Legyen észnél, ha jön a vihar
További Gazdaság cikkek
- Van megoldás, így tehetünk a halálozás csökkentéséért
- Matolcsy Györgyék jelezték: Koránt sincs vége a lakásárak emelkedésének
- Csúcsra járatja a lakosság az előtörlesztést – ennyi pénzük lett a magyaroknak?
- Szárnyra kapott a GreenGo, új reptéri szolgáltatással bővül a repertoár
- Áder János: Magyar kutatók hozhatnak áttörést a GDP felváltásában
A legutóbbi nagy magyarországi viharok szinte csak kellemes zápornak számítanak a tegnap esti óriási égszakadáshoz képest, ahol víz alá került Budapest és gyakorlatilag megbénult a főváros. Ráadásul közel sincs vége, elég durva esők jöhetnek még szerte az országban, ezért érdemes tudni, hogy nagy vonalakban mire számíthatunk a biztosításainktól és mire fontos különösen figyelni ilyenkor.
Most még nincsenek becslések arról, hogy a gigantikus kráterekkel, áramszünetekkel vagy vándorútra kelő köztéri holmikkal együtt mekkora eddig a kár, de a becsléshez jó lehet, hogy a biztosítók szövetsége szerint a legutóbbi, júliusi nagy viharban több mint 35 ezer kárbejelentés érkezett, és összesen 4,8 milliárd forintot kellett kifizetniük a károkra.
Ha kis helyen sok eső esik, akkor jellemzően eláznak a dolgok amik különösen az autóknak esnek rosszul és a pincéknek, mélyen fekvő vagy földszinti üzleteknek. De a leggyakoribb kár a házakban keletkezik a nyári viharoknál, főleg tetőkben, amit utána beázás követ, de sok gondot okoznak a kidőlő fák, leszakadó nagyobb ágak is.
Józan ész azért kell
Ha tudható, hogy nagy vihar lesz, akkor a tőlünk elvárható gondossággal kármegelőző óvintézkedéseket kell tennünk, de itt csak a józan ésszel belátható dolgokra kell gondolni. Így például be kel csukni az ablakot, érdemes bevinni a kerti bútorokat vagy sok villámlásnál kihúzni a laptopot a konnektorból, ha nincs túlfeszültség elleni szerkezetünk. Majdnem mindegyik biztosító küld már egyébként sms-t a lakásbiztosítással rendelkező ügyfeleinek, ha várható az ügyfél házának környékén valami komolyabb vihar.
A régi biztosítás lehet, hogy nem elég jó
Ha becsap a villám hozzánk vagy szomszédba, akkor a túlfeszültség könnyen károkat okozhat az érzékenyebb elektromos készülékekben. "A régebbi, mondjuk tíz évvel ezelőtti biztosításfajták nem mindig fedezték az ilyesmi, másodlagos hatásból fakadó károkat, de az újabbak már szinte kivétel nélkül" - mondta el Gilyén Ágnes, a MABISZ kommunikációs vezetője.
Egyébként kiegészítő biztosítást is lehet kötni akár a túlfeszültségből adódód, akár egyéb károkra, például az áramszünet miattiakra. Mondjuk a legtöbb kiegészítő biztosítás egy határig fedez már olyanokat is, ha az áramszönet miatt felenged a fagyasztó és tönkremegy egy csomó ételünk, de ezek típustól függően elég sokfélék lehetnek. Ezek a másodlagos villámkárok jellemzően már jóval nagyobb értékű károkat jelentenek, mint maga a villámcsapás közvetlenül.
Az elvárt gondosságba még beleférhet simán például, hogyha fa mellett parkolunk, hiszen nem vagyunk kötelesek minden fáról azt feltételezni, hogy azonnal kitépi a szél. Ha pedig nagyon korhadt vagy más okból veszélyes fa van a környéken, azért általában a közútkezelő vagy az önkormányzat a felelős.
