Malvin
9 °C
25 °C

Most akkor mi van az államadóssággal?

D MAR20150317007
2016.01.29. 07:00

Minden év végén összekapja magát a magyar állam, hogy az adósság jól mutasson azon a pillanatfotón, amelyet ilyenkor az EU rólunk készít, az ÁKK vezetője szerint ez azonban nem trükközés. Barcza György, az ÁKK Zrt. vezérigazgatója szerint mivel a törvény csak arra kötelezi az ÁKK-t, hogy év végére teljesítse a 80 százalék alatti adósságrátát, így az belefér, ha az év többi részében esetleg az elvártnál magasabb az arány.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) két legfontosabb feladata, hogy gondoskodjon az állam működéséhez szükséges pénz rendelkezésre állásáról, és hogy csökkenjen az államadósság, ami uniós és törvényi előírás is. Ezt a két szempontot nem könnyű összeegyeztetni. Az adósságrátát ráadásul csak év végén mérik, miközben az egész évben fontos, hogy az állam működésére legyen pénz, mondta Barcza György, az ÁKK Zrt. vezérigazgatója egy budapesti háttérbeszélgetésen.

Annak a közgazdasági értelmével már lehet vitatkozni, hogy az EU év végére tűzte ki a mérés idejét, de mivel az államadósság heti változása egyszerre függ a költségvetési hiánytól, és attól, hogy aktuálisan mennyi pénzre van szüksége az államnak a működéshez, sokszor nehezen értelmezhető az államadósság változásának trendje.

Az év végén fizettek vissza egy csomó adósságot

Nemrég írtunk arról, hogy karácsony és szilveszter között egy hétben eltűnt a központi költségvetés adósságából 427,6 milliárd forint annak érdekében, az államadósság csökkenő pályán maradjon, és december 11. és december 3. között is 1212 milliárd forinttal csökkent az adósság.

Barcza erről elmondta, hogy összesen 1188 milliárd forintot törlesztettek decemberben (tehát ennyivel csökkentették az államadósságot), aminek egy része amúgy is esedékes volt. Ez a következőképpen oszlott el:

  • 316 milliárd forintnyi Prémium Euro Magyar Államkötvény (PEMÁK), és 452 milliárd forintnyi másfajta államkötvény járt le, ezek azok, amik amúgy is lejártak volna.
  • 288 milliárd forint értékben pedig devizakötvényeket vettek vissza, mert volt forintfedezete az ÁKK-nak, illetve további 133 milliárd forint értékben törlesztettek devizahiteleket, és forintkötvényeket is a jegybanknak. (A devizakötvények visszavásárlását az tette lehetővé, hogy december cégén a lakosság hirtelen sok államkötvényt kezdett venni, ami hirtelen plusz bevételt jelentett az ÁKK-nak).
ákk.png

2015-ben az államháztartás pénzforgalmi hiánya a GDP 3,6 százaléka lett, míg az eredményszemléletű hiány csak 2 százalék. A kettő közötti eltérés oka, hogy nem érkezett meg időben viszonylag sok EU-s pénz, amit a költségvetés előre kifizetett, azzal a feltétellel, hogy az uniós később törleszt.

Az ÁKK becslése szerint nagyjából 560 milliárd forintról van szó. Barcza elmondása alapján viszont januárban eddig jól fogytak az állampapírok a lakosság körében, amivel ellensúlyozni tudják az uniós pénzek késését.

Térjünk a lényegre: hosszabb távon csökken vagy nő?

Bár a 2015-ös utolsó negyedévi adat még nem elérhető, de az alapján amit eddig tudunk, az alábbi ábrán bemutatjuk, hogy akkor mi is a helyzet az államadóssággal.

 

A nettó és a bruttó külső adósság között az a különbség, hogy a bruttó nincs csökkentve azokkal a pénzekkel, amiket mi adunk kölcsön más országoknak. Tehát a bruttó mutatja meg teljes egészében, hogy a magyar államnak mennyi pénzre van ahhoz szüksége, hogy legyen pénz a kiadásaira, beleértve a kamatkiadásokat is, amiket a már meglévő tartozásaink után fizetünk. Az ábrán az látszik, hogy ha negyedéves lebontásban nézzük, akkor a nettó és bruttó államadósság is csökkenni látszik, de legalábbis nem növekszik.

Ha a trendet

  • az alapján nézzük, hogy az utóbbi tíz évben december végén mekkora volt a bruttó államadósság, akkor az államadósság egyértelműen csökken,
  • ha az első negyedévi adatok alapján nézzük, akkor már nem annyira egyértelműen, de még mindig csökkenésről beszélhetünk,
  • a második és harmadik negyedévi, tehát az évközi adatok alapján viszont inkább növekedés látszik.
 

A módszertani viták miatt így nagyjából az látszik biztosnak, hogy az államadósság nem nő, ahhoz viszont, hogy egyértelmű csökkenő trendről lehessen beszélni, valószínűleg el kell még múlnia egy pár évnek úgy, hogy az év végi számok alacsonyabbak legyenek az előző évinél.