10 hír, amiről lemaradt a menekültválság miatt

1. Búcsúzkodhatunk a Tescótól?

Kikophat a magyar szlengből a „teszkó gazdaságos”, mert a brit kereskedelmi láncnak elég rosszul megy, nemcsak Magyarországon, de gyakorlatilag mindenhol, így sok helyen a visszavonulást tervezgeti. Sőt, szlovák sajtóértesülések szerint egy hónapon belül már ki is írhat egy nemzetközi pályázatot, amin keresztül eladná a cseh, szlovák, lengyel és magyar bolthálózatait. A cég persze a hírt nem erősítette meg, de nem elképzelhetetlen, hogy Tesco helyett nemsokára az amerikai Walmart, a francia Groupe Casino vagy a japán Aeon üzleteiben vásárolhatunk majd be.

2. Versenytársat kap a Magyar Posta

Engedélyt kapott a postai szolgáltatások elvégzésére a City Mail nevű cég, ami a legfeljebb 50 grammos levelek kézbesítésében versenyezhet a Magyar Postával. A dubaji cég magyar leányvállalatát már 2011-ben bejegyezték, de eddig nem tudott piacra lépni, mert nem kapott engedélyt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól. A 2013-as postatörvény liberalizálta a piacot, így elvileg magáncégek is kézbesíthetnének leveleket az állami posta mellett. Na, most már tényleg kézbesíthetnek.

3. Rogán szomszédja és Szijjártó haverja kommunikálhat 25 milliárd forint közpénzből

Már lehetett erről olvasni, de a héten a Közbeszerzési Értesítőben is megjelent, hogy melyik cégek nyerték el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 25 milliárd forintos megapályázatát. A nyertes cégek között ott van:

• A HG 360 Reklámügynökség, Csetényi Csaba cége, aki arról nevezetet, hogy Rogán Antal szomszédja a Pasa Parkban, összesen 9 trafikkoncessziót és 1,5 milliárdnyi közbeszerzést nyert el, legutóbb pedig a Belváros önkormányzatától kapott 300 milliós megbízást a bevándorlásellenes plakátok terjesztésére. (Azóta az V. kerület önkormányzata azt írta nekünk, hogy ők semmilyen kapcsolatban nem állnak a HG 360-al.)
• A Trinity International Communiations Kft., ami Kuna Tiboré, aki Szijjártó Péter nagy cimborája, és aki már annyi kommunikációs közbeszerzést nyert a Young and Partners nevű cégével, hogy inkább a Trinity-vel kezdett pályázni
• a Mindshare Médiaügynökség pedig a BKK-val kötött egy 244 milliós szerződést tavaly, de már a baloldali kormányok alatt is bőven kapott zsíros állami megbízásokat.

Hogy még kik és mire kapták ezt az elég sok pénzt, arról itt írtunk bővebben.

4. Van, amiben nemcsak az egész EU, de Uganda és Malawi is jobb nálunk. Mi az?

Az, hogy mennyire átlátható és érthető a költségvetésből, hogy mire költi az állam az adófizetők pénzét. Az International Budget Partnership nevű nemzetközi szervezet 102 országban vizsgálta a költségvetés átláthatóságát és ebből a nem igazán megtisztelő 45. helyet sikerült elérnie Magyarországnak 2014-ben. Ez azt jelenti, hogy előttünk van az egész EU, öt afrikai ország, az olyan féldiktatúrák, mint Azerbajdzsán és Kazahsztán, Kolumbia és Pápua Új Guinea, csak hogy párat említsünk. Mi a baj? Többek között:

• nem derül ki egyértelműen, hogy milyen funkciókra (pl. oktatásra, egészségyre) mennyit költ a költségvetés,
• a magyarázatok nagy része csak annyit árul el, hogy valamilyen költés hány százalékkal növekszik, de hogy miért, azt nem,
• a tartalékokkal, maradványpénzekkel és az átcsoportosított pénzekkel a kormány azt csinál, amit akar: ez pedig a parlament költségvetési jogköreit csorbítja.

Hogy ez igazából miért is probléma, és hogyan lehetne rajta javítani, arról itt lehet bővebben olvasni. Az NGM persze azonnal tiltakozott a felmérés ellen, ami szerintük nagyon szubjektív szempontok szerint értékel, ők úgy gondolják, hogy ennél sokkal jobb a helyzet.

5. Két évig jár majd a GYED

Nem friss már a hír, de talán sokan nem hallották eddig, hogy januártól újra két évig jár a gyed azoknak is, akik korábban csak egy évig voltak rá jogosultak, és nem bukja a család a kéthavi ellátást, ha a gyerek egyéves korától az apa marad otthon gyeden. Júliustól pedig életbe lépett két fontos változás:

Jobban járnak azok az anyák, akik részmunkaidőben térnek vissza a munkaerőpiacra, ám aztán újabb gyermeket vállalnak, mert a második gyereknél is az első szülés előtt megállapított összeg alapján kap gyermekgondozási ellátásokat;Magasabb gyed jár azoknak, akik korábban biztosítva voltak, de a jogviszonyuk valamilyen okból harminc napnál hosszabb időre megszakadt.

