Még több mint egymilló magyar vándorolna ki

Nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát, a fiatalok körében különösen magas, közel 40 százalékos ez az arány – derül ki a Publicus reprezentatív felméréséből, amelyet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített a kivándorlás témájában. 

A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre, és lényegében ugyanennyien vállalnak tartósan munkát külföldön. A kérdésben a válaszadók 71 százaléka érintett: nekik vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, ismerőse külföldön. A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések, a Fidesz-kormány, valamint a rossz gazdasági helyzet a felelősek. Tízből hat megkérdezett tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében. 

Még félmillió fiatalt veszíthet az ország

A megkérdezetteknek átlagosan 5,6 családtagja vagy ismerőse vállal tartósan munkát külföldön. Ez a két évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest enyhe visszaesés, ami azt jelzi, hogy a tartósan munkát vállalók egy része hazatért, vagy kivándorolt. A Fidesz szavazók alacsonyabb érintettségről számolnak be, mint a 71 százalékos átlag: náluk csak 60 százalék nyilatkozott úgy, hogy van külföldön élő, dolgozó rokona vagy ismerőse, míg a Jobbik és MSZP szavazók, valamint a bizonytalanok 83, 78 és 73 százalékban mondták ezt. 

Ahogy haladunk a fiatalabbak felől az idősebbek irányába, úgy csökken az érintettek aránya. A 30 év alatti korosztályban a megkérdezettek 85 százaléka, a 60 év felettiben már csak 56 százalék érintett. Iskolázottság szerint a legalacsonyabb érintettségről a 8 általánost végzettek számolnak be (61 százalék), míg a szakmával, érettségivel, vagy diplomával rendelkezők között jóval magasabb az érintettek aránya, kisebb is köztük a különbség (73, 75 és 78 százalék).

A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg 1,2 millió főt jelent. A fiatalok körében különösen magas ez az arány, 37 százalék tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét:

A középkorúak körében 13-15 százalék, míg a 60 év felettiek körében elenyésző 2 százalékos az arány. 

A fő mumusok: alacsony fizetés, Orbán Viktor

A külföldön munkát vállalni szándékozók 55 százalékban az alacsony fizetéseket, 28 százalékban a bizonytalan jövőt, és 27 százalékban a hazai politika, közélet viszonyait jelölték meg okként. Többen említették (6-13 százalék) még az állástalanságot, illetve a bizonytalanságot, és a kilátástalanságot, mint az esetleges külföldi munkavállalás okát. Viszont meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a tapasztalatszerzés, a világlátás, vagy akár a nyelvtanulás.

A kivándorlásért 43 százalék szerint az alacsony fizetések, 26 százalék szerint a Fidesz-kormány és Orbán Viktor a felelősek, 12 százalék pedig a rossz gazdasági helyzet okolja. 7 százalék említi az okok között a előző kormányokat, és szintén ennyien azt, hogy nincs elég munkahely. Ez utóbbit a két évvel ezelőtti kutatáskor még 23 százalék tartotta oknak.

A főbb okok sorrendje az össze párt szavazóinál hasonló. Azt, hogy nem lehet megélni a fizetésből leginkább az MSZP szavazók gondolják így (51 százalék), de a Fidesz szavazók is nagy arányban említik (46 százalék). Összességében valamilyen gazdasági, vagy megélhetési problémát tízből hat megkérdezett említ, és politikai okot a válaszadók egyharmada.

Sokan érzik, hogy nincs elég munkaerő

Munkaerőhiányt megkérdezettek 58 százaléka tapasztal. Ennek az elsődleges következményei szerintük, hogy nincs elég orvos és nővér (46 százalék), bezárnak a kisboltok (38 százalék), illetve bezárnak a vendéglátó helyek (22 százalék). A megkérdezettek 62 százaléka szerint munkaerőhiány elsődleges oka az alacsony fizetések, é 55 százalék úgy véli, a képzett emberek már külföldön dolgoznak.

Az sorrendje és említési aránya hasonló a Fidesz, az MSZP és a Jobbik szavazóinak körében. Ám a bizonytalanok teljesen másként gondolják: körükben a legnépszerűbb az összességében harmadik helyen lévő gondolat, miszerint vannak akik lusták és nem akarnak dolgozni, majd az, hogy nem képeznek elég embert bizonyos szakmákból, és harmadik helyen említik, hogy sokan inkább a közmunkát választják, mert a biztosabb és/vagy jobban megéri (30 százalék).