Vasárnapi zárva tartás: több ezerrel kevesebben dolgoznak

Több mint kétezerrel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben és a túlórák száma is megugrott a vasárnapi boltbezárás óta, írta a Blokkk.com. Noha az áruházak korábban több tízezer fős elbocsátásokat vetítettek előre, egyelőre csak néhány ezer embert küldtek el a KDNP zárvatartós törvényének bevezetése után.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a vasárnapi boltzár bevezetését – az utolsó tiszta hónapot, februárt – követően csökkent az alkalmazottak létszáma. Áprilisban már a teljes munkaidősök körében is visszaesett a létszám, februárhoz képest több mint félezerrel, márciusban még csak a részmunkaidősöknél mutatott ki csökkenést a KSH. A kereskedelem teljes körében, ami a nagy- és a kiskereskedelmet is magában foglalja, kétezer-kétszáz fővel kevesebben dolgoztak alkalmazottként áprilisban februárhoz képest.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek egyes boltokban betöltetlen álláshelyek, de ha vettek is fel alkalmazottat, ennél nagyobb volt az elbocsátottak száma, mivel összességében csökkent a létszám. A létszámcsökkentésben az is benne van, hogy a nagyáruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitvatartási időt is, ami náluk nyilván fékezte az elbocsátások mértékét.

A teljes kép ennél egyébként rosszabb lehet, a KSH statisztikája ugyanis csak a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. Ha egy néhány főt foglalkoztató kisbolt március óta nincs nyitva éjszakánként, és emiatt elbocsátott egy alkalmazottat, az nincs is benne a hivatalos statisztikában.

A KSH kimutatása szerint áprilisban a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Az elmúlt öt évben ilyen nagyságú túlmunkára nem volt példa. Ennél többet egyébként utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.