Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Nem jönnek ki a számok a letelepedési kötvényeknél

DSZZS20150130002
2016.08.02. 11:05 Módosítva: 2016-08-03 16:30:44

Amióta csak létezik Magyarországon a letelepedési államkötvény nevű konstrukció (amelyben tehetős gazdasági bevándorlók vehetnek maguknak sok pénzért magyarországi és így uniós letelepedési és tartózkodási engedélyt), azóta 

majdnem minden évben többen kaptak letelepedési engedélyt a kötvényekre hivatkozva, mint ahányan vettek is ilyen csomagot.

A 444.hu kikérte az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól az erre vonatkozó adatokat, és azokat egyeztetve úgy találták, hogy valami nem stimmel a rendszerben. 2013 és 2015 között mindig több ember kapott engedélyt, mint ahány kötvényt eladtak; 2016-ban, július 1-ig pedig több kötvényt adtak el, mint ahány engedélyt kiadtak ezek alapján. Egész pontosan

  • 2013-ban 430 kötvénycsomagot adtak el, és 434 külföldi kapott tartózkodási engedélyt;
  • 2014-ben 1783 kötvénycsomagot adtak el, és 1913 külföldi kapott tartózkodási engedélyt;
  • 2015-ben az ÁKK szerint nem lehet az adatokból kiszámolni, hány kötvénycsomagot adtak el,  de 1072 külföldi kapott tartózkodási engedélyt;
  • 2016-ban pedig (július 1-ig) 289 kötvénycsomagot adtak el, 230 külföldi kapott tartózkodási engedélyt.

Az egyik közvetítő cég azzal magyarázta az eltérést a 444-nek, hogy egy Kínában vagy a Közel-Keleten letelepedési kötvényért jelentkezőt először a belügyi tárca ellenőriz, hogy kaphat-e egyáltalán tartózkodási engedélyt, majd amikor megkapta, megveheti a kötvényét is. Ha ez így van, akkor viszont érthetetlen, hogy az idén hogyan adtak el 59-cel több kötvényt, mint ahányan tartózkodási engedélyt kaptak.

FRISSÍTÉS: az AKK szerint minden rendben

Kérdésünkre válaszolva az Államadósság Kezelő Központ Zrt. azt írta: a BÁH eddig 3649 engedélyt adott ki és 3645 kötvénycsomagot vásároltak. A 4 darabos eltérés mindössze abból adódik, hogy a közvetítő vállalkozásoknak - a Letelepedési Magyar Államkötvény (LMÁK) kibocsátásának szabályairól szóló 2007. évi II. törvény 35/A § (2) b. pontja alapján - a kérelmezőnek letelepedési engedélye kiadásától számítva 45 nap áll rendelkezésére a kötvény lejegyzésére. Ez a fizetési határidő ennél a négy kötvénynél még nem járt le. 

Az évközi eltéréseket az okozza, hogy a tranzakciók az év végén áthúzódnak a következő év elejére, amit a két intézmény eltérően adminisztrál. Ez a módszertani különbség  azonban nem befolyásolja az összesített eredményt - áll az AKK közleményében. 

További eltérések is vannak a számokban, még azokban is, amiket ugyanaz a hivatal adott ki. Az ÁKK például először azt írta a 444-nek, hogy 2015-ben 1143 harmadik országbeli állampolgár adta be letelepedési engedély iránti kérelmét, majd egy órával később ezt a szám 1017-re pontosították. Ugyanakkor ezek egyike sem egyezik azzal a számmal, amit a bevándorlási hivatal közölt, amely szerint tavaly 1072-en adtak be kérelmet a kötvényekre hivatkozva.

A letelepedési kötvény egy nagyon fura konstrukció, ebben ugyanis az, aki fizet a kötvényért és megkapja az engedélyt, valójában sosem vásárol kötvényt, ugyanis mindent azokon a közvetítő cégeken keresztül kell intézni, amelyeket a parlament gazdasági bizottsága anno – Rogán Antal vezetésével – kiválasztott. Ezek a cégek pedig rettenetesen sokat keresnek ezen az üzleten, ugyanis eltehetik a kötvénycsomag ellenértéke és névértéke közötti különbséget, vagyis azt, amivel többet fizet a kötvényért a gazdasági bevándorló, mint amennyiért kibocsátja a kötvényt az ÁKK. 

Ezzel alsó hangon 32 milliárd forintot kerestek a főleg offshore hátterű cégek. 

Erre jön rá az a kötvényenként 30-60 ezer euró, amit a közvetítésért számolnak fel a cégek, meg a kétszázalékos kamat, amit szintén ők tesznek el, így összesen nagyjából 65 milliárdra jön ki a teljes összeg. A cégek közül több – így vagy úgy, hongkongi helikopterutakon vagy máshogy – Habony Árpádhoz köthető. Az állam pedig semmit nem keres ezen az egészen.