Komoly probléma, hogy ebből semmi sem lett

Még ebben a ciklusban át lehetne terelni 100-200 ezer embert az állami szektorból a versenyszférába

– mondta Csepreghy Nándor államtitkár 2016. januárban. Arról is beszélt, hogy optimális esetben a Magyarországon dolgozók között – a skandináv modellt követve – tíz százalékra csökkenne azok száma, akik közpénzből kapják a fizetésüket. Ez nem azt jelenti – fűzte tovább –, hogy kapásból kirúgnak 600 ezert embert az állami szektorból, de ennek az aránynak az elérésére kellene törekedni.

Amikor szeptember elején a kormányinfón rákérdeztünk Lázár Jánosnál, hogy áll a Csepreghy által felvázolt folyamat, a miniszter azt mondta:

Szerencsére az államtitkár úr azt mondta, hogy lehetne, és nem azt, hogy kell. (...) Lehetne, de nem lesz.

Pedig Lázár szerint nemcsak hogy lehetne csökkenteni a közfoglalkoztatottak számát, hanem kellene is. 2016 tavaszán a Német–Magyar Ipari Kamara rendezvényén ugyanis azt mondta:

A következő években mintegy 300 ezer alkalmazottal kellene csökkenteni a közszférában dolgozók létszámát.

De hiába kellene, a választásokig ez egész biztosan nem fog megtörténni. Pedig az országnak hatalmas szüksége lenne a vágyott intézkedés végrehajtására. A közszférában dolgozók számának csökkentésével ugyanis növelni lehetne az ország versenyképességét – jelentette ki korábban a miniszter.

A bürokráciacsökkentés ellenére nőtt az állam

Lázár szerint ma Magyarországon közel 4,5 millióan dolgoznak, az emberek negyede közpénzből kapja a fizetését. A köztisztviselők és közalkalmazottak száma 2017 közepén 845 ezer fő, amihez jön még nagyjából 300 ezer ember, akik állami és önkormányzati cégeknél dolgoznak.

A KSH adatai szerint 2013 eleje óta közel 150 ezer emberrel nőtt a közfoglalkoztatottak száma, pedig közben nagyszabású bürokráciacsökkentő program is indult 2016 elején. Ennek eredményeként 2017 elejére nemhogy csökkent, hanem még 7 ezer fővel többen is lettek a közigazgatásban dolgozók.

Az állami vízfej növekedése a minisztériumok elhízásán is látszik. 2010-hez képest közel duplájára nőtt a minisztériumokban dolgozók száma, bár pontos adatot nem lehet mondani, mert nem minden minisztérium árulja el, hány főt foglalkoztatnak. Mindenesetre míg 2010-ben a második Orbán-kormány megalakulásakor tíz miniszter és alig száz államtitkár és helyettes államtitkár volt az állam felső vezetésében, ma már tízenkét miniszter és 150 államtitkár és helyettes államtitkár irányítja az országot.

Pedig a bürokráciacsökkentő csomag nagy lendülettel indult. Még tavaly év elején döntöttek tizenhét háttérintézmény megszüntetéséről, azonban ezek egy része csak papíron szűnt meg, több dolgozó átkerült a háttérintézményekből a minisztériumokba.

Megoldhatná a munkaerőhiányt, de egyelőre nem fogja

Magyarországon az adófizető állampolgárok nagyjából 27 százaléka közpénzből kapja a fizetését. A régión belül ez a rosszabbak közé tartozik (hasonló szinten van Lengyelország, Szlovákia, Szerbia), míg Szlovénia 23 százalékkal jelentősen beelőz, Románia pedig a 16 százalékos arányával magasan a legjobb a térségben. Érdekes, hogy ehhez képest Lázár azt mondta a kormányinfón, hogy a visegrádi országokban 12-13 százalékos a közfoglalkoztatottak aránya az adófizetők között.

