Ezt az adócsomagot mindenki érzi majd a pénztárcáján

Megoldják, és kész

A héten új fordulat következett be a taxi vs. Uber sagában: úgy fest, most aztán már tényleg betiltja a kormány a népszerű magántaxi-szolgáltatást. Fónagy János szerint a parlament már tavaszi ülésszakán elfogadhat egy törvényt az Uber ellen bevethető újabb szankciókról.

A javasolt egyik szigorítás szerint 9 büntetőponttal sújthatják a sofőrt, aki engedély nélküli taxizik. Aki pedig kétszer lebukik, annak már annyi büntetőpontja lesz, hogy legalább fél évre elveszik a jogosítványát. A járművét első alkalommal fél évre, a második lebukás után pedig három évre kivonhatják a forgalomból.

Az államtitkár tájékoztatása szerint március 11-től az engedély nélküli taxis diszpécserszolgálatot ellátó szervezeteket 300 ezer forintra bírságolhatják. Ez akkor is megtörténhet, ha a diszpécsernek ugyan van engedélye a tevékenységre, de annak nincs, aki számára a szolgáltatást ellátja. Ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, akkor az illetékes szakhatóságok blokkolhatják 365 napra az illegális szolgáltatás végzéséhez szükséges honlapot és alkalmazást. Egy alkalmazás egyébként bonyolultan bár, de elméletben blokkolható, erről itt írtunk részletesebben.

Az Uber úgy interpretálja az eseményeket, hogy néhány taxis sakkban tartja Budapestet, mivel 150 ezer felhasználó és 1200 sofőr szabadságát korlátozzák. Január óta a NAV 3,6 millió forint bírságot szabott ki összesen uberesekre, és négy kocsiról vették le a rendszámot.

Még nem ültek el az MNB-botrány hullámai 

Erre a hétre még bőven jutott az MNB-botrány utórezgéseiből. A hétfő rögtön úgy indult, hogy kiderült: Matolcsy, aki korábban próbálta kivonni magát a felelősség alól, személyesen döntött legalább egy alapítvány, a PADA költésiről.

Matolcsy Györgyöt az MSZP által kiperelt dokumentumok szerint mint a PADA kuratóriumi elnökét bízta meg az alapítvány a pénz kezelésével.

A jegybankelnöktől az alapítványi költések kikerülése óta többen megkérdezték, nem tervez-e lemondani, a Magyar Nemzetnek adott pénteki interjújában – ami a botrány óta az első ilyen jellegű megszólalása volt – erre azt a csattanós választ adta, hogy nemhogy nem tervezte, de nem is érti a kérdést. Matolcsy az interjúban mesélt kiterjedt rokoni hálózatáról és az alapítványok összes pénzszórására volt valami furcsa magyarázata.

A jegybankelnök ebben az interjúban jelentette be nyilvánosan azt is, hogy az MNB nyereségéből befizetnek 50 milliárd forintot a költségvetésbe, ami érdekes fordulat a korábbi hozzáálláshoz képest, és valószínűleg nem független az alapítványok botrányától.

Mindeközben az ügyészség pénteken mindössze három nap vizsgálódás után elutasította az Együtt feljelentését a jegybank alapítványai ellen. A párt a Vs.hu kiadójának juttatott rengeteg pénz és a Matolcsy-könyv, a Sakk és póker túlárazottnak és feleslegesnek tűnő külföldi kiadásai miatt jelentette fel az alapítványokat. Azt állították az elutasításkor, keresik a jogi eszközöket, amelyekkel folytatható lenne az ügy.

És ha már MNB: az Index kikérte a valaha volt legnagyobb költségvetésű magyar kommunikációs kampány szerződéseit, amelyben a növekedési hitelprogramot (vagyis ingyenpénzt) reklámozták nagy erőkkel Matolcsyék. Azt már lehetett tudni, hogy a zsíros megbízást az akkor még jól fekvő Simicska Lajoshoz közel álló IMG Kft. kapta, de túlságosan nem lepődött meg senki azon sem, hogy a dokumentumokból kiderült: a költések jókora része indokolatlan helyeken és időpontokban történt, és a Szemerey Tamás-féle New Wave Media is igen jól járt  a kampánnyal.

A heti utolsó érdemleges esemény az volt, amikor a Pallas-alapítványok jó érzékkel ismét egy napos péntek délután tettek elérhetővé honlapjukon egy rakás érdekes dokumentumot, többek között felügyelőbizottsági és kuratóriumi jegyzőkönyveket. A kitakarások miatt nevek ugyan nem látszanak, de azért van a papírokban néhány új részlet. Például hogy a PADA Matolcsy György által elnökölt kuratóriuma 2500 példányt rendelt abból a könyvből, ami Matolcsy György írásait gyűjtötte össze.

Kirúg egy csomó vezetőt a Tesco

Története eddigi legnagyobb átszervezésébe kezd a magyarországi Tesco, mondta el Pálinkás Zsolt, az áruházlánc magyar szárnyának vezetője az Indexnek adott interjújában. Az összes hipermarketben csak egyetlen vezetői szint marad a mostani három helyett, most kezdik a tárgyalásokat az érintettekkel, és mindenkinek fel fognak ajánlani új pozíciókat.

Ennek ellenére a menedzsmentből valamennyien bizonyára állás nélkül maradnak majd az átszervezés után, de hogy mennyien, még nem lehet megmondani. Ezzel párhuzamosan viszont 11 százalékos béremelés jön júliustól, összesen 3,5 milliárd forintból, és átalakítják az egész bérezést. Az alacsonyabb szinteken dolgozó alkalmazottak tehát nyugodtak lehetnek, de a vezetésben nagy kavarodás várható az egyik legnagyobb haza munkáltatónál. 

Az új adócsomag megváltoztatja az életünket

Benyújtotta a kormány a tavaszi adócsomagot, ami legalább harminc helyen módosítaná az adótörvényeket, lesznek áfacsökkentések, változások a jövedéki adókban és a kisvállalkozások adózásában is. A törvénycsomag csökkenti a baromfihús és a friss tej áfáját 5 százalékra, az éttermi szolgáltatásokét pedig jövőre 19, két év múlva pedig szintén 5 százalékra. Az áfacsökkentések összesen 31,5 milliárd forinttal rövidítik meg a költségvetést.

Változások lesznek a jövedéki adózásban is, például jövedéki termék lesz az e-cigaretta, mert az NGM szerint ugyanúgy károsítja az egészséget. Emellett kiderült, hogy

az első emelés szeptemberben lesz. Végeredményben jövő decemberre több száz forinttal lesz drágább egy doboz cigi.

A dohánylobbi szerint ez kész katasztrófa lesz, össze fog omlani tőle a legális cigarettapiac és megnyílik az út a feketekereskedelem terjedése előtt. A cigaretta egyébként nem csak durván drága lesz hamarosan, hanem a dobozát is egységesítik, továbbá Lázár János mihamarabb betiltaná a mentolos és a pattintós fajtákat is. 

A kormány módosítaná az üzemanyagok jövedéki adóját is, a Brent olaj világpiaci árához szeretnék kötni. Ha az olaj ára a törvényben foglalt 40 vagy 50 dolláros hordónkénti ár alá menne, a dízel adóját 10, a benzinét 5 forinttal emelnék, ebből a költségvetésnek 20 milliárd forint pluszbevétele származna.

Az adócsomaggal elkapnák a reklámbevételek után adót nem fizető techcégek, vagyis a Google és a Facebook grabancát is. Brutális mértékű büntetést kaphatna, aki a jövőben nem tartja be a játékszabályokat, a gyakorlatban viszont kétséges, hogy tényleg működhet a törvény a techóriások ellen, ráadásul lehetséges, hogy ellentétes az Alaptörvénnyel illetve az EU-s joggal.

Az adócsomagban van még egy figyelemre méltó tétel, mégpedig a műemléképületek felújításának költsége után igényelhető társaságiadó-kedvezmény. Ennek összege tetemes, akár 31 milliárd forintig felmehet a javaslat szerint, és többek között a miniszterelnök veje is nagyot szakíthat majd rajta. 

Újabb titkosítási kísérlet a láthatáron

A kormány minden évben izgalmas dolgokat rejt el a költségvetési salátatörvényben, idén sikerült például belecsempészni a közpénzből működő állami vállalatok gazdálkodási adatainak titkosítását.

Az úgynevezett 99-es paragrafus szerint a köztulajdonban álló állami vállalatokra vonatkozó mostani szabályozás azzal egészülne ki, hogy „központi pénzügyi vagy külügyi érdekből” a „vagyonkezelési feladathoz kapcsolódó szerződések” nem lennének megismerhetőek.

A titkolózás lehetőségével azok a vállalatok élhetnének, amelyek energetikai, központi adatgyűjtő és feldolgozó vagy távközléshez kapcsolódó tevékenységet végeznek. Ezek a vállalatok lényegében bármilyen adat kiadását megtagadhatják, ami a működésükhöz kapcsolódik, alaposan megnehezítve ezzel például az ezekkel a cégekkel kapcsolatos újságírói munkát is.

Az OECD dicsért is, meg nem is

Kijött a héten az OECD friss értékelése Magyarországról, amiben biztató és nyugtalanító dolgok is vannak. A jelentés szerint Magyarországra visszaért a növekedés, és kezdenek stabilizálódni a makrogazdasági mutatók, de a magyar kormány vagy nem tesz eleget azért, hogy a növekedést megalapozó dolgok a jó irányba változzanak, vagy még ront is a helyzeten.

A növekedésért leginkább a külföldi multicégek beruházásai és az uniós transzferek felelősek, miközben a magyar cégek, különösen a kkv-k alig mernek beruházni. Az OECD szerint azért, mert túl gyorsan, kiszámíthatatlanul és átláthatatlanul változnak a szabályozások.

A másik komolyabb probléma, amit az OECD kiemelt, hogy nincs elég felkészült dolgozó az országban: a magyar oktatási rendszer nem tartott lépést a gazdaság fejlődésével, és nem veszi kellőképpen figyelembe, hogy milyen készségekre van szüksége egy modern munkáltatónak. A munkaerőpiac másik, ezzel összefüggő rákfenéje a munkaerőhiány, ami ma a cégek 50 százalékának okoz gondot hazánkban. Ezen kívül még mindig elég alacsony a női foglalkoztatottság, ami az anyaság és a karrier nehéz összeegyeztethetőségének köszönhető. 

De ezekről se feledkezzünk meg: 

• Kijött a Napi.hu friss kiadványa a leggazdagabb magyarokról
• Hatósági árat vezethetnek be a temetkezésre
• Kivonják a forgalomból az 500 euróst
• 6,85 milliárd forintos hitelt kapott a Párizsi udvarban luxushotelt és üzletközpontot építő arab beruházó az Eximbanktól
• Az egészségügy problémáit feltáró sorozatunkból kiderült, hogy a tb-rendszerben a balekok tartják el a potyautasokat
• Megnéztük, hogy áll a polgárháború tépázta Ukrajna két évvel a forradalom után