Közbeszerzés nélkül szórták a pénzt az MNB-alapítványok, de olcsón megúszhatják

Ha kiderül, hogy az MNB alapítványai elmulasztottak közbeszerzés kiírni a nagyobb kiadásaikra, akkor legfeljebb a közbeszerzések értékének 15 százalékának megfelelő összegre bírságolhatják őket, plusz semmissé válik a szerződés. 

A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény szerint ugyanis szolgáltatások és áruk beszerzése esetén 8 millió, építési munkák esetén pedig 15 millió forint felett kötelező közbeszerzést kiírni. Ilyenbőlbőven volt, ezért az alapítványoktól április elején kikértünk egy tételes listát a közbeszerzéseikről.

Azt írták, hogy 15 napon belül fognak válaszolni: a határidő kedden járt le, de választ azóta sem kaptunk. A közbeszerzési értesítőben szintén nem találhatóak alapítványi közbeszerzések.

Bírsággal megúszhatják

Persze egyből felmerül a kérdés, hogy milyen következménye lenne a szerződések semmissé válásának? Akik tanulmányokra, cikkekre vagy könyvkiadásra kaptak pénzt, azoknak vissza kéne fizetniük a támogatás összegét? 

Egy közbeszerzési ügyekben jártas jogásszal beszéltünk, hogy erre a kérdésre válaszolhassunk. A válasz röviden: nem kell semmit visszafizetni, legfeljebb a 15 százalékos büntetést kifizetésére kötelezhetik majd az alapítványokat. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a jegybank alapítványai egyebek mellett haveroknak és rokonoknak osztogatták a közpénzt, simán lehet, hogy

Miért?

Érdemes távolabbról indítani: ha egy közbeszerzési törvény hatálya alá eső szervezet nem ír ki közbeszerzést, amikor amúgy ki kéne írnia, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság hozhat olyan döntést, hogy hivatalból eljárást indít. Ilyet pár szervezet kezdeményezhet, legutóbb a kórházak közbeszerzéseit például az Állami Számvevőszék kérésére vizsgálták.

Ilyenkor tehát nem a közbeszerzést kiíró szerv, vagy a beszerzést teljesítő cég indít eljárást. Ez azért fontos, mert a pénz egy részét akkor lehetne visszafizetni, ha például az egyik alapítvány például feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással azt állítaná, hogy az egyik tanulmány, amit megrendelt, nem ér annyi pénzt, amennyit fizetett érte. Ez nyilvánvalóan nem fog megtörténni.

Elméletileg egyébként lehetséges lenne még az eredeti állapot helyreállítása, viszont a megrendelt tanulmányt nem lehet nem megírttá tenni. Kiemelkedően fontos közérdekre hivatkozva a szerződéseket érvényessé is lehetne nyilvánítani, de ebben az esetben ez sem opció. Ezért van az, hogy ha per lesz a dologból, akkor legfeljebb a 15 százalékos büntetést lehet majd kiróni az alapítványokra.

Brüsszelig mehet az ügy

Mivel a Transparency International (TI) is arra gyanakszik, hogy az alapítványok tömegesen halasztottak el közbeszerzést kiírni a költéseikre, a szervezet kedden a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez fordult: a levélben arra kérik Rigó Csaba Balázst, hogy vizsgálják ki, hogy az alapítványok betartották-e a vonatkozó törvényeket.

Megkérdeztük a TI közpénzügyi programjainak vezetőjét, Nagy Gabriellát arról, hogy a bírságon kívül lehet-e büntetőjogi vonatkozása az alapítványok költéseinek. Nagy kérdésünkre azt mondta, hogy elméletileg a hűtlen kezelés jöhetne szóba, ugyanakkor Magyarországon az ügyészség gyakorlata - aminek a vezetője az a Polt Péter, akinek a felesége két alapítványban is felügyelőbizottsági tag - szerint általában nincs büntetőjogi következménye annak, ha egy szervezet annak ellenére nem ír ki közbeszerzést, hogy a törvény szerint ki kéne írnia.

Nagy azt is elmondta, hogy ha a Közbeszerzési Hatóság nem fog lépni, akkor az Európai Bizottság is indíthat kötelezettségszegési eljárást, mivel az alapítványi pénzszórás – közbeszerzés mellőzése nélkül – uniós közbeszerzési irányelveket is sért. A TI munkatársa elmondta, hogy ha a hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság a közvetlenül érintettek kérelmére indít eljárást, akkor egy évre visszamenőleg vizsgálhatják a közbeszerzések elmaradását, viszont ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke indít hivatalból eljárást (a Döntőbizottságnál) – amelyet a Transparency is kezdeményezett egy nyílt levélben –, akkor akár öt évre visszamenőleg is ellenőrizhetik a költéseket.

(Borítókép: Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Fotó: Kovács Tamás/MTI)