Nem árt tudni azt is, hogy a BKV már megszüntette a jegy mellé járó balesetbiztosítást, így ha mondjuk a kigyullad a metró vagy felborul a vízben a busz, és a BKV a felelős, akkor velük kell egyezkednünk vagy pereskednünk a kárigényünkkel. Ha ilyen előfordul, akkor ezt is gyorsan, 15 napon belül kell bejelenteni, aztán pedig most már az utasnak kell bizonyítania, hogy a BKV hibájából történt a baleset, válaszolta nekünk a BKV. A MÁV-on és a Volánon még van automatikus balesetbiztosításunk a jegy mellé.
Sok az autókár
Jellemző kár még a nagy nyári viharoknál, hogy fél- vagy egyméteres vízbe is belehajtanak az autójukkal a legvakmerőbbek, de ez nem jó ötlet. "Fontos tisztában lenni azzal, hogy általában nem kétéltű autókkal közlekedünk"- mondta Gilyén, ugyanis súlyos károkat okozhat már az is, ha csak a kocsiajtó ajtajának pereméig belemegyünk a vízbe. Egyrészt a karosszériába befolyó víz károsíthatja a kocsi elektronikáját, de ha a motorba is víz kerül, az tönkre vághatja az egész autót.
Érdemes felkészülni arra, hogy egy nagy vihar mindig el fogja önteni az utakat, mivel a csatornák kapacitása az átlagos időjárásra van kialakítva. A látható, hömpölygő alakalmi patakok mellett a felüljárók alatt megbúvó igen mély tócsákra is jó odafigyelni. A legjobb ilyenkor félreállni, leállítani a kocsit és megvárni a vihar végét vagy elkerülni a problémás környéket.
Szóval aki belemegy az egyméteres vízbe a kisautójával, azt kevésbé lehet megfontolt sofőrnek mondani. De általában is érdemes vigyázni, sok autó kicsúszik, összetörik vagy más módon sérül a viharokban, a legmegszokottabb útvonalunkon is érhetnek minket komoly meglepetések ilyenkor.
Mi van, ha rendszámot viszi el a víz?
Sokszor hajlamosak nagy esőben és szélben elkóborolni a hazai rendszámok. Ha csak az egyik rendszámtábla veszik el, azt a visszaélések veszélye miatt azonnal be kell jelenteni a rendőrségen, de gyártanak helyette másikat. Ám ha mindkettő, a kocsi új rendszámot, forgalmit és törzskönyvet kap.
Ha cascónk van, akkor egyébként minden kárrendezés jóval egyszerűbb, akkor biztosító keresi meg az esetleges felelőst az autókárunkért, és elég gyorsan fizetnek. Magyarországon pillanatnyilag nagyjából minden ötödik autóra kötnek cascót. Lakásbiztosítása viszont az ingatlanok 72-73 százalékának van, ami európai szinte is egy jó arány.
Szóljunk hamar
Ha megtörtént a kár, akkor szinte bármilyen módon be lehet jelenteni, mailben, személyesen, telefonon, ahogy akarjuk. A legelső lépés azonban mindig a kár csökkentése kell hogy legyen, tehát értelemszerűen, ha betörik az ablak, akkor először próbáljuk meg lefóliázni, hogy ne ázzon szét az egész lakás, és csak utána szóljunk a biztosítónak. Utána viszont minél hamarabb.
Ők ilyenkor kiküldik a kárszakértőjüket, aki felméri terepet, és aláíratják velünk is a jegyzőkönyvet. Ha nem értünk egyet ezzel, akkor nem szabad aláírni, és akkor más eljárás jön. Általában kérhetünk másolatot is erről jegyzőkönyvről, ha biztosra karunk menni. De ha minden rendben van, és a kárszakértő se kér még plusz dokumentumokat, akkor pár napon belül várhatjuk is a pénzt. Az is segít a kárszakértőnek, ha lefotózzuk a kárt rögtön akkor, amikor megtörtént. A biztosítók várhatóan nagy viharok után az ügyfélszolgálatukat is meg szokták erősíteni és a kárszakértőket is a problémás területekre csoportosítják.
"Az átlagos ingatlankár nagyjából 180-200 ezer forint körül volt mostanában egy nagy viharnál. De jellemzően nagy szórás, a voltak kisebb gondok is, és például igen komoly tetősérülések is" - mondta még el Gilyén.