Putyin: Nem kivételezhetünk senkivel

Frissítés: Putyin délután közölte, nem kivételezhetnek senkivel az unió országai közül az embargó kapcsán.

Görögország már szinte biztosan, Ciprus és Magyarország pedig könnyen lehet, hogy lekerül Oroszország tiltólistájáról, és hamarosan újra szállíthat húskészítményeket, zöldséget gyümölcsöt, tejtermékeket a 143 milliós országba.

Erről a duma külügyi bizottságának vezetője nyilatkozott szerdán. Alekszej Puskov szerint már több ország is fordult az EU-ból Oroszországhoz az embargó feloldásának kérésével, de a „komoly tárgyalásokat igénylő” ügyben egyelőre csak az említett három ország kapcsán vizsgálja meg Moszkva a lehetőségeket.

Az embargó hivatalosan válaszintézkedés volt az EU, Észak-Amerika, Ausztrália és Norvégia szankcióira Oroszország ellen, amelyet a fenti országok a Kreml kelet-ukrajnai politikája miatt léptettek életbe, megtiltva több orosz hivatalos személynek és családtagjaiknak a beutazást, zárolva külföldi számláikat.

Moszkva azonban már a nemzetközi szankciók előtt, tavaly februárban leállította a sertéshús behozatalát az EU-ból, sertéspestisre hivatkozva. Az európai ágazat a termelés 25 százalékát addig Oroszországban értékesítette. A kiszélesített szankciók tavaly augusztusban léptek életbe.

A bólintás még kevés

Az orosz fél nem tagadja, hogy a szankciók miatt legtöbb kárt elszenvedett, amúgy is súlyos gazdasági válságban lévő Görögország jó terepe lehet az orosz gazdasági beruházásoknak is, ezért is érdeke Moszkvának a szankciók feloldása. „Vannak ott cégek, amelyek érdekesek lehetnek. Úgy vélem, van lehetőség az együttműködésre politikai és gazdasági-kereskedelmi területen egyaránt” – idézte Puskovot a Ria Novosztyi.

„Nem először merül fel, hogy bizonyos tagországokkal szemben Oroszország feloldaná a szankciókat. De konkrét lépéseket, amelyek ezt előkészítenék, egyelőre nem érzékeltünk” – mondta az ágazat egyik, névtelenséget kérő ismerője.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az élelmiszer-ipari cégeknek az orosz hatóságok által kiadott exportengedéllyel is rendelkezniük kell. Ezen engedélyek közül az orosz fél jónéhányat felfüggesztett az elmúlt egy-két évben, és ettől függetlenül is sok húsipari cég már az embargó előtt fél évvel nem szállíthatott be Oroszországba a a sertéspestis miatt elrendelt – az EU egészére vonatkozó – orosz tiltás okán. Ezek a cégek tehát nem szállíthatnának addig, amíg ezt nem oldja fel az orosz fél, függetlenül az EU-szankciókra adott válaszlépések esetleges, Magyarországot érintő enyhítésétől.

Márpedig Moszkva egyelőre csak az ellenszankciók feloldásának lehetőségéről beszélt.

Hasonlóan nem nyílik meg az orosz piac azok előtt sem, akiknek nincs érvényes exportengedélyük. Ezeknél a cégeknél először felmérést kell végeznie az orosz hatóság embereinek, hogy megadják az engedélyt. Volt ugyan magyar kormányzati oldalról is megerősített orosz ígéret az elmúlt hónapokban, amely szerint soron kívül megindulhat az auditálás, erre azonban egyelőre nem került sor.   

A magyar sertéshúsexportnak tíz százaléka jutott az előző években az orosz piacra, így az orosz embargó hatása inkább közvetett volt ebben az áhazatban: azzal okozott nehézséget a hazai termelőknek, hogy a korábban jóval nagyobb arányban Oroszországba szállító országok termékei bennragadtak az EU-ban, így növelve a belső piaci nyomást.

Ugyanez igaz, a zöldségre, gyümölcsre, a tej- és a baromfiágazatra is. Általánosságban a magyar élelmiszer-ágazat ezeken a területeken is inkább a közvetett káros hatásokkal szembesült, semmint a közvetlenektől, bár egyes cégek, amelyek az utóbbi időben nagy energiát fektettek az orosz piacon való megjelenésbe, közvetlenül is kárát látták az EU és Oroszország között megnőtt politikai feszültségnek.

Okosba' nem lehet?

Számos piaci pletyka kering arról, hogy Oroszországba mégis eljutnak az EU termékei, Belaruszon Azerbajdzsánon vagy épp Szerbián keresztül. A híreknek alapot ad az is, hogy Szerbiával szemben Oroszország már tett is lépéseket, miután a balkáni országból termelési kapacitását meghazudtoló mértékben nőtt az almakivitel az orosz piacra. Moszkva tiltott reexportot gyanít.

A szakma ismerői szerint nagy kockázatot vállal az a cég, amelyik így próbál kijutni az orosz piacra, hosszú távon ezért valószínűleg nem kifizetődő az embargó kijátszása.

Zavarba ejtő előzékenység

Bár első ránézésre akár a keleti nyitás beérett gyümölcsének is tűnhet az orosz engedékenység lehetősége, valójában sok buktatót rejt a kedvezményezettek számára is.

A sertéspestis kapcsán még minden további nélkül lehetséges, hogy a tiltás ne az egész EU-ra vonatkozzon, hanem csak azokra az országokra, amelyeknél nem volt nyoma a betegségnek – ilyen például Magyarország is. Az úgynevezett „leregionalizálásnak” nincs akadálya. Annak azonban, hogy az EU egészére vonatkozó embargóból Oroszország egyszerűen kiemel egyes tagokat, már komoly akadálya lehet az EU-n belül, hiszen a harmadik országba irányuló kereskedelem az EU közös ügye.

Az ágazatban vita folyik az EU-n belül is arról, hogy mi volna az elfogadható megoldás. Egyesek szerint valójában az is közös érdek lehet, hogy legalább néhány kedvezményezett ország szállítson Oroszországba, mert ez enyhíti a bentragadt termékek miatt az EU belső piacain megjelenő nyomást.

„Nem véletlen, hogy Oroszország ezt nem Dánia vagy Hollandia kapcsán vetette fel, hanem a perifériát, Görögországot, Ciprust vagy Magyarországot illetően” – jegyezte meg forrásunk, utalva arra, hogy Oroszország a mézesmadzagot inkább az EU megbontásának érdekében húzhatja el egyes országok előtt, még akkor is, ha azok rövid távon akár nyerhetnek is a kivételezett helyzettel.