Zoltán
19 °C
32 °C

Német mintára bontaná a paneleket a kormány

panel2
2017.06.09. 08:07

Már dolgozik az új panelrehabilitációs programján a kormány, egyelőre viszont még a helyzetelemzésnél, a célok és alapelvek megfogalmazásánál, valamint a nemzetközi példák összegyűjtésénél tart a munka – ez látszik abból a dokumentumból, amelyet a Miniszterelnökség küldött nekünk a panelprogram munkálatairól. Ebből már körvonalazódik, hogy mit is szeretne a kormány, bár a közel nyolcvanoldalas dokumentum nagy részét térképek és különböző buzzwordökkel teletűzdelt, de nem túl konkrét leírások teszik ki. 

A munkaanyagot a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkársága dolgozta ki, amely a Miniszterelnökség közlése szerint már több mint egy éve dolgozik „a hazai panelházak problémájának feldolgozásán és a nemzetközi gyakorlat tanulmányozásán”. Ennek eredményeként most ott tart a projekt, hogy a helyettes államtitkárság részletesen összeszedte, hogy hol vannak Magyarországon panelek, városokra és lakótelepekre lebontva, hogy azokban hányan laknak, és hasonló adatokat. Az viszont látszik, hogy nagyon részletes tervek még nincsenek, inkább csak hangzatos célok (okos város, közösségi tervezés, living lab, stb.) és ötletek vannak arról, hogy mit is szeretne a kormány a panelekkel.

A dokumentumban semmi konkrét nem szerepel arról, hogy mikor lenne valami a panelrehabilitációból, csak azt említik meg, hogy milyen lépései lennének az operatív megvalósításának. Ezek közül csak a harmadik lépésként szerepel a pilot program kidolgozása, ami azért érdekes, mert arról már Orbán Viktor és Lázár János is beszélt, hogy ez a pilot projekt Hódmezővásárhelyen, a belvárosi tízemeletesek között lesz majd (ahol ettől a lakosság annyira nincs elragadtatva), és a dokumentum is külön foglalkozik a vásárhelyi panelekkel.

Ezt viszont még megelőznék az adatelemzések, vizsgálatok és a koncepció részletes kidolgozása. Ebből, azt gyanítjuk, még az első, adatelemzős fázisnál tarthat a kormány, lassan ráfordulva arra a részre, hogy mi is lesz a koncepció.  Az is kiderül, hogy a pilot programra tervpályázatot írnának majd ki. 

hod

A németeknél is bontottak, de

A dokumentum talán legérdekesebb része az, amely az összegyűjtött nemzetközi példákkal foglalkozik, főleg azért, mert a kormány nagyon szeret arra hivatkozni, hogy nemzetközi példákra alapozza a panelrehabilitációs programját. A legrészletesebben a német tapasztalatokat elemzik, amelyből például kiderül: az általános energetikai felújítás, zöld tető, környezetjavítás és egyéb lépések mellett csak viszonylag ritkán bontottak vissza vagy bontottak el teljesen panelépületeket.

Ahol viszont megtették, ott olyan okokból tették, amelyek miatt Magyarországon aligha lehetne: a keletnémet városokból és így az ottani lakótelepekről rengetegen költöztek el az újraegyesítés során, így sok lakás vagy akár épület is üresen állt. Fontos különbség még, hogy Németországban nem privatizálták a lakásokat, azok önkormányzati lakástársaságok tulajdonában maradtak a rehabilitáció alatt és után is. 

A dokumentum négy esetet emel ki külön Németországból, képekkel ellátva, emellett pedig szerepel egy holland és egy szlovák példa is. Az összeválogatott példák többségében nemcsak felújították, de így vagy úgy el vagy vissza is bontották az épületeket. Az első példa Leinefelde-Worbis város Südstat kerülete, ahol ötemeletes hosszú panelházakat vágtak szét, több kisebb kockaházat alakítva ki. Ezt az átalakítást 1994-ben kezdték, az első fázissal pedig hat évvel később, 2000-ben készültek el.  

lako
Fotó: Stefan Forster Architekten

Talán a legradikálisabb visszabontást a szintén keletnémet Cottbusban hajtották végre, ahol egy szinte teljesen elnéptelenedett lakótelepen gyakorlatilag szétszedték a 12 emeletes panelházakat, és kisebb épületeket raktak össze a darabjaikból. Ezenkívül szerepel még a dokumentumban egy amszterdami példa, ahol a 7-8 emeletes házakból álló Bijlmermeer lakótelepen bontották vissza az épületek egy részét, részben egy 1992-es repülőgép-katasztrófa miatt, és egy rimaszombati példa, ahol emeleteket ugyan nem vágtak le a panelekről, de kívül-belül átalakították az épületek szerkezetét, a szigetelésen és egyéb átalakításokon kívül.

Ezekből a példákból látszik, hogy nagyjából miben gondolkodik a kormány. Valószínűleg nem véletlen, hogy olyan példákat válogatottak össze, ahol nemcsak felújították, de részben el is bontották az épületeket, hiszen Orbán Viktor és Lázár János is ilyesmiről beszélt korábban. Viszont a példákból látszik, hogy milyen problémával kell majd szembenézni: ahol elbontottak épületeket Németországban vagy Hollandiában, ott sokkal könnyebb lehetett a lakókat meggyőzni erről, mert vagy társadalmi változások miatt, vagy mert például az épületbe becsapódott egy repülőgép, a lakók amúgy sem voltak túl sokan. Magyarországon viszont bár sok üres lakás van, ezek tipikusan nem a panelházakban találhatók, így nálunk lakókkal teli házak felújításán vagy visszabontásán kell gondolkodnia a kormánynak.