Csődhullám fenyegeti Törökországot

Bár az elmúlt három évben stabil növekedést mutatott, most egyre több rossz hitellel és csődbejelentéssel kell megbirkóznia a török gazdaságnak, írja a Reuters. A Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök vezette Igazság és Fejlődés pártja (AKP) évről-évre egyre nagyobb bizalmat kapott a szavazóktól. A Világbank szerint a GDP-növekedés várhatóan 3,5 százalékra esik vissza, ez pedig veszélyeztetheti a párt sikerét a következő választáson. 

Az AKP népszerűségét az elmúlt évtizedben részben a hitelek és a hazai fogyasztás növekedése miatti gazdasági bővülésnek köszönheti. Erdogan idén 30 százalékos minimálbér-emeléssel próbált választókat szerezni (szüksége is volt rá, hogy elfogadtassa a politikai átállást parlamentáris rendszerről az elnöki hivatal végrehajtói rendszerére) de ezzel a kis és közepes török cégeket veszélyezteti. Ráadásul bombázások és a kurd zavargások okozta turisztikai károk is nyomot hagynak a gazdaságon. 

Hitelprésben a török cégek

A külföldi befektetők és a bankok hitelkibocsátásának lelassulása miatt a leginkább eladósodott cégek körül szorul a hurok. 2016-ban eddig 240 cég kért törlesztési haladékot, majdnem annyian, mint 2015-ben összesen, többen pedig csődöt jelentettek.

„A cégek bevételének esése nem csak a körülményekkel magyarázható, szervezeti problémákra is rámutat” – mondta Naci Agbal gazdasági miniszter. Elemzők szerint lehet, hiába a kormány ígérete, nem kerülhető el a hanyatlás.

A nyomás különösen a központi bankon nagy, ahol egy hónapja nevezték ki az új jegybankelnököt. Erdogan politikája szerint csökkentették az alapkamatot, hogy az infláció ellenére is növekedést csikarjanak ki, ami viszont nyugtalanságot kelt a független monetáris politikát megkövetelő pénzügyi piacokon.

Egyre több a csődbejelentés

Egyesek szerint 8 százalékkal nőhet a csődbejelentések száma idén, főleg a vas- és acélfeldolgozó-ipar, a tech cégek és az élelmiszeripar érintettek. Az Ayira-termékeket forgalmazó cég 50 millió lírás (közel 5 milliárd forintnyi) fizetési késéssel jelentett csődöt a tőzsdén, a Begendik szupermarket hálózat pedig 10 Tesco üzlet felvásárlásába bukott bele.

A Törökország gazdasági gerincét jelentő kis- és közepes vállalkozások a megemelt minimálbér miatt küszködnek. Főleg ezeket a cégeket érinti, hogy januárban közel 400 000 fővel volt kevesebb a regisztrált dolgozók száma, ami 2,7 százalékos visszaesés.

Kevesebb kölcsönt adnak a bankok

Egyre több a nem teljesítő lakossági hitel a piacon, egy év alatt 2,8-ról 3,3-ra nőtt az arányuk, de akár a 4,8 százalékot is elérheti. Más számítások szerint valójában 6 százalékról beszélhetünk. Mikor ilyen magas a nem profitábilis kölcsönök aránya, akkor a bankok nem szívesen adnak hitelt, ami főleg a kis- és középvállalkozókat hozza nehéz helyzetbe.

A Turkasset vezérigazgatója, aki a bajba jutott adósok kölcsöneinek felvásárlásával foglalkozik, azt jósolja, hogy akár háromszorosára is duzzadhat a rossz hitelállomány adásvétele. Főleg a turizmusba és építőiparba forgatott hitelek teljesítenek rosszul, mondja.

Nincs ok azonban pánikolni, mondja Atilla Yesilada, a Global Source Partners elemzője. „Nem számítunk válságra. A gazdaság nem rákos beteg, de egy komoly sebbel kell számolnia.”