Már csak egy év, és tárgyalni kezdenek a bős-nagymarosi károkról
Nagyjából egy év múlva indulhatnak el az érdemi tárgyalások ismét a magyar és a szlovák fél között a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépülése miatt a Duna egy szakaszán keletkezett természeti károk rehabilitációjáról. A két ország szakértői már dolgoznak a nagy léptékű, közös állapotfelmérés előkészítésén, írta a Magyar Idők hétfői számában.
A felmérés főbb eredményei várhatóan nyár végére állnak rendelkezésre. Ezt követően indulhat meg a közös modellezés, amely 2018 második negyedévében zárulhat le - derül ki abból az országgyűlési válaszból, amelyet Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára adott egy képviselői kérdésre. Bár a felek 2008 és 2013 között már folytattak ilyen típusú vizsgálatokat, azok nem egységes adatbázis és módszertan felhasználásával és nem is közös szakértői együttműködés keretében készültek.
A bős-nagymarosi vízlépcsőt érintő jogvita rendezésére irányuló tárgyalások érdemben 2015 januárjában kezdődtek újra. Ekkor a szlovák fél jelezte: elfogadja, hogy Magyarország nem épít új vízlépcsőt a Duna közös szakaszán, valamint elismeri a Szigetközbe juttatott vízmennyiség lényeges megemelésének szükségességét.
Tavaly csak egyszer találkoztak a felek, amikor rögzítették, hogy továbbra is érvényesnek tekintik a korábbi tárgyalási kereteket. Ekkor állapodtak meg abban is, hogy a felső szakasz rehabilitációjáról szóló érdemi tárgyalások megkezdése előtt szükséges a vízrajzi és természetvédelmi állapotfelmérés, illetve a helyrehozatal lehetséges megoldásainak átfogó ökológiai és műszaki modellezése.
A vízlépcső megvalósítási tanulmányába Csehszlovákia és Magyarország 1958-ban kezdett, a szerződést 1977-ben kötötték meg. A befejezést 1995-re tervezték, ám a 80-as évek végére Magyarországon a projekt elleni fellépés a rendszerváltó reformmozgalom szerves része lett, így 1989-ben az építkezéssel leálltak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