6. Lesznek, akik milliókat veszítenek majd a lakástámogatáson

Sokan szeretnének szocpolt kapni, de mint arról a héten írtunk, a Családi Otthonteremtési Támogatás, vagyis a CSOK bizonyos jogszabályi részletei miatt jópáran kieshetnek a jogosultak köréből.

A támogatás egyik feltétele, hogy az igénylő vagy a házastársa legalább 180 napon át folyamatosan biztosított legyen. Az erről szóló hatósági igazolást a lakóhely szerinti kormányhivataloktól lehet kikérni, amit aztán be kell csatolni a banki hiteligénylés mellé. Akinek nincs ilyen papírja, az nem kap állami pénzt. Azoknak, akik tanulnak vagy gyesen vannak, csak az állam egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak automatikusan. Közülük biztosítottnak csak azok minősülnek, akiknek valamilyen munkaviszonyuk van - ha az babázás, vagy a tanulás miatt épp szünetel is. Vagyis aki például úgy van gyesen, hogy nincs munkaadója és

• a házastársa nem foglalkoztatott,
• vagy külföldön dolgozik

az kapásból kiesik a CSOK-ból. Ezzel pedig nemcsak elesnek az ingyen pénztől, de még rosszabbul is járnak, ha lakást akarnának venni, mert a CSOK miatt nő majd a kereslet, amitől pedig egyre drágábbak lesznek a lakások.

7. Az oligarchák tényleg nem örülnek majd a kormány földprivatizációjának?

A kormány el akarja adni az állam tulajdonában lévő szántóföldek nagy részét, vagy 380 ezer hektárt, még az idén. Bitay Márton földügyekért felelős államtitkár szerint ez a helyi gazdálkodóknak lesz jó, most nem lesznek majd olyan trükközések, mint a földbérleti pályázatoknál voltak, a nagybirtokos oligarchák pedig kifejezetten nem fognak neki örülni. Ahogy az EU sem, mert külföldieknek még mindig nem nagyon lehet magyar földet venni, de Bitay már alig várja, hogy ebbe belekössenek Brüsszelből. Az államtitkárral készült interjúnkat itt lehet elolvasni.

8. Dübörgött nyáron a turizmus

A KSH friss adatai alapján a szálláshelyek júliusi forgalma 9,5 százalékkal nőtt a tavaly júliusi szinthez képest. Ezen belül a külföldi vendégek száma 12 százalékkal, a belföldieké 7,5 százalékkal nőtt. Az első fél évben külföldiek 7 millió 233 ezer, a belföldiek 7 millió 162 ezer vendégéjszakát töltöttek el, az első 6,6, a második 6,9 százalékos növekedést jelent, vagyis a belföldi turizmus valamivel élénkebben növekszik a külföldinél.

9. Meglepően olcsók lettek az élelmiszerek

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai alapján az élelmiszerek világpiaci ára 7 éves mélypontra zuhant idén nyáron. Az ezt mérő food price index a legfontosabb öt élelmiszer (szemes termények, cukor, növényi olajok, húsfélék, tejtermékek) árát figyeli, ebből az ötből pedig csak a hús ára nem csökkent.

10. Magyarnak külhonban is lehet olyan rossz, mint menekültnek nálunk.

Az egész éjszakát, szakadó esőben, fedett hely nélkül, hidegben töltöttük. Az összes holmink elázott. Úgy éreztük magunkat, mint a hajléktalanok. Borzasztó volt minden pillanat. Úgy volt, hogy reggel jönnek értünk, de nem jöttek csak délután.

Ezt nem egy szíriai menekült, hanem egy magyar diák írta, akit a CEUR nevű magyar cég szervezett ki takarítani egy angliai fesztiválra. A diákok a fizetésre, az ellátásra és arra is panaszkodtak, ahogy a cég bánt velük, de az ügyvezető szerint igazból semmi okuk nem lehet a panaszra. A részletekről itt.

Na jó, a menekültek a gazdasági hírekbe is bekerültek

Például írtunk arról a héten, hogy

• van pár híres menekült, aki dúsgazdag lett új hazájában
• hogy a CBA szívesen fölvenne menekülteket
• hogy szárnyalnak a Magyarországon bejegyzett szír cégek
• vagy hogy amúgy a magyar munkaerőpiacon simán lenne hely a menekült dolgozóknak, magyarok munkájának ellopása nélkül is.