országok, amiket nagyon megviselt a válság. Ha az EKB tényleg állampapírt vesz majd, ezek az országok most fellélegezhetnek egy ideig.