Nem jönnek ki a számok a letelepedési kötvényeknél

Amióta csak létezik Magyarországon a letelepedési államkötvény nevű konstrukció (amelyben tehetős gazdasági bevándorlók vehetnek maguknak sok pénzért magyarországi és így uniós letelepedési és tartózkodási engedélyt), azóta 

A 444.hu kikérte az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól az erre vonatkozó adatokat, és azokat egyeztetve úgy találták, hogy valami nem stimmel a rendszerben. 2013 és 2015 között mindig több ember kapott engedélyt, mint ahány kötvényt eladtak; 2016-ban, július 1-ig pedig több kötvényt adtak el, mint ahány engedélyt kiadtak ezek alapján. Egész pontosan

• 2013-ban 430 kötvénycsomagot adtak el, és 434 külföldi kapott tartózkodási engedélyt;
• 2014-ben 1783 kötvénycsomagot adtak el, és 1913 külföldi kapott tartózkodási engedélyt;
• 2015-ben az ÁKK szerint nem lehet az adatokból kiszámolni, hány kötvénycsomagot adtak el,  de 1072 külföldi kapott tartózkodási engedélyt;
• 2016-ban pedig (július 1-ig) 289 kötvénycsomagot adtak el, 230 külföldi kapott tartózkodási engedélyt.

Az egyik közvetítő cég azzal magyarázta az eltérést a 444-nek, hogy egy Kínában vagy a Közel-Keleten letelepedési kötvényért jelentkezőt először a belügyi tárca ellenőriz, hogy kaphat-e egyáltalán tartózkodási engedélyt, majd amikor megkapta, megveheti a kötvényét is. Ha ez így van, akkor viszont érthetetlen, hogy az idén hogyan adtak el 59-cel több kötvényt, mint ahányan tartózkodási engedélyt kaptak.

További eltérések is vannak a számokban, még azokban is, amiket ugyanaz a hivatal adott ki. Az ÁKK például először azt írta a 444-nek, hogy 2015-ben 1143 harmadik országbeli állampolgár adta be letelepedési engedély iránti kérelmét, majd egy órával később ezt a szám 1017-re pontosították. Ugyanakkor ezek egyike sem egyezik azzal a számmal, amit a bevándorlási hivatal közölt, amely szerint tavaly 1072-en adtak be kérelmet a kötvényekre hivatkozva.

A letelepedési kötvény egy nagyon fura konstrukció, ebben ugyanis az, aki fizet a kötvényért és megkapja az engedélyt, valójában sosem vásárol kötvényt, ugyanis mindent azokon a közvetítő cégeken keresztül kell intézni, amelyeket a parlament gazdasági bizottsága anno – Rogán Antal vezetésével – kiválasztott. Ezek a cégek pedig rettenetesen sokat keresnek ezen az üzleten, ugyanis eltehetik a kötvénycsomag ellenértéke és névértéke közötti különbséget, vagyis azt, amivel többet fizet a kötvényért a gazdasági bevándorló, mint amennyiért kibocsátja a kötvényt az ÁKK. 

Erre jön rá az a kötvényenként 30-60 ezer euró, amit a közvetítésért számolnak fel a cégek, meg a kétszázalékos kamat, amit szintén ők tesznek el, így összesen nagyjából 65 milliárdra jön ki a teljes összeg. A cégek közül több – így vagy úgy, hongkongi helikopterutakon vagy máshogy – Habony Árpádhoz köthető. Az állam pedig semmit nem keres ezen az egészen.