Mégis csőd a görög csőd
További Gazdaság cikkek
-
Felülmúlta a várakozásokat az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban
- Donald Trump pillanatokon belül csapást mérhet a magyar benzinkutakra
- Balogh Petya: A legtöbb magyar nagyvállalat olyan kényszerben van, amit fel sem fog
- A Ford kritikával illette az importvámok megemelését
- Elutazhattak a magyarok, ijesztő adatokat közölt a KSH
Csődnek veszi a Görögország mentőcsomagjának EU-s részét kifizető Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vezetése, hogy a görög kormány nem fizette ki az IMF-nek a keddre esedékes törlesztőrészletet. A szervezet közleménye szerint ha az IMF igazgatósága ma megerősíti, hogy Görögország "fizetési hátralékba került", akkor úgy veszik, hogy a neki fizetendő adósságukat sem képesek kifizetni a görögök. Az EFSF vezérigazgatója ezután három lehetőséget fog a közlemény szerint felajánlani az eurócsoportnak és az EFSF vezetőségének:
- Felgyorsítják a törlesztést, vagyis azt követelik a görögöktől, hogy egyben fizessék ki, amivel még tartoznak, kamatostul;
- Visszavonhatatlanul lemondanak a visszakövetelési jogukról, vagyis kb. lemondanak arról, hogy látják még valaha a pénzüket;
- Későbbre halasztják a döntést.
Az EFSF innentől szorosan együttműködik a részvényeseit tömörítő eurocsoporttal és az Európai Bizottsággal, hogy mit lépjen ezután.
A lépés pedig, nagyon úgy tűnik, nem várható jövő hétfő előtt, az eurócsoportban ugyanis nem akarnak a görög kormánnyal tovább tárgyalni, amíg nem tartják meg vagy fújják le a vasárnapi görög népszavazást.
a Wall Street Journal pedig az eurócsoporton belüli forrásokra hivatkozva azt írja, ott arra számítanak, hogy meg sem tartják majd a népszavazást.
Ciprász taktikája, hogy megpróbál újra tárgyalni és majdnem mindent elfogadni, amit az EU és az IMF akar, egyelőre a két szék közt a pad alá esés tipikus esetének tűnik.
Ha mindez nem lenne elég, az Európa emberi jogaira vigyázó Európa Tanács (nem az EU-s Európai Tanács) legfrissebb közleménye szerint a vasárnap népszavazás nem felel majd meg a nemzetközi standardoknak, mert ahhoz legalább két héttel előre kellene bejelenteni a referendumot. Ennyi kell ahhoz, hogy legyen elég idő megtárgyalni a kérdést, vagy legalább tisztázni, hogy miről is szavaznak az emberek. Thorbjørn Jagland, a szervezet főtitkára szerint viszont a görögöknél nem igazán világos, hogy mit jelent, ha az igenre vagy a nemre szavaznak, ami önmagában elég problémás.
Az egész görög ügyet - és mélyebben azt, hogy mik is az alapvető gondok az eurózónával, a Vox magyarázza el (angolul) nagyon érthetően - 9 tény Görögországról és az Eurózóna kríziséről.