A 27 százalékos magyarországi arány mindenképpen sok a hatékony skandináv modell tíz százalékához képest. Főleg azzal együtt, hogy itthon szinte minden régióban munkaerőhiány van a piaci szektorban. Vagyis kézenfekvő megoldás lenne a túlhízott állami szektorból feltölteni az üres piaci munkahelyeket, erről beszélt korábban Csepreghy Nándor is.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a verseny- és a magánszféra különböző vállalati kultúrával rendelkezik, és eltérő képesség- és készségcsomagot igényel a munkavállalók részéről. Fejvadász cégek szerint a következő problémák lehetnek Csepreghyék elgondolásával:

• Sok embert át kellene képezni, amihez nagyon tudatos kormányzati stratégiára lenne szükség.
• A versenyszférából sok informatikus és mérnök hiányzik, de valószínűleg nem őket fogják elküldeni a költségvetési szektorból, mert rájuk ott is szükség van.
• Az állami szektorban dolgozó legértékesebb munkaerőt már valószínűleg így is elcsábította a versenyszféra.
• Problémás lehet a nyelvismeret is, ami a piacon sokszor elvárás, az állami szektorban viszont nem.

A fejvadászok szerint valamennyi embert fel tudna szívni a magánszféra, de tömegeket csak akkor, ha jelentős támogatást kapnának hozzá a munkaadók. Lázár János azt mondta a kormányinfón, hogy ezt meg is lehetne tenni, az állam ehhez adhatna támogatást, mégsem teszi.

Másrészt a cégeknek az égető munkaerőhiány miatt eleve aligha van idejük kivárni egy ilyen állami akciót. A tét ugyanis óriási: például egy elektronikai cégnek egy ember kiesése egy műszak alatt 7-10 millió forintos bevételkiesést jelent – írtuk korábban.

Sokat csökkent az állam rezsije

A bürokráciacsökkentés két dologra törekszik: a bürokraták és a jogszabályok csökkentésére, utóbbihoz hozzátartozik az ügymenet egyszerűsítése. „Amíg ennyi bürokrata van, nehéz bürokráciát csökkenteni” – mondta Lázár, ám ennek némiképp ellentmond, hogy míg a bürokraták számát nem sikerült mérsékelni, a jogszabályokkal már jobban boldogult a kormány.

A hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok egyszerűsítése érdekében 2015-ben és 2016-ban három törvénycsomagban összesen 265 törvényt módosítottak. Ezáltal egy kormányzati dokumentum szerint mérhetően gyorsabb lett az ügyintézés a hivatalokban. A kormányablakokban például 25 percről 10-15 percre csökkent az átlagos várakozási idő, legalábbis ez derült ki az utolsó kormányablak átadásakor.

A bürokráciacsökkentés egyik fontos eredménye, hogy 2016. január 1-től húsz hatósági ügy díját szüntették meg, ezzel több mint tízmilliárd forintot megspóroltak. 2017. márciustól jött az állami rezsicsökkentés második üteme, amely ismét húsz hatósági eljárás díját szüntette meg, ezzel összesen évente 175 ezer eljárás vált díjmentessé, közülük több a vállalkozások terheit csökkentette.

Nagyon lemaradtunk

Ezzel együtt azt mondta Lázár a kérdésünkre: „A modern világ, az európai világ nem a bürokráciacsökkentés irányába mutat, mert Magyarország részben már európai uniós szabályok szerint működik, és az EU-s szabályok nem könnyítik meg az ember életét és koránt sem egyszerűek.”

A miniszter a kormányinfón arról is beszélt, hogy szerinte a következő négy év kormányzását az elektronikus ügyintézésre kell fókuszálni. Arra, hogy az emberek minél több mindent otthonról és gyorsabban el tudjanak intézni. „Most erre 220 milliárd forintot költünk el európai uniós forrásból, kíváncsian várom, hogyan fog ez sikerülni.

Magyarország nagyon le van maradva ebben a kérdésben, a szomszédos országokhoz képest is

– mondta a miniszter.

Borítókép:  Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) sajtótájékoztatót tart az Országházban 2016. február 4-én. A miniszter a 2017-es költségvetésben a bürokráciacsökkentés jegyében 15 százalékos létszámkorrekcióra tesz javaslatot a központi államigazgatási szerveknél. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő.  – fotó: Illyés Tibor /  MTI