10 kérdés, 10 válasz az új csokról

Óriási az érdeklődés a 10+10 milliósra kibővített csok iránt, amelynek részletei a Magyar Közlönyben kedd délután megjelent kormányhatározatból derültek ki. A bonyolult jogszabály legalapvetőbb elemeiről tájékozódhat korábbi cikkünkből, de azóta felmerültek olyan részletkérdések, amelyek sokakat érinthetnek, ugyanakkor a válasz rájuk a határozatból nehezen olvasható ki vagy ellentmondásosnak tűnik. Az Index postaládájában is sok olvasói kérdés landolt, amiket most megpróbálunk megválaszolni. 

1. Mi van azokkal, akiknek van valamilyen hitelük? 

Joggal merül fel a kérdés, hogy azok is részesülhetnek-e a támogatásban, akiknek van valamilyen hitele, hiszen a potenciális igénybe vevők jelentős része ebbe a kategóriába tartozik. A szövegből az derül ki, hogy csak azok a hitelesek kaphatják meg a csokot, akik rendesen törlesztenek: ha a házaspár bármelyik tagjának van olyan jelentősebb tartozása, amelyet a központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartanak, akkor a támogatás nem jár.

A KHR-ben nagyjából minden pénzintézettől felvett hitel szerepel a lakástól a kocsin át akár a folyószámlahitelig.

Jelentős elmaradásnak pedig az számít, ha a késedelem legalább 3 hónapig folyamatosan fennáll, és összege meghaladja a késés kezdetekor érvényes legalacsonyabb minimálbér összegét. Ha hitelünk van, de nincs gondunk a törlesztéssel, akkor viszont probléma nélkül felvehetjük a csokot. 

2. És azokkal, akiknek már van lakástulajdona? 

Abban az esetben, ha hajlandók eladni azt, semmi különös, csak a kapott összeget fel kell használni az új ingatlan vásárlásához. Ebben az esetben az a kikötés érvényesül, hogy a támogatás összege nem lehet nagyobb a megvásárolt lakás vagy ház ára és az eladott ingatlan ára közti különbségnél. 

Ha viszont nem kívánjuk eladni a már meglévő lakástulajdont, akkor csak úgy vehetjük fel a támogatást, ha 3 gyermekesek vagyunk (vagy bevállaljuk előre a 3 gyereket), és a 10 milliós maximális összegért folyamodunk. Viszont ebben az esetben is abba a lakásba kell költözni, amit az új csokból vettünk. (Frissítés: visszatérő kérdés olvasóink között, hogy melyik paragrafus szabályozza ezt a részt, nekik: 7/B. § (6))

Nem csak a háromgyerekesekre vonatkozik, és már a korábbi szabályozásban is így volt, hogy a támogatást akkor is megkaphatjuk, ha a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került az igénylő tulajdonába és a haszonélvező bent lakik.

3. Bármennyiért vehetek lakást? Teljesen eltörölték az árkorlátozásokat?

Nem, csak új lakás vásárlása esetén szűnnek meg a területi és árkorlátozások, a használt lakások esetén a korábbi korlátok megmaradnak. Ez azt jelenti, hogy egy négyzetméter használt lakás legfeljebb 350 ezer forintba kerülhet, Budapesten legfeljebb 35 millióért, közép-magyarországi városban legfeljebb 28 millióért, egyéb közép-magyarországi településen legfeljebb 23 millió forintért vásárolhatunk.

Dunántúli megyeszékhelyen 28 millió, egyéb dunántúli városban 23 millió forint a maximum, míg a kisebb településeken 18 millió forint. Az alföldi és északi részen a megyeszékhelyeken 25 millió forint a felső korlát, egyéb városokban 19, kisebb településeken 16 millió.

4. Mit kell tenni azoknak, akik korábban már kaptak szocpolt vagy csokot, mégis szeretnék felvenni a mostani támogatást?

A új rendszer bejelentésekor külön hangsúlyozták, hogy nem lesz akadály az, ha valaki előzőleg már részt vett lakástámogatási programban, csak a korábban kapott összeget le kell vonni az új támogatás összegéből. Ezzel kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy a lehetőség csak azoknak áll, akik a maximális, minimum 3 gyerekre és új lakásra vállalt 10+10 milliós támogatásért folyamodnak. Viszont van pár dolog, ami nem egyértelmű.

Akik egy előző programban már részt vettek, azoknak minden bizonnyal már van egy lakásuk, amelyben családjával életvitelszerűen élnek. Az elég valószínűtlen, hogy az új csokra való átnyergeléssel egyszerűen hozzájuk vágnák az előző támogatással megkurtított összeget (potenciálisan 7-9 millió forintot). Az már esélyesebb, hogy ha fel akarják venni, akkor új lakásba kell költözniük, viszont ez esetben el kellene törölni a korábbi szabályozásban rögzített 10 évnyi elidegeníthetetlenséget, ami a szocpollal vásárolt lakásokat terheli. Hogy ezt pontosan hogyan akarják kezelni, még nem világos.

5. Most akkor hány éves korig is lehet igényelni ezt a sok pénzt?

A szabály leginkább a fiatal házaspárokra szabták, akiket úgy definiálnak: legalább egy egyik fél legyen 40 év alatti. Ha ez teljesül, akkor mindenből igényelhetjük a maximálisat akkor is, ha jelen pillanatban még egy gyerekünk sincs, vagy kevesebb van mint három. 

Ha viszont már megvan a három gyerek, akkor nincs korhatára az igénylésnek.

Tehát egy negyvenegy éves pár (ebben az esetben az is mindegy, hogy házasok, vagy élettársak) három gyerekkel ugyanúgy folyamodhat a pénzért, mint mondjuk egy huszonöt éves gyermektelen házaspár tízéves gyerekvállalási elkötelezettséggel. 

6. Mindenképpen másik lakást kell venni, vagy bővítésre is használható lesz a csok?

Az új csokot meglévő ingatlanunk bővítésére is felhasználhatjuk, ebben az esetben azok a négyzetméter- és gyerekszámhatárok érvényesek, mint használt lakás vásárlásánál. A legalacsonyabb felvehető összeg egy gyerekkel, 40-55 négyzetméteressé bővített lakásra jár, ez 550 000 forint. A legmagasabbat pedig értelemszerűen minimum 4 gyerekre és legalább 100 négyzetméteressé bővített ingatlanra adják, ennek összege 2 750 000 forint lesz.

Bővítésnek olyan építési tevékenység számít a rendelet szerint, amely az építmény térfogatát és a lakás hasznos alapterületét növeli, legalább egy lakószobával, de ide tartozik az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítés is. Ha viszont emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel a jogszabályi követelményeknek megfelelő külön lakóegységet hozunk létre, az ugyanúgy új lakásnak számít, mint ha az alapoktól mi húztuk volna fel a házat.

7. Hol kérhető a támogatás? Mennyibe kerül az igénylés?

A hitelintézeteknél lehet igényelni. A Bankszövetség azt mondta, hogy a bankok várhatóan februártól lesznek felkészülve arra, hogy fogadják az igényeket. Az igénylőtől a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásáért a támogatás összegének 1,5 százalékát, de legfeljebb 30 ezer forintot kérhetnek. Ha hitelt is felvesz az igénylő, a díjak ennél magasabbak is lehetnek.

8. Mikor lehet igényelni a csokot?

A jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását az adásvételi szerződés megkötése után 120 napon belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásul vétele előtt, bővítésnél pedig a bővítési munkálatok megkezdése előtt kell kérni a hitelintézettől.

9. Mi történik, ha tönkremegy a házasság vagy az élettársi kapcsolat?

A válás csak akkor befolyásolja a csokot, ha ezzel együtt a támogatásból vett ingatlantól is megválnak a szülők. Ha az elvált felek kénytelenek eladni a lakásukat, akkor vissza kell fizetniük a teljes összeget a bíróságon megállapított, vagy korábban vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban. Ez különösen rosszul jöhet abban a szituációban, amikor a pár tagjainak amúgy is egy nagy lakás árából kell két kisebbet venniük – képzeljük el ugyanezt a helyzetet úgy, hogy az eredeti összeghez képest tízmillióval kevesebbünk van. 

Ez alól úgy lehet mentesülni, ha valamelyik fel megtartja az ingatlant, például úgy, hogy kivásárolja a másikat. Erre nyilván nem mindenkinek lesz lehetősége, tehát úgy tűnik, a csok erős ellenösztönzőként fog hatni a válásra illetve különköltözésre. 

10. Mi történik, ha nem születnek meg időben a vállalt gyerekek?

Akkor bizony baj van, a támogatást tokkal-vonóval vissza kell fizetni, csak az a kérdés, hogy még pluszban meg is büntetnek-e.

Ha részt vettünk legalább öt alkalommal valamilyen tb-támogatott vagy magán meddőségkezelési programban, illetve bizonyítani tudjuk, hogy egészségügyi okok miatt nem tudunk ilyenen részt venni, akkor nincsenek büntetőkamatok, csak sima visszafizetési kötelezettség a támogatásra és a hitelre a normális törlesztési menetben. Meddőség esetén ezt úgy lehet mégis megúszni, ha örökbefogadunk annyi gyereket, amelyet eredetileg vállaltunk.

Ha viszont úgy nem teljesítjük a vállalást, hogy nincs papírunk a meddőségről és örökbe sem fogadtunk, akkor a korábbinál nagyobb büntetéssel együtt kell visszaadni minden pénzt: a ptk. szerinti késedelmi kamat ötszörösét dobják rá a hitelre.

A Pénzcentrum kiszámolta, mit jelent ez pontosan: a jelenlegi kedvező kamatok mellett mindössze 6,75 százalék, így tíz év múlva 13,8 millió forintot kellene visszafizetni az államnak. 4 százalékos irányadó ráta mellett 20 százalékos kamattal számolhatunk, ekkor 23 millió forint, míg 6 százalékos alapkamattal (30 százalékos késedelmi kamattal) 31 millió forint lenne a tartozásunk 10 év múlva.

Van néhány szomorú kivétel, amely ha megtörténik, akkor a tervezettnél kevesebb megszületett gyerekkel is teljesítettnek tekinteni a vállalást a törvény. Ilyenek a házastárs halála vagy bizonyos fokú rokkantsága, az első gyerek súlyos fogyatékossággal születése, vagy 24 hetesnél idősebb magzat vagy gyerek halála. Ha ezek közül bármelyik bekövetkezik, nem kérik vissza a pénzt.