Iván
17 °C
32 °C

Mészáros Lőrinc, Matolcsy unokatestvére és a többiek: ők szakítottak az MNB pénzszórásán

matolcsyyyy cover
2016.04.23. 21:13
Rokoni bizniszek, egymásnak megszavazott pénzek könyvkiadásra, méregdrága rendezvények, egzotikus tanulmányutak, ingatlanvásárlások, átalakítások, irodabérlések - a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseit alaposabban átnézve sok érdekességre bukkanhatunk.

A 260 milliárd forintból létrehozott hat alapítvány évekig kitartott amellett, hogy ők nem közpénzből gazdálkodnak, így a költéseiket is nyugodtan eltitkolhatják a nyilvánosság elől. Miután azonban perek egész sorát bukták el, péntek este kénytelenek voltak honlapjaikon közzétenni:

mikor, kivel mire kötöttek szerződést, és mennyiért.

Ezekből készítettünk most összesítést. A hat alapítvány összesen csaknem ezer tételt tett ki a honlapjára pdf-ben, a dokumentumok részletes átfésülése nem volt egyszerű feladat. Egyes tételek kétszer is megjelentek, bizonyos vásárlásokban voltak átfedések, az egyszeri tételek mellett pedig többször órabérben, vagy havidíjban adtak meg egyes szolgáltatásokra kötött szerződéseket anélkül, hogy a végösszeget, vagy akár az időtartamot is közölték volna.

A teljes összegzés így mindenképpen pontatlan, de jó közelítést ad arról, mire ment el a pénz, kikkel kötötték a legnagyobb értékű szerződéseket, illetve egyáltalán: hogyan gazdálkodtak a rájuk bízott közpénzzel Matolcsyék alapítványai.

Tízmilliárdokat költöttek

Korábban az alapítványok már közölték magukról, hogy miben tartják a pénzüket. Ezek szerint rengeteg állampapírt tartanak, és több milliárd elment ingatlanokra is.

 

Később még biztosan nagy viták lesznek arról, hogy az állampapír-vásárlás tiltott monetáris finanszírozásnak minősül-e, vagy sem, de az egyéb nagy tételek is érdekesek, közpénz lévén alighanem közbeszerzést kellett volna kiírni egyes beszerzésekre, de semmi nyoma, hogy hasonló történt volna.

Már csak azért sem, mert évekig abban a hiszemben költötték a pénzt, hogy az nem közpénz.

Mi itt azonban ezekkel a kérdésekkel most nem foglalkoztunk, csak az összegzésre koncentráltunk. A közzétett és általunk végignézett szerződési adatok alapján nem rajzolódik ki ugyanaz az arány, mint amit korábban az alapítványok közöltek, ez részben abból is fakad, hogy az állampapír-vásárlásokra költött pénzeket nem kezelték egységesen, és voltak sorok, ahol nem adtak meg végösszeget. Így aztán a pénzügyi eszközöket eleve nem vettük bele az összesítésbe, csak az egyéb tételekre koncentráltunk, azokra a megvásárolt szolgáltatásokra, ingatlanokra, támogatott utakra, könyvekre, tanulmányokra, amelyről az alapítványok is beszámoltak. Ezek alapján így alakultak a költések:

 

A legzsírosabb megrendelések

Összeszedtük azt is, hogy mely cégek kapták a legtöbb pénzt az alapítványoktól. Nem vettük ide az egyetemeket, és az ingatlanvásárlásokat sem, sőt technikai okból azokat a tételeket sem számoltuk ide, amelyeknél havidíjban volt feltüntetve az összeg, így nem látni a végső számlát. (Ilyen például Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, egyéb ügyvédi és biztonsági szolgáltatások.) Ezeken kívül pedig a Garancsi István-féle Market építőipari cégnél is volt több tétel, ahol nem volt megadva a konkrét összeg, így azokkal sem tudtunk számolni.

 

A lista első helyén tanyázó Magyar Építő talán már sokaknak ismerős lehet, mivel a cég Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester egyre kiterjedtebb építési vállalkozási érdekeltségei közé tartozik. Tulajdonosa a Körösaszfalt Zrt., ami viszont a Duna Aszfalté, Mészáros Lőrinc gyermekkori barátjának cégéé. A Magyar Építő árbevétele dinamikusan nőtt az elmúlt években, az utolsó elérhető, 2014-es adat szerint közel 10 milliárd forint volt - és ebben még nincsenek is benne az MNB-alapítványok megbízásai, ezekre ugyanis 2015-ben szerződtek több mint 3,5 milliárd forint értékben.

A második a vs.hu-t és most már az Origot is kiadó New Wave. Hasonlóan érdekes a mostanáig ismeretlen, 2013-as alapítású Made in Heiszler Kft., amely gyakorlatilag az összes belsőépítészeti, berendezési feladatot megkapta az alapítványok frissen vásárolt ingatlanaiban. A cég Heiszler Zoltán, budapesti tervező tulajdonában van, 2014-es, 91 milliós árbevételében már van néhány alapítványi megbízás, de az igazán jó világ számára is csak egy évvel később jött el.

Két év alatt közel fél milliárdos tételben kapott megbízásokat a Pallas Athéné alapítványoktól. 

A PADMA-nak építési engedélyeztetési terveket készítő LIMA Design tulajdonosai, Ördög Alíz és Madosfalvi Zoltán korábban azzal kerültek be a hírekbe, hogy a másik cégükkel, a Lima SSG-vel egy hatvan milliárd forint összköltségű "női hotelt" terveznek Dubajban. 

A top10-es lista majdnem minden tagja valamilyen ingatlanokkal kapcsolatos megbízással járt jól, van itt ingatlanbefektetési tanácsadás, amit az alapítványok saját cége, a Pallas Athéné Domus Optika Ingatlankezelő-, Hasznosító- és Szolgáltató Zrt. végzett, illetve különféle engedélyeztetési, rekonstrukciós tervek készítése, és persze konkrét bontási-építési munkálatok is.

Kivételt képez ez alól a már említett New Wave, ami különféle, zömében a vs-en megjelent multimédiás projektekre kapott rengeteg pénzt, illetve a Kairosz Könyvkiadó. 

A Kairosz fordíttatta le és adta ki mintegy 70 millió forintért Matolcsy korábbi titkárnője, Weidermann Helga Sakk és Póker című könyvét, de itt még nem álltak meg: alapítványi támogatással megjelentették többek között Kásler Miklós hatkötetes művét is.

A Nemzeti Nagyvizit címet viselő sorozat az alapítványok tájékoztatása szerint azért kellett, mert

a nyugatról érkező, erősen globalista történelemszemlélet ellensúlyozására szükséges a magyarság történetének nemzeti érzelmű és szemléletű bemutatása, a hazafiúi érzelmek erősítése.

A Kairosz egy kicsi, ismeretlen, elsősorban kereszténységgel és magyarsággal foglalkozó könyveket kiadó családi vállalkozás, 2014-ben kapták legtöbb megbízásukat a PADA-tól, ez tette ki bevételük nagy részét.

Egymás között

Az előbb említett Kásler Miklós könyvére szánt 39 millió forintos PADA-támogatás már csak azért is érdekes, mert maga Kásler is kuratóriumi tag az egyik alapítványban.

De nem ő az egyetlen alapítványi tag, akinek jutott valamennyi a szétosztott közpénzből. Dr. Halápi Dóra ügyvédet például, aki a PADMA kuratóriumának tagja, a PAGEO, a PADOC, és a PADA is megbízta jogi feladatokkal, egyenként félmilliós havidíjért. Külön érdekesség, hogy ő képviselte az alapítványokat a titkolózási ügyekben is,

vagyis ha ezeket a pereket sikerre viszi, mindez talán soha nem derül ki.

A PADS kuratóriumából Lentner Csaba, aki egyben Matolcsy témavezetője, szintén jutott némi alapítványi pénzhez, a PADA 7,3 millió forintjából adhatott ki két tankönyvet. És további egymillió forintból utánnyomták egy régebbi szakkönyvét.

Az előbb a cégeknél említettük a New Wave-et, a vs.hu és az Origo kiadóját, ők nem csak cikkírásra kaptak pénzt, rendezvényeket is szerveztettek vele az alapítványok. A New Wave korábbi, nem cáfolt laphírek és iparági értesülések szerint cseh társaságokon keresztül

a Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamásnak az érdekeltségébe tartozik.
 

Matolcsy rokonai egyébként is hangsúlyos szerepet játszottak az alapítványok életében. A jegybankelnök rokona, Szemerey Gabriella a PADA igazgatója, Szemerey Tamás pedig más cégeken keresztül is jelentős összegekhez jutott. A Bankonzult Kft.-től öt alapítvány is megrendelte ugyanazt a Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek című elemzést nyomatott formában, egyenként havi 750 ezer forintért. Ezen kívül a szintén Szemerey-érdekkör Növekedési Hitelbankkal is üzleteltek.

A rejtélyes magánszemélyek

Magánszemélyeknek, akiket jellemzően nem neveztek meg a listákon, egyszeri tételekben 385 milliót fizetettek ki az alapítványok, ezen felül havi rendszerességgel további nagyjából 20 millió forintot folyósítanak, elsősorban ösztöndíjakban és tanácsadói díjakban.

Az egész adatközlés talán legfurcsább tétele is egy ismeretlen magányszemélyhez kötődik: a Pallas Athéné Domus Mentins alapítvány 173 millió forintot fizetett ki az illetőnek a Kecskeméti Főiskola Gazdaságtudományi kar fejlesztése és az egyetemmé válás folyamatának elősegítése és a képzése fejlesztésének eszköz igényéhez címen. Ha ez nem elírás, és valóban kapott valaki személyesen 173 milliót erre a célra, az meglehetősen érdekes lenne.

Számos gyöngyszem található a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) ösztöndíj-költésében is.

Kifizettek például háromszor 1,3 millió forintot ruandai tanulmányutakra, amelyen az illetők magányszemély a nők politikai részvételét és a szingapúri fejlődési modellt is vizsgálta.

Két tételben további 3 millió forintot kaptak valakik egy kelet-afrikai tanulmányútra, amely során olyan fontos kérdéseket vizsgáltak, mint "a tanzániai választások nemzetközi politikai következményei". Kétmillióért pedig Botswanában és Namíbiában folyó terepkutatást finanszírozott az alapítvány.

56 ezer dollár egy fellépésért

De járt a standard 1,3 milliós összeg az A Birodalom újraegyesítése a gazdasági és a justinianusi propaganda tükrében című kutatásra is, ami nyilván elég releváns a 21. századi geopolitika szempontjából. A tajvani demokrácia három hónapos kutatása 5,2 milliót ért, egy féléves németországi kutatóút már 6,8 milliót kóstált. 

Szintén jelentős pénzeket fizettet ki a PAGEO meghívott előadóinak: esetenként 35-40 ezer euróért hívtak el szakértőket előadni a MOSAIC-Trans Kft.-n keresztül, de egy esetben 56 ezer dollárt fizettek egy fellépésért (az amerikai közvetítő cég alapján feltételezhetően John Gerzema társadalomkutató lehetett az illető).

Ezek annyiban indokolhatók, hogy a nagy nemzetközi nevek sokba kerülnek, az azonban már komoly kérdéseket vet fel, hogy a PAGEO összesen több mint 130 milliót költött el zártkörű elitrendezvényekre, ahelyett, hogy az exkluzív helyszíneken, cateringgel együtt tízmilliós költségű konferenciák helyett mondjuk nyílt előadásra hívta volna meg az illetőket egy egyetemre.

A PAGEO-nak egyébként hét konferenciáját csinálta az Akció Rendezvényügynökség Kft., amely a Heti Választ főszerkesztő Borókai Gábor lányának, Borókai Flórának a cége.

Vannak további érdekességek is a PAGEO-nál, például idén év elején 14 milliót kapott demokráciakutatásra az Ajatomi Kft., amelyet tavaly év végén jegyeztek be, és az egyik képviselője Fricz Tamás CÖF-ös politológus, a másik Simon János, szintén jobboldali politológus. Simon egy másik cége, a Cepoliti Review Kft. három tételben összesen 37,5 millió forintot kapott a PAGEO-tól.

Mindenkinek jutott valamennyi pénz

De nem csak furcsa tételeket találni a támogatási listán, hanem egészen szokványosakat is, mint például egyes egyetemek, vagy szakkollégiumok támogatása. Összesen 2,3 milliárdot fizettek ki egyetemeknek kutatásra, programokra, kapott a Budapesti Corvinus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Debreceni Egyetem is. De jutott pénz magyar kötődésű Kárpát-medencebeli egyetemeknek is, így a Partiumi Keresztény Egyetem, az Újvidéki Egyetem, Ungvári Nemzeti Egyetem is kapott támogatást.

Kapott további 5,2 milliót a romániai Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem, ahol Orbán Viktor minden évben világértékelő beszédet tart. Itt hangzott el 2014-ben a híres-hírhedt "illiberális demokrácia" kifejtése is.

Négy kiadványra hat milliót kapott az Akadémiai Kiadó, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontját 22, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontját 7 millióval támogatták. 

Részesült a pénzekből több szakkollégium, és összesen mintegy 55 milliót fizettek ki doktori kutatásokra magányszemélyeknek. A legtöbb esetben 1,3 millió forintos támogatást kaptak a doktoranduszok, bár azt a rövid programleírások alapján nehéz eldönteni, hogy a rájuk költött pénz jó helyen van-e. Sokan kaptak vendégkutatói ösztöndíjat, és számos konferencia-részvételt is megtérítettek az alapítványok, bár az esetenként 5-700 ezer forintos utazási tételek első ránézésre túlzónak tűnnek.

A kutatások között viszont akadnak furcsaságok: összesen 39 milliót kapott egy kutatócsoport Tudás, technológia, tehetség – válasz a globális kihívásokra, alkalmazkodóképes komplex modell fejlesztése projekt (energiarendszerek adaptív modellezése) címen a PAGEO-tól.

Ami érdekessé teszi a tételt, hogy a tagok között van a Huszár Games Kft. (5,8 millióért), amelynek ügyvezetője, Várhegyi Bulcsú eddig a Rákóczi- és az 1848-as szabadságharcról szóló online játékok fejlesztésével került be a sajtóba. Szintén a csapatban van Molnár Géza és Hetesi Zsolt kutató, előbbi korábban a Jobbik rendezvényén is adott elő.