Az első reggel Csődországban
További Gazdaság cikkek
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
Látványos pánik nélkül telt el Athénban az első reggel azután, hogy Görögország lényegében csődbe jutott, miután nem fizette vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a kedd éjfélig esedékes, 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét. (A csődhelyzetről átfogó cikkünket itt olvashatja.)
Alexisz Ciprasz kormánya az utolsó napon még előállt egy 29 milliárd eurós hitelkérelemmel, amelyből aktuális elmaradásait fizette volna, de ahogy várható volt, erről már nem születhetett megállapodás az EU-val. Főleg azután, hogy a kormányfő a múlt hét végén népszavazást javasolt az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF által javasolt megszorításokra, amelyeket követve Görögországnak vissza kellett volna fizetnie adósságát.
„Én inkább igennel szavazok, de a többség szerintem nemmel fog, márpedig az a görög euró végét fogja jelenteni” – mondta Nikasz. A nyugdíjas férfi szerdán bent volt bankjában, és gond nélkül le tudta venni a maga 120 euróját.
A nyugdíjasok számára ugyanis kinyitottak a bankok, abból kiindulva, hogy az idősebbek közül sokaknak nincsen bankkártyájuk, így másképp nem tudnának pénzhez jutni.
A fővárosban járva reggel több bankfiók is nyitva volt – országosan több mint ezer –, ám a várakozásokkal ellentétben meglepően néptelenek voltak. A szokásos menetrendtől csak az volt eltérő, hogy a bejárat előtt biztonsági őr állt, aki zsilipelve engedte be a nyugdíjas ügyfeleket is. Tömegjelenet híján azonban erre semmi szükség nem volt.
„Thriller”, „Nulla óra”, „A görög gazdaság vége” – ezekkel a címlapokkal jelentek meg az újságok, de még a kormánypártiak is sötét képet festettek: „Félelem jegyében közelít a népszavazás". Egyedül a Szirizához közvetlenül köthető napilap öntött lelket a kormánypártiakba: „A NEM szavazatok új esélyt adnak a tárgyaláshoz."
Eközben azonban túlzás lenne állítani, hogy éjfél után valami láthatóan megváltozott volna Görögországban. A boltok kinyitottak, a többség hitelkártyát is elfogad, a bankautomatáknál mérsékelt sorok állnak, ahogy hétfő óta mindig, hogy a helyiek levegyék számlájukról a kormány által bevezetett korlátozás szerinti legfeljebb 60 eurójukat. (Igaz, több helyen ez már csak 50, mert a gépek kifogytak a húszasokból és tízesekből.)
„Remekül megvolnánk euró nélkül, a briteknek sincs belőle bajuk” – mondta indulatosan egy nyugdíjas férfi, aki szerint a választás egyértelmű: nemmel kell szavazni, elutasítani az EU javaslatát – ami egyébként már nincs is érvényben –, és reménykedni, hogy végre lesz drachma. „Ciprasz hosszú idő óta az egyetlen, aki végre tesz valamit az országért. Tudja, ez az egész azért van, mert Európa összefogott a baloldali kormányunk ellen" – vetette még oda az öregúr, nem is sejtve, hogy az EU-ban vannak országok, ahol a jobboldali kormány pont ezt mondja az ellene összeesküvő európai baloldalról.
„Ennek az embernek azonnal el kell tűnnie. Hogy vihette Ciprasz eddig az országot?" – méltatlankodott viszont egy szálloda társtulajdonosa. Az ötvenen túli Szerhio gyorsan meg is rajzolja a nemmel szavazók portréját: „bárányterelgető seggfejek, akik az aláírásuk helyére csak keresztet rajzolnak, félnek a világtól, féltékenyek mások sikerére.” A bevallása szerint meleg férfi még egy váratlan választói törésvonalat is meghúzott: a homoszexuális férfiak igennel, a leszbikusok viszont nemmel szavaznak. „Azok a nők is inkább valami munkatáborban élnének a legszívesebben, gyűlölik a szépet és mindazt, amit az ember munkával teremt meg."
Egy június 28–30. között készített felmérés szerint egyébként a görögök 54 százaléka szavazna nemmel a népszavazáson, 33 százalék viszont a kormánypártiakkal ellentétben támogatja a görög euró garanciájának tekintett megszorítási csomagot. A bankok bezárása előtt az elutasítók aránya 57 százalék volt.
A baloldali Sziriza híveinek 77, a szélsőjobboldali Arany Hajnal 80 százaléka, a kommunisták 57 százaléka áll ki a megszorításokkal szemben. Eközben a korábbi kormánypárt, az Új Demokrácia szavazói és a mára kicsivé zsugorodott szocialista Paszok híveinek 65-65 százaléka inkább vállalná a megszorítást. A munkanélküliek, a háztartásbeliek, a nyugdíjasok körében a nem szavazatok 60 százalékos többségben vannak a felmérés szerint.
Reggel a belvárosi forgalom sem volt kisebb a szokásosnál, a kávézók is tele voltak. Attól láthatóan nem tartottak, hogy a fiskális eufemizmussal fizetési elmaradásnak nevezett csőd miatt hamarosan már a napi 60 eurós pénzfelvételi lehetőség is megszűnik.
Pedig erre minden esély megvan, nem véletlenül döntött úgy Ciprasz kormánya, hogy a július 6-ig érvényes banki korlátozások szükség esetén meghosszabbíthatók